Uránia Nemzeti Filmszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uránia Nemzeti Filmszínház
Uránia mozi1.JPG
Település Budapest VIII. kerülete
Elhelyezkedése
Uránia Nemzeti Filmszínház (Budapest)
Uránia Nemzeti Filmszínház
Uránia Nemzeti Filmszínház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 54″
Uránia Nemzeti Filmszínház weboldala

Története[szerkesztés]

Uránia Filmszínház épülete a Rákóczi úton

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete. Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Ismeretterjesztő Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére.  Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint százéves Uránia filmszínház. Az Uránia neve elválaszthatatlan A táncztól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zsitkovszky Béla. A táncz kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze. A filmen

és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap. Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok tiben, az írás címe: A bőr, „alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel”. Sokat idézett mondása e humoreszknek: „Már a régi görögöknél találjuk a bőrt...” 1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek.

1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. Pekár Gyula eladta a mozit a német UFA Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle, s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett. A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. E termeket később filmtörténetünk két legendás alakjáról, Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról nevezték el.  Sor került a dísztermi páholyok helyreállítására is, ezek azóta az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásainak nevét viselik. Így kapott örök helyet az épületben a HyppolitA nagy ábránd, az Aranyláz, a Casablanca, a Kék angyal, a Meseautó, a Körhinta és természetesen A táncz – utóbbi a legszebb, a középső díszpáholynak kölcsönzi a nevét. Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne. 2005 februárja óta az intézmény igazgatója Bakos Edit.

Épület[szerkesztés]

Részletek Bor Ferenc és Fehérvári Zoltán tanulmányából

"Uránia Magyar Tudományos Színház – Uránia Mozi"

In: Budapesti mozik 100 éve. Budapest: Ernst Múzeum, 2001. pp. 92–111.

„Rimanóczy Kálmán építőmester 1895 nyarán nyújtotta be a tanácshoz Kerepesi úti építkezésének engedélyezési kérelmét. A négyemeletes bérház és a vele kapcsolatosan kialakított hangverseny- és táncterem terveit Schmahl Henrik műépítész készítette. A hamburgi születésű Schmahl (1846-1913), a kései historizmus egyéni stílussal rendelkező mestere kőművesből küzdötte fel magát önálló építésszé. Ybl Miklós mellett dolgozott a Fővámház és az Operaház építésénél. Tervezői praxist az 1880-as évek elejétől folytatott. Kezdetben ő is a korszellemnek megfelelő neoreneszánsz modorban tervezett, majd a 90-es évek elejétől fokozatosan kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusvilágát, melyet a velencei gótika és a mór díszítőelemek tettek jellegzetessé. Andrássy úti kiemelkedő minőségű bérházai (13, 28, 52, 102) mellett több jelentős bérpalotája áll a Nagykörúton is. Schmahl már az 1880-as években specialistája lett a vasszerkezetet is alkalmazó üzlet-lakóház típusnak. Ilyen jellegű alkotása a Kossuth Lajos utca 9., melyet a Rákóczi út 7. és 21. (Uránia), valamint az elpusztult Deutsch-üzletház (József Attila u. 22. helyén) követett. Kései főműve a Párisi udvar néven ismert Belvárosi Takarékpénztár épülete, ahol kedvenc mór stílusjegyei már szecessziós hangszerelést kaptak. A fentiek mindegyikének korábbi tervváltozatain nyomon követhető az építész stílusfordulata: a velencei-mór elemek megjelenése és térhódítása.” „A zártsorú beépítésben álló négyemeletes, historizáló stílusú épület eredetileg lakóháznak készült, jelenleg alsó két szintjén mozi található. […] Az 5 tengelyes, 1-3-1 ritmusú főhomlokzat a quattrocento végi velencei palazzók áttört, légies, erőteljes fény-árnyékhatásra épülő homlokzat- kiképzését követi, de az architekturális tagozatok díszítése mór jellegű.” „A belső funkcionálisan két részre különül el. A mozi az első két szinten kívül a gépház kialakítása miatt részben a második emeletre is felnyúlik. Belsőjében a keleti jelleg a mindent elborító ornamentális díszítésnek, aranyozásnak, a sötét és misztikus fényviszonyoknak köszönhetően erőteljesebben érvényesül. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a második emelettől felfelé az egykori bérházrészt használja.” „A szerkezeti és a dekoratív elemek többségének kialakítása illuzionisztikus: semmi sem az, aminek látszik, szinte minden festett gipszből készült: a "famennyezetek", a konzolok, a pillérek borítása. A falak ornamentális kifestése is megtévesztő, tapéta hatását kelti.” „A rendkívül sokszínű budapesti historizmusban is külön hely illeti meg Schmahl műveit. E jeles művész olasz és német reneszánsz stílusú munkái az átlag fölötti érdekes, igényes alkotások, későbbi egyéni modorú épületei jellegzetesek, összetéveszthetetlenek, csak rá jellemzőek. Munkásságának külön is említendő értéke a századvégi igények indukálta vegyes funkciójú épületek sora. […] Az Uránia is kettős funkciójú épület: a szórakoztatásra szánt helyiségek mellett az utcai front három emeletén lakásokat építettek. A hasonló rendeltetésű építmények között – sem a színházaknál, sem a mulatóknál – nem ismerünk hasonló együttest. Az Uránia egyedülálló épülettípusa és – a változó időhöz igazított – mindmáig őrzött eredeti funkciója miatt is kulturális örökségünk megbecsülésre méltó darabja.”

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]