Csortos Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csortos Gyula
Született1883. március 8.[1]
Budapest
Elhunyt1945. augusztus 1. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Csortos Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.)[3] magyar színész.

Élete[szerkesztés]

Csortos Gyula Bamberger Friderikával a strandon
Emléktáblája:
I. kerület Attila út 117.

Édesapja id. Csortos Gyula őrmester, honvédelmi minisztériumi segédhivatalnok (elhunyt 1917. február 6-án Budapesten),[4] édesanyja Misitz Etelka. Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés ellenére is elvégezte a Színiakadémiát, ahol 1903. október 12-én a Gyurkovics-lányok vizsgaelőadásán a Pesti Hírlap bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte.

1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott. 1914-ben keresete havi huszonnégyezer koronára rúgott, ez Magyarország miniszterelnökének fizetésével egyezett meg. Élettársa egy időben Mészáros Giza színésznő volt.[5][6]

1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.[7] A házasság 1922-ben felbontatott.[8] 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.

1926. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vígh Manci színművésznővel, Vursner János és Deutsch Mária lányával.[9] 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.

1938-ban az évi keresete 25 290 pengő volt (ekkor a havi színészi létminimum 180 pengőt, azaz évi 2160 pengőt tett ki).

Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve című drámájában.

1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatóriumban elhunyt.

Karakterei[szerkesztés]

Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt.

Főbb szerepei[szerkesztés]

Némafilmjei[szerkesztés]

A Vörösbegy című film plakátja, 1920 (Sátori Lipót rajza)
A Rongyosok című film plakátja, 1926 (Nemes György rajza)
  • Egy csók története (1912)
  • A szerencse fia (1916)
  • Soha, többé, mindörökké (1916)
  • A hadtest parancsnok (1916)
  • A dolovai nábob leánya (1916)
  • A vörös Sámson (1917)
  • A senki fia (1917)
  • A kuruzsló (1917)
  • Liliom (1919)
  • Júlia kisasszony (1919)
  • Vörösbegy (1921)
  • Júdás fiai (1920)
  • Rongyosok (1926)

Hangosfilmjei[szerkesztés]

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)

„Csortos Gyula új szerepe.

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”


Nevét viseli a 600379 Csortosgyula kisbolygó.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ házassági anyakönyv
  2. ↑ Házassági anyakönyvi bejegyzései alapján.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 4722/1945. folyószáma alatt.
  4. ↑ Bp IX. ker. állami halotti akv. 543/1917. folyószám.
  5. ↑ Magyar Színháztörténet 1920-1949. Színház és társadalom. [2017. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
  6. ↑ Ráday Imre életrajz. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 376/1914. folyószáma alatt.
  8. ↑ Budapesti kir. törvényszék 36. P. 31.635/1922/2 sz. ítélete.
  9. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 263/1926. folyószáma alatt.
  10. ↑ (2023. február 6.) WGSBN Bulletin 3, #2 (angol nyelven) (PDF) 3 (2), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.)  
Csortos Gyula sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. Mikus Sándor alkotása

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kik voltak ők valójában? Színészek kézírásának nyomában. Blaha Lujza, Jászai Mari, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., kommentárok Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 (Grafológiai személyiségelemző sorozat)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csortos_Gyula&oldid=26803308”