Csortos Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csortos Gyula
Csortos Gyula, Liliom, 1919
Csortos Gyula, Liliom, 1919
Életrajzi adatok
Születési név Csortos Gyula
Született 1883. március 8.
Munkács
Elhunyt 1945. augusztus 1. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutása
Aktív évek 19041945

Csortos Gyula az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csortos Gyula témájú médiaállományokat.
Csortos Gyula

Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8.[1]Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.[2]) magyar színész.

Élete[szerkesztés]

Csortos Gyula Bamberger Friderikával a strandon

Édesapja id. Csortos Gyula őrmester, honvédelmi minisztériumi segédhivatalnok, édesanyja Misitz Etelka. Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés ellenére is elvégezte a Színiakadémiát, ahol 1903. október 12-én a Gyurkovics-lányok vizsgaelőadásán a Pesti Hirlap bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte.

1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott. 1914-ben keresete havi huszonnégyezer koronára rúgott, ez Magyarország miniszterelnökének fizetésével egyezett meg. Elettársa egy időben Mészáros Giza színésznő volt.[3][4]

1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.[5] A házasság 1922-ben felbontatott.[6] 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.

Csortos Gyula sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. Mikus Sándor alkotása

1926. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vígh Manci színművésznővel, Vursner János és Deutsch Mária lányával.[7] 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.

1938-ban az évi keresete 25 290 pengő volt (ekkor a havi színészi létminimum 180 pengőt, azaz évi 2160 pengőt tett ki).

Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve című drámájában.

1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatóriumban elhunyt.

Karakterei[szerkesztés]

Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt.

Főbb szerepei[szerkesztés]

Részlet a Vissza az úton című filmből
Csortos, mint Kovács Péter

Némafilmjei[szerkesztés]

A „Vörösbegy” film plakátja 1920
  • Egy csók története (1912)
  • A szerencse fia (1916)
  • Soha, többé, mindörökké (1916)
  • A hadtest parancsnok (1916)
  • A dolovai nábob leánya (1916)
  • A vörös Sámson (1917)
  • A senki fia (1917)
  • A kuruzsló (1917)
  • Liliom (1919)
  • Júlia kisasszony (1919)
  • Vörösbegy (1920)
  • Júdás fiai (1920)
  • Rongyosok (1925)

Játékfilmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Házassági anyakönyvi bejegyzései alapján.
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 4722/1945. folyószáma alatt.
  3. Magyar Színháztörténet 1920-1949. Színház és társadalom
  4. Ráday Imre életrajz
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 376/1914. folyószáma alatt.
  6. Budapesti kir. törvényszék 36. P. 31.635/1922/2 sz. ítélete.
  7. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 263/1926. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]