Galsai Pongrác
| Galsai Pongrác | |
 | |
| Született |
Galsai Pongrác 1927. október 31.[1] Pécs |
| Elhunyt |
1988. április 22. (60 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Galsai Dániel |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (22/1-1-20) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galsai Pongrác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Galsai Pongrác (Pécs, 1927. október 31. – Budapest, 1988. április 22.[3]) József Attila-díjas (1983) író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Galsai (Gombárovics) Pongrác római katolikus pap és Pókász Margit zárdaiskolai tanárnő természetes gyermekeként született.
Általános iskolai tanulmányai után 1937–1945 között a pécsi Széchenyi Gimnázium[3][4] tanulója volt, ott is érettségizett. Tanári diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 1949-ben. 1949–1954 között magyar szakos tanárként dolgozott Pécsett.
Első írásai a Pesti Hírlapban és a Sorsunk című folyóiratban már tizenévesen megjelentek. Novelláit, tanulmányait, kritikáit a Magyarok, a Csillag, az Új hang, valamint heti- és napilapok közölték. 1954–1957 között Szántó Tibor és Csorba Győző mellett a Dunántúl című irodalmi folyóirat társszerkesztője volt. A pécsi 1956-os eseményekben betöltött szerepe után Budapestre költözött. 1958–1983 között a Nők Lapja irodalmi rovatvezetője, majd főmunkatársaként dolgozott. Közben három évig volt a dramaturg az Abody Béla által vezetett Vidám Színpadon. Színházi és filmkritikáit az Élet és Irodalom is rendszeresen közölte. 1982-től öt évig dolgozott a Rakéta Regényújságnál, ahol új műfajt teremtett, „afféle folytatásos antológiát” indított. 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent meg a Rakéta Irodalmi Kávéház rovatban.
Művei[szerkesztés]
- Társtalanok. Írói arcképek; Dunántúli Magvető, Pécs, 1957
- Bajor Gizi játékai; Magvető, Bp., 1971
- Öltözőtükör. 500 kérdés 24 színészhez; Kozmosz, Bp., 1971
- Csortos Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Arcok és vallomások)
- Egy hipochonder emlékiratai; Szépirodalmi, Bp., 1974; színpadi változatát a Thália Színház mutatta be
- A besurranó szerkesztő; Szépirodalmi, Bp., 1976
- 12+1 fő. Szabálytalan arcképek; Szépirodalmi, Bp., 1978
- An-tan-té-nusz; Szépirodalmi, Bp., 1979
- Nézzük a tévét; Gondolat, Bp., 1979
- Maradjatok reggelig; Szépirodalmi, Bp., 1982
- Páternoszter. Esszék, portrék, cikkek; Magvető, Bp., 1983
- Élettelen élettársak; szerk. Galsai Pongrác, ill. Kaján Tibor; Kozmosz Könyvek, Bp., 1983
- Hulló karácsonyfák; Szépirodalmi, Bp., 1984
- Balaton. Fotóalbum 70 színes képpel; szöveg Galsai Pongrác; Corvina, Bp., 1984
- Este 7 után. Kérdező kritikák és mulatságos bírálatok; Magvető, Bp., 1985
- Pasziánsz; Szépirodalmi, Bp., 1985
- Záróra a Darlingban; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta regénytár)
- Egy hipochonder emlékiratai; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1987
- Rakéta Irodalmi Kávéház (Kortársak novelláival, szerkesztette: Zsámboki Zoltán, 1988)
- Csúnya nők dicsérete. Mindenféle történetek; utószó Vidor Miklós; Tinódi, Bp., 1988 (Lantos könyvek)
- Személyleírás. Válogatott elbeszélések; Magvető, Bp., 1990
- Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Gábor Andor-díj (1982)
- József Attila-díj (1983)[3]
- Bölöni György-díj (1988)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04975.htm, Galsai Pongrác, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ a b c Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 255. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Archivált másolat. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 30.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások[szerkesztés]
