Thália Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a budapesti színházról szól. Hasonló címmel lásd még: Thália Színház (egyértelműsítő lap).
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Thália Színház
Általános adatok
Korábbi neveiIfjúsági, Petőfi majd
Jókai Színház (1949–1963)
Thália Színház (1963–1990)
Arizona Színház (1991–1993)
Művész Színház (1993–1995)
Thália Színház (1995–)
ProfilBefogadó színház 1996 óta
FenntartóMillenáris Alapítvány
Játszóhelyek
  • Nagyszínpad
    (kb. 450 fő)
  • Mikroszínpad
    (kb. 172 fő)
  • Új Stúdió (kb. 118 fő)
  • Arizona Stúdió
    (kb. 100 fő)
Személyzet
FőigazgatóKálomista Gábor
Elérhetőség
CímBudapest VI., Nagymező utca 22–24.
PostacímThália Színház, 1065 Budapest, Nagymező utca 22–24.
Telefonszám+36-1-312-4230
Honlapwww.thalia.hu
E-mailjegy@thalia.hu
Thália Színház (Budapest belső részének)
Thália Színház
Thália Színház
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Thália Színház témájú médiaállományokat.

A Thália Színház színtársulata 1995 óta a Budapest VI. kerülete Nagymező utca 22–24. szám alatti épületben játszik.

Története[szerkesztés]

Az 1961-től Keres Emil igazgató és Kazimir Károly művészeti vezető és főrendező vezette színház, már Kazimir igazgatói vezetésével, 1971-től – bár csupán ideiglenes jelleggel költözött ide, mégis – húsz évig játszott a Nagymező utca 22–24. alatti épületben.[1][2] 1963-ban változtatta meg az addig Jókai Színház nevű társulat a nevét Thália Színházra, az egykori Thália Társaság emléke előtt tisztelegve.[3] Számos új magyar dráma ősbemutatóját tartották itt (ilyen volt például Örkény István Tóték című műve Latinovits Zoltán főszereplésével, vagy Fejes Endre Rozsdatemető című drámája), de jelentős helyet foglalt el az epikus művek színpadi adaptációinak bemutatása is (mint a Háború és béke, Kalevala, Csúsingura, Karagöz). A külföldi példák alapján indult stúdió-mozgalom első képviselője volt a még 1965-ben Kazimir Károly vezette, 1992-ig működő Thália Studió,[4] majd 1981-ben megnyitották a Thália Stúdiót is, amelyet a szomszédos épületben alakítottak ki a volt Arizona Mulató helyén.[1] 1958-tól Magyar Jégrevü Istvánmezei úti színházépületében, majd 1967-től 1990-ig a Városliget egyik vásári pavilonjában működött a Thália Színház, szintén Kazimir által létrehozott nyári játszóhelye, a Körszínház.[m 1][7] A Thália Színház bizonyos értelemben kivételezett helyzetben volt – vezetőiben az ideológia irányítói megbíztak –, olyan művek is színre kerülhettek, amelyeket máshol nem engedélyeztek. Így került sor a korban a szocialista eszmeiségtől idegennek tekintett Samuel Beckett: Godot-ra várva premierjére is.[9] A rendszerváltás utáni években újabb viharos időszak következett.[2] 1990-ben Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva lemondott, a fővárosi önkormányzat pályázatot írt ki a színház vezetésére.[8]

1990-ben Mikó István és Várkonyi Mátyás igazgatók közös vezetésével a Thália Színház előbb egy Thália-Rock Színházi Társulássá alakult, majd 1991. február 1-jétől Arizona Színház néven folytatta működését[1][8] A Thália Stúdióból Arizona Kisszínház lett.[10] 1992-ben az Arizona Színház, a Rock Színház vezetői és a Pesti Műsor kulturális hetilap szerkesztősége részéről az igazgató-főszerkesztő, dr. Kende Péter megalapította a Thália-díjat (melyet az őszi évadkezdéskor két színész és egy színházi újságíró kap).[11] Időközben a két színház közötti kapcsolat megromlott, így az igazgatói megbízatás 1993. július 31-i lejárta miatt kiírt pályázaton az azt elbíráló szakmai kuratórium egy másik pályázatot támogatott, és terjesztett a Fővárosi Közgyűlés elé.[12]

A megújult társulat vezetését Művész Színház néven 1993–1995 között Törőcsik Mari – mint művészeti vezető – és Schwajda György – mint ügyvezető igazgató vette át. A társulat tagjai: Bánsági Ildikó, Bubik István, Darvas Iván, Eperjes Károly, Garas Dezső, Gáspár Sándor, Hernádi Judit Hirtling Isván, Nagy-Kálózy Eszter, Ráckevei Anna, Iglódi István, Seress Zoltán, Kubik Anna, Tóth Auguszta, Mertz Tibor és Taub János voltak. A művészeti koncepciót szándéknyilatkozat tartalmazta, mely a hajdani Várkonyi Zoltán-féle Művész Színház hagyományait szerette volna folytatni, ezért változtatták meg az intézmény nevét.[12][13] Jogilag sok tekintetben tisztázatlan, gyakorlatában kiforratlan volt a színház kialakult helyzete, melyet az anyagi nehézségek nem várt eszkalációja és a művészeti program egyenetlensége miatt egy évad és hat bemutató után csőd követett. Előbb Schwajda György, majd Törőcsik Mari is lemondott, ám utóbbi ellen gazdasági szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárás is indult.[14][15] A kiírt új igazgatói pályázatot eztán 1995-ben a társulat továbbvitelére vállalkozó Csiszár Imre nyerte[m 2], aki újra a régi, jól csengő Thália néven és szellemiségében, szinte vadonatúj repertoárral indította első évadját.[12][15][16]

1996. március 29-én – anyagi problémák miatt – a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy a Thália Színház augusztus 1-jétől társulat nélküli befogadó színházként működhet. A társulat Thália Színházművészeti Betéti Társasággá alakult, mely 1996. november 21-én játszott utoljára (John Steinbeck Egerek és emberek című művét) a színházban.[16] A színház új igazgatója Megyeri László, művészeti vezetője Meczner János lett.[17][18] A Nagymező utca 22–24.-et 1996–1998 között teljesen renoválták, 21. századi színpadtechnikával szerelték fel, belsőépítészeti megoldásaival pedig visszaállították a 20. század eleji szecessziós, art decos hangulatot.[2] A rekonstrukciója idején a Madách Színház és a Fővárosi Operettszínház tartott itt előadásokat és néhány bemutató erejéig a Magyar Állami Operaház is kibérelte. Bár a felújított színház megnyitóján a Thália saját produkciójaként az Annie(wd) című Broadway musical került színre, anyagi okokból a vendégjátékoké maradt a főszerep. Vidéki társulatok és határon túli magyar színházak kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, változatos műfajú esteken szimfonikus zenekarok, táncszínházak, jazz-együttesek, balettcsoportok léptek fel, de olyan rangos rendezvények is helyet kaptak a színházban, mint a Budapesti Őszi Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy az Országos Színházi Találkozó. Továbbá hagyományteremtő szándékkal megrendezte a Vidéki Színházak Találkozóját és a Határon Túli Magyar Színházi Esték című sorozatot is.[17]

2001. szeptember elsején alakult meg a Thália Színház Kht., amely 2009. április 20-ától aztán Nonprofit Kft. formában működött tovább,[19] miközben 2009 februárjában a színház vezetését Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója vette át.[20]

Mikroszkóp Színpad

2011 októberében a főváros egy a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad ügyvezetői munkakörére közös, a két nonprofit társaság 2012-ben lezajló lehetséges egyesülésre vonatkozó megvalósítási koncepciót magában foglaló pályázatot írt ki, melyet Bereményi Géza ügyvezető és Kálomista Gábor menedzserigazgatóként nyertek el 2012. január 1-jétől. 2013-ban Csányi Sándort nevezték ki művészeti vezetőnek. 2017. március 1-től Kálomista Gábor már egyedül indult (megbízatása 2022. március 1-ig szólt), Bereményi Géza művészeti főtanácsadóként dolgozott tovább.[21][22][23]

2020-ban a kormány és a fővárosi önkormányzat megállapodása alapján a színház – az Operettszínházhoz hasonlóan – állami tulajdonú és fenntartású színház lett úgy, hogy a Thália épületét és a színházat működtető gazdasági társaságot a kormány külön szerződésben megvásárolta a fővárostól,[24] majd 2021 júniusában a Millenáris Alapítvány részére került átadásra.[25] Nem sokkal ez után az egy éve külföldön tartózkodó, 2018-ban kinevezett[21] művészeti vezető, Schell Judit hazaköltözve úgy döntött, kitöltve szerződési idejét, szeptembertől korábbi munkaviszonyait (mind vezetőként, mind színészként) feladja a teátrumban.[26]

A színház nagyjai[szerkesztés]

Az intézmény igazgatói[szerkesztés]

Társulat (2023/2024)[szerkesztés]

Vezetés[szerkesztés]

Színművészek[28][szerkesztés]

Épülete[szerkesztés]

A Nagymező utca 22–24. alatt található épületet Wabitsch Lujza[m 3] építtette. Bérházának alsó traktusában 1913-ban nyitott meg Jardin d'Hiver nevű lokálja – melyet később Télikertre magyarítottak.[2]

1920-ban – a Radius Filmipari Rt. bérelte ki és – mozivá alakították. Előbb a Renaissance Filmszínház, majd a második világháborúig hol színházként, hol moziként Radius néven működött. 1945–1949 között a Vígszínház társulata vette birtokba, majd eztán 1971-ig néhány évenként váltották egymást az intézmények.[2] A magánszínházak államosításakor, 1949 szeptemberében itt hozták létre – a moszkvai Komszomol Színház példájára megalakult – Ifjúsági Színházat, melynek neve 1954-ben Petőfi Színházra változott. 1956-ban művészi profilja átalakul, majd 1960 után saját, Jókai Színház néven működő Paulay Ede utcai kamaraszínháza lett a jogutódja, amely 1963-ban kapta a Thália Színház nevet, 1971-ben[1] pedig visszaköltözött a Nagymező utcába. Addig átmenetileg egy másik, önálló zenés színház, a szintén Petőfi Színház (1960–1964) nevű társulat, majd a Nemzeti (1964–1966) és az Operettszínház (1966–1971) is megkapta az épületet.[2][30]

1964-ben Szincsák József tervezőmérnök vezetésével renoválták. A munkálatokban a Nemzeti Színház műszaki állománya is részt vett. Teljes mennyezetcserét végeztek – a korábbi proszcénium páholy helyén új játékteret alakítottak ki –, a padlózatot osztrák PVC-anyagra cserélték, hogy az öltözőket modernebbekké tegyék. A színház konvektoros szellőzésrendszert, minden egyes helyiség hideg-meleg vizet kapott. Az átalakítás során belül teljesen átfestették, felújították a nézőteret (ami ekkor 781 férőhelyes volt), a színpadot, korszerűsítették a szcenikai berendezéseket és a műszaki felszereléseket,, kicserélték a világítóberendezéseket, a zsinórpadlást. A színházat szeptember 15-én adták át.[31][32][33]

A szintén a Wabitsh Lujza által építtetett bérpalotában 1967-től működött politikai kabarét játszó Mikroszkóp Színpad 2012-ben egyesült a Thália Színházzal, majd jogutódlással megszűnt, azóta annak részeként működik Mikroszínpad néven.[34][35][36][2]

Galéria[szerkesztés]

  • Thália Színház bejárata
    Thália Színház bejárata
  • A „Hofi-szobor”
    A „Hofi-szobor”
  • ...a Mikroszínpad előtt
    ...a Mikroszínpad előtt

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A városligeti Körszínház nem azonos a nagykőrösi Körszínház és Ifjúsági stúdió kezdeményezéssel.[5] A Kazimir Károly-féle intézményből lett 1990-ben a budapesti Globe Színház, amikor az új vezetés bérbe adta épületet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft.-nek, benne ismeretterjesztő kiállításokat rendeztek, diszkó működött, de a Labdatér Teátrum és a Nevesincs gyermekszínház is játszott ott, mígnem – feltehetően gyújtogatás következtében – 2000. január 11-ére virradóan leégett.[6][7][8]
  2. ↑ Csiszár Imrével egyidejűleg pályázott a befogadó színházi koncepcióval jelentkező Horgas Péter is.[15]
  3. ↑ Wabitsch Lujzát „a pesti éjszaka királynője”-ként is emlegették[29] A hatemeletes bérpalotát a Hermina út és az Erzsébet királyné útja sarkán üzemeltetett Jardin de Paris mulató jövedelméből építette.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Thália Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  2. ↑ a b c d e f g h Sebőkné Zalka Ilona: A Rátkai Márton Klub története, Módszertári füzetek különszáma: a közművelődés házai Budapesten 4. – 2007. ISSN 1219-0632 / ISBN 978-963-86358-5-3
  3. ↑ Budapest lexikon Budapest lexikon L–Z 515. old.
  4. ↑ Szilágyi János: Az évad-vidéken; Kortárs 14. évfolyam 8. szám - 1970. augusztus
  5. ↑ korszinhaz.hu. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  6. ↑ 55 éve, 1958. július 19-én nyílt meg Budapesten a Körszínház Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, MTVA Sajtó- és Fotóarchívum - a 2013. 29. hét érdekes eseményei sorozat
  7. ↑ a b Körszínház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  8. ↑ a b c Arizóna Színház 1991-1993 Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, thalia.hu (hozzáférés: 2014. november 8.)
  9. ↑ Révész Sándor: Beszélő évek. A Kádár korszak története. 1. rész. 1957–1968. Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, 2000.
  10. ↑ Arizóna Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  11. ↑ Reform újság 1992. (online: Google könyvek)
  12. ↑ a b c Művész Színház 1993-1995 Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, thalia.hu (hozzáférés: 2014. november 9.)
  13. ↑ Művész Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  14. ↑ Szabó István: Nők a színházigazgatói székben, Színház folyóirat XLVI. évfolyam – 2013. március
  15. ↑ a b c Sándor L. István: Változtathatatlan Viszonyok avagy Mi az ára a struktúra megőrzésének?, Ellenfény online – 2000/7
  16. ↑ a b Thália Színház 1995–1996 Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, thalia.hu (hozzáférés: 2014. november 8.)
  17. ↑ a b Thália Színház 1996-2008 Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, thalia.hu (hozzáférés: 2014. november 8.)
  18. ↑ Urbán Balázs: A színház, ha befogad Thália Színház 1998–99 (2. oldal) Színház folyóirat XXXII. évfolyam 9. szám Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1999. szeptember
  19. ↑ ÁSZ-2014 3. oldal
  20. ↑ Thália Színház 2009-2011 Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, thalia.hu (hozzáférés: 2014. november 8.)
  21. ↑ a b Zrt., HVG Kiadó. „Schell Judit lesz a Thália Színház művészeti vezetője”, hvg.hu, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2018. június 12.) (magyar nyelvű) 
  22. ↑ Archivált másolat. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  23. ↑ Bereményi Géza, thalia.hu (hozzáférés: 2022. június 19.)
  24. ↑ MTI: Megállapodott a kormány és a főváros a színházak működési feltételeiről, kultura.hu - 2020. április 6.
  25. ↑ 2020. évi CVI. törvény egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról (2. A Millenáris Alapítvány részére történő vagyonjuttatás 2/A. § (1) - Megállapította: 2021. évi CI. törvény 173.; Hatályos: 2021. VI. 29-től. - és 1. melléklet a 2020. évi CVI. törvényhez A Millenáris Alapítvány részére történő vagyonjuttatás), net.jogtar.hu (hozzáférés: 2022. június 19.)
  26. ↑ Csatári Henriett: Megszólalt Schell Judit távozásáról a Thália Színház, blikk.hu - 2021. július 16.
  27. ↑ katalengyel: Nagy Viktor lett a Thália Színház művészeti vezetője (magyar nyelven). Thália színház, 2022. október 17. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  28. ↑ Thália Színház. www.thalia.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 12.)
  29. ↑ Buza Péter: Lujza, az ügyes Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapest Folyóirat X. új folyam – 2013
  30. ↑ Ifjúsági Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  31. ↑ (l. é.): Színház szemlén állvány erdőben, Film Színház Muzsika 8. évfolyam 32. szám, 1964. augusztus 7. ("Nagymező%20utca"%20felújított%20színház&pg=169&layout=s adtplus.arcanum.hu)
  32. ↑ Október 2-án nyit a Nemzeti Színház Nagymező utcai ideiglenes otthonában Népszabadság 22. évfolyam 207. szám, 1964. szeptember 4. ("Nagymező%20utca"%20felújított%20színház&pg=44&layout=s adtplus.arcanum.hu)
  33. ↑ Az új otthonban, Film Színház Muzsika 8. évfolyam 40. szám, 1964. október 2. ("Nagymező%20utca"%20"nemzeti%20színház"&pg=433&layout=s adtplus.arcanum.hu)
  34. ↑ A Thália Színház honlapja: A humor forrását keresi a Mikroszínpad Archiválva 2014. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2012. október 19.
  35. ↑ Egyesült a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad, MTI/hvg.hu – 2012. október 24.
  36. ↑ ÁSZ-2014 12. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thália_Színház&oldid=26872271”