Horváth Teri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horváth Teri
Horváth Teri fortepan 137836.jpg
Életrajzi adatok
Született 1929. augusztus 18.
Rábatamási
Elhunyt 2009. március 6. (79 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Konfár Gyula
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 19481989
Híres szerepei Banya
Indul a bakterház
Piros
Ludas Matyi
Díjai
Kossuth-díj1973
Jászai Mari-díj1956, 1964
Érdemes művész1969
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)

Horváth Teri az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Teri témájú médiaállományokat.

Horváth Teri (Rábatamási, 1929. augusztus 18.Budapest, 2009. március 6.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája[szerkesztés]

Gyermekkorát Rábatamásiban töltötte, majd 17 éves korában családjával Balfra költöztek.[1]

Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz került, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, valamint a Thália Színháznál játszott. 1952-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott, színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka - írja a Magyar színházművészeti lexikon. 1981-ben lépett utoljára színpadra, akkor a Thália Színházban Najmán Anát alakította Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című darabjában. "Régen volt, amikor színésznő voltam. Ha a színházra gondolok, összeszorul a szívem, szinte fizikai fájdalmat érzek" - vallott a teátrumhoz fűződő érzelmeiről az akkor 71 esztendős színművésznő. A színművésznő munkája elismeréseként 1973-ban Kossuth-díjban, 1956-ban és 1964-ben Jászai Mari-díjban, 1969-ben érdemes művész díjban részesült. A közönség láthatta őt a többi között Nyilas Misi édesanyjának szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Pék Mária alakjában (Fejes Endre: Rozsdatemető) és Rozikaként is (Sarkadi Imre: Út a tanyákról).

Élete történetét a Sárigyöp című 1978-ban megjelent önéletrajzi kötetben foglalta össze. A színésznő férje, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész 2008 szeptemberében hunyt el.[2]

Halála[szerkesztés]

Életének 80. évében, 2009. március 6-án hunyt el a színésznő. 2009. március 21-én 14 órakor helyezték örök nyugalomra Sopron-Balf köztemetőjében, búcsúztatása március 20-án 14.15 órakor volt Budapesten, a Farkasréti temetőben.[2]

Főbb szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Cd-k, hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Marosi Rudolf - Benedek Elek: A prücsök krajcárja

Könyvei[szerkesztés]

  • Sári-gyöp, Szépirodalmi, 1978. Önéletrajzi írások
  • Fényben és árnyékban, 1992.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]