Indul a bakterház (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Indul a bakterház (1979)
magyar film

Csámpás Rozi és Bendegúz
Csámpás Rozi és Bendegúz
Rendező Mihályfy Sándor
Forgatókönyvíró Rideg Sándor regényéből
Schwajda György
Főszerepben Olvasztó Imre
Koltai Róbert
Horváth Teri
Haumann Péter
Pécsi Ildikó
Operatőr Kecskés László
Jelmeztervező Horányi Mária
Gyártás
Gyártó Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztőség
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 66 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
Televideo (VHS)
Bemutató Magyarország 1980. november 12.
Csehország 1994.január 6.
Svédország 1998. május 19.
Finnország 1999. december 15.
Korhatár 12 II. kategória (F/6012/J)
További információk

Az Indul a bakterház 1979-ben készített, 1980-ban bemutatott magyar vígjáték, mely Rideg Sándor azonos című regénye alapján készült.

A filmet részben az ócsai falumúzeumban, részben a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal Szalkszentmárton és Dunavecse közötti egykori Csabony megállóhelyén forgatták, itt állt a bakterház.[1]

Történet[szerkesztés]

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy. Most az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A "jó tanácsokat" a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész
Regős Bendegúz Olvasztó Imre
Banya Horváth Teri
Szabó Sándor, a bakter Koltai Róbert
Toppancs Miska, a Patás Haumann Péter
Buga Jóska Csákányi László
Csámpás Rozi Pécsi Ildikó
Konc bácsi Bánhidi László
Piócás ember Szilágyi István
Anya Molnár Piroska
Csendőr I. Farkas Antal
Csendőr II. Harsányi Gábor
Suszter Zách János
Marhakereskedő Gyulai Károly

Érdekességek[szerkesztés]

  • Bendegúz castingja így zajlott: a rendező elment egy intézetbe és ott válogatott. A feladat a következő volt: aki fenékbe meri rúgni az lesz Bendegúz. Ezt csak Olvasztó Imre merte megcsinálni.
  • A bakterházat úgy döntötték össze a végén, hogy köteleket kötöttek a házhoz, aztán traktorokkal széthúzták.
  • A bakter szerepét eredetileg Bencze Ferenc játszotta volna, ő azonban betegség miatt nem vállalta el, így az utolsó pillanatban kapta meg Koltai Róbert.
  • Az utolsó jelenet forgatását kétszer kellett felvenni, mert Bendegúz nem merte megdobni a felnőtteket a gombócokkal, ezért másnap vették fel a jelenetet, de a gombócokat az előző napi forgatásról fagyasztva hozták a forgatásra. Telibe is találta Koltai szemét a lurkó, a filmben is látható módon. A hajigálás folytatását viszont emiatt a korábban felvett snittekből kellett összevágni.
  • Csámpás Rozi és a Bakter szalmakazal-beli huncutkodásánál Koltai nem volt jelen, hanem egy, a bakter csizmáját viselő statiszta hempergett Pécsi Ildikóval.
  • Mikor Bendegúz evés közben kap egy sallert az anyjától, az állát beleüti a tányérba. Ez egyáltalán nem volt benne a forgatókönyvben, a rendezőnek viszont annyira tetszett, hogy bennehagyta a kész változatban.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]