Eörsi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Eörsi István
Eörsi István
Eörsi István
Élete
Született 1931. június 16.
Budapest
Elhunyt 2005. október 13. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Kitüntetései Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi István témájú médiaállományokat.

Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16.Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.

Eörsi Mátyás politikus nagybátyja, Lukács György tanítványa, majd fordítója.[1]

Élete[szerkesztés]

Schleiffer Pál és Eörsi Teréz gyermekeként látott napvilágot, közel egy évtizeddel az 1922. szeptember 19-én született tudós jogász bátyja, Eörsi Gyula után.[2] Testvéréhez hasonlóan fiatalon sztálinista nézeteket vallott, s Sztálin halála alkalmából dicsőítő verset is írt. 1953-tól már reformer gondolkodású lett, Nagy Imre követője volt. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, főként újságírói tevékenységével.
1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, ám ekkortól az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.

19771982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt, de ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Attól kezdve szabad foglalkozású író volt. 19831986 között Nyugat-Berlinben élt. 1989-ben visszatért Kaposvárra. A rendszerváltást követően az SZDSZ tagja volt 2004-ig, amikor a párt politikája elleni tiltakozásból kilépett. Az Élet és Irodalom, a Beszélő és a Magyar Narancs című újságok rendszeres szerzője volt.

Válogatott bibliográfia[szerkesztés]

  • Fiatal szemmel. Versek (Szépirodalmi, 1953)
  • Ütni az ördögöt (Magvető, 1956) Elkobozva, 1957.
  • Változatok egy közhelyre (Magvető, 1968)
  • Tragikomédiák (Magvető, 1969)
  • Különremény (Szépirodalmi, 1972) Elkobozva, a kinyomtatott példányok a nyolcvanas évek közepén kerültek elő.
  • A nemek és az igenek. Válogatott versek (Magvető, 1976)
  • Lonci narancssárgában (Szépirodalmi, 1976)
  • Ruhapróba. Válogatott műfordítások (Európa, 1976)
  • Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből (Szépirodalmi, 1978)
  • Ürügyeim (Magvető, 1979)
  • A derűlátás esélyei (Szépirodalmi, 1981)
  • Jönnek a bájos tények (Szépirodalmi, 1983)
  • A Maradjhű-utcában (Szépirodalmi, 1985)
  • Az utolsó szó jogán (AB Független, (szamizdat), 1986)
  • Kilenc dráma (Szépirodalmi, 1988)
  • Emlékezés a régi szép időkre (Katalizátor Iroda, (szamizdat), (1988), Napra-forgó, (legális, második kiadás) 1989)
  • Bedobom a törülközőt. Publicisztikai írások (Napra-forgó, 1989)
Eörsi István (Budapest, 1990.) Fotó: Kertész Dániel
  • Nem vagyok kikerics (Szépirodalmi, 1990)
  • Kalap és villamos. Gyermekversek (T-Twins, 1992)
  • A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma (Pátria könyvek, 1992)
  • Üzenet mélyvörös levélpapíron. Esszék és publicisztikai írások (Pesti Szalon, 1993)
  • Én és az Isten. Versek (Pesti Szalon, 1994)
  • Időm Gombroviczcsal (Pesti Szalon, é. n. (1994))
  • A csomó. Elbeszélések (Pesti Szalon, é. n. (1995))
  • Az ötlábú bárány. Publicisztikai írások (Pesti Szalon, é. n. (1996))
  • A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék 1967–1997. (Palatinus, 1997)
  • Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve (Palatinus, 1998)
  • Szögek. Összegyűjtött versek 1952–2000 (Palatinus, 2000)
  • Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956 (Palatinus, 2001)
  • Ismerős úr a csúszdán. Publicisztikai írások (Noran, 2002)
  • Zárt térben Önéletrajzi regény (Noran, 2003)
  • A fogadás. 18 dráma (Noran, 2004)
  • Kérdések, barátaimnak. Versek (Noran, 2004)
  • Halpagár. Gyermekversek (Noran, 2005)
  • dr. Noha. Történetek (Noran, 2005)
  • Időm Gombrowiczcsal 1-2.; 2. jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009

Fontosabb szerkesztés[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Vágvölgyi B. András: Eörsi István (Kalligram, 2003)
  • Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007 + DVD

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarul 1965-ben jelent meg Lukács György: Az esztétikum sajátossága című műve Eörsi István fordításában. (Akadémiai Kiadó)
  2. Magyar ki kicsoda 1990. Főszerkesztő: Hermann Péter. Budapest, 1990. pp. 142-143.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]