Herceg János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herceg János
Herceg janos.jpg
Élete
Született 1909. május 11.
Zombor
Elhunyt 1995. január 29. (85 évesen)
Zombor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, elbeszélés, esszé, tanulmány

Herceg János (Zombor, 1909. május 11.Zombor, 1995. január 29.) vajdasági (jugoszláv) magyar író, szerkesztő, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végzi. 1929-ben Iksz címen folyóiratot ad ki, aminek egyetlen száma jelent meg. 1932-1934-ig nyomdai tisztviselő Zomborban, majd az Új Hírek munkatársa. 1936-1938-ig Budapesten a Dante Könyvkiadó szerkesztője. 1939-től az Új Hírek munkatársa, rövid ideig főszerkesztője, majd az újvidéki Reggeli Újság újságírója. 1941-től a zombori városi könyvtár igazgatója. A Délvidék visszatérése idején a Kalangya főszerkesztője. A háború után 1953-ig az újvidéki Testvériség-Egység Könyvkiadó Vállalat szerkesztője. Két megbízatási ciklusban is (1953-1955 és 1957-1977) az Újvidéki Rádió szerkesztője. 1955-1957-ig a Híd főszerkesztője. 1977-től nyugdíjas és később Doroszlóra költözik. Innen publikál a vajdasági elektronikus és írott sajtóba. 1981-ben: a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé választják. 1998-ban Doroszlón emlékére irodalmi díjat alapítanak.

Munkássága[szerkesztés]

Herceg János munkássága kivételesen gazdag volt, jóllehet egy pesti kitérőtől eltekintve a megnevezett szűk földrajzi térségben teljesedett ki, melyet esetleg még csak a baranyai Kiskőszeg (Batina) felé lehetne tágítani. Innen indult el és ide tért vissza képzelt és való európai útjairól, ingázott Belgrád és Budapest, Újvidék és Szabadka között, kereste fel olvasóit, riportalanyait, írótársait. S közben írt, napról napra, hétről étre, írt fáradhatatlan kitartással és elkötelezettséggel csaknem hét évtizeden át. Ennek a bámulatos termelékenységnek az eredménye negyven önálló könyve.

A regények mellett minden prózai műfajban kifejezte magát, mégpedig a legtöbb esetben sikerrel, mivelhogy a mesterség minden titkának ismerője volt. Fő műfajának az esszét mondhatjuk, de írt naplójegyzeteket, arcképeket, kritikákat, riportokat, szociográfiákat, tárcákat, esszéket, helytörténeteket, miközben az írói erényei közül egyre jobban az emlékezés került az első helyre, az általa művelt műfajok sokaságában a múltat „újrateremtette”, jelenné varázsolta.

Herceg János közéleti ember is volt, közíró a szó legnemesebb értelmében. „Magyar írók vagyunk, nem nézhetjük közömbösen népünk sorsának alakulását” – mondta, s ennek a szellemében cselekedett is „a koráramlatoknak a vad vonulásában”. Talpon maradva élte át a sorsfordulókat, rendszerváltozásokat, ennek magyarázatát abban látta, hogy „óvatosan úsztam szemben az árral, de szemben úsztam...” Visszafogottsága ellenére írásait cenzúrázták, kihagyták, elfektették a nála is óvatosabb szerkesztők. Mindenkinél többet tett népünk fennmaradásáért, de a szétszóródás, a gyámolatlanság tényei láttán nemegyszer riadtan tapasztalta az egyéni helytállás elégtelenségét.

Munkái[szerkesztés]

Regények:

  • Tó mellett város, 1937. (hasonmásban: 2009)
  • Szikkadó földeken, 1954.
  • Anna búcsúja, 1955.
  • Ég és föld, 1959.
  • Iketánia, 1987.
  • Módosulások, 1989.
  • Gogoland, 1992

Elbeszélések, esszék és tanulmányok:

  • Papírhajó, 1953.
  • Leányvári levelek, 1959.
  • Egy meg egy, 1968.
  • Két világ, 1972.
  • Előjáték, 1975.
  • Távlatok, 1983.
  • Összegyűjtött elbeszélések I–III., 1986.
  • Kitekintő, 1989.
  • Nyíló idő, 1991.
  • Régi dolgainkról, 1993.
  • Mulandóság, 1994.
  • Összegyűjtött esszék, tanulmányok I–II., 1999., 2001.
  • Viharban (hasonmás kiad); előszó Szenteleky Kornél, utószó Toldi Éva; Szabadegyetem, Szabadka, 2009 (Életjel könyvek)

Versek:

  • Kiáltás a ködből, 1970

Levelek:

  • Leányvári levelek; utószó Kontra Ferenc; HunCro, Eszék, 2009

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Toldi Éva: Herceg János (monográfia). Forum, Újvidék, 1993. ISBN 8632303333
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. Forum, Újvidék, 2001.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Forum, Újvidék, 2003.
  • Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig. Bereményi, Budapest, 1995.
  • Szabó Palócz Attila: Megfáradt zászlók lobogása az elcsituló szélben, Magyar Szó, 2015. január 10.
  • Silling István: Herceg Jánost olvasva. Néprajzi, művelődéstörténeti tanulmányok, cikkek; Grafoprodukt, Szabadka, 2009
  • A Gerard írójáról. Újraolvasva és emlékezve a száz éve született Herceg Jánosra; szerk. Bordás Győző; Forum, Újvidék, 2009
  • Herceg János centenáriuma. 1909-2009. Tanulmányok, emlékezések; összeáll. Fekete J. József; Forum, Újvidék, 2010
  • Szabó Palócz Attila: Visszapörgetés árcák Herceg János emlékének; Életjel, Szabadka 2013 (Életjel könyvek)