Ugrás a tartalomhoz

Galgóczi Erzsébet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galgóczi Erzsébet
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
SzületettGalgóczi Erzsébet
1930. augusztus 27.[1]
Ménfőcsanak[1]
Elhunyt1989. május 20.[1] (58 évesen)
Ménfőcsanak[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
ÉlettársaGobbi Hilda
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1950–1955)
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgóczi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emléktáblája Győrben

Galgóczi Erzsébet (Ménfő, 1930. augusztus 27. – Ménfőcsanak, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró, országgyűlési képviselő (1980–1985).

Élete

[szerkesztés]

Az általános iskolát szülőfalujában, középiskoláit 1941–1945 között Győrben végezte. 1945–1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt. 1949-ben érettségizett. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedték. Még ebben az évben beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, azonban néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950–1955 között a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója volt dramaturg szakon. Leszbikusságát nyíltan nem vállalhatta a kor közerkölcsei miatt, de műveiben az 1970-es évektől foglalkozott ezzel a témával is.[2] A művészvilágon belül köztudott volt, hogy kapcsolata volt Gobbi Hilda színésznővel.[3] 1980. június 8-án országgyűlési képviselővé választották Győr-Sopron megye 4. sz. választókerületében, mandátumát 1985-ig töltötte be.[4] 1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban.

Irodalmi munkássága

[szerkesztés]

Sok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az ötvenes és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű írónővé vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) c. regényével aratta. A leszbikusságot Törvényen kívül és belül című 1980-ban megjelent kisregényében tematizálta. Az írásból Makk Károly rendezésében 1982-ben Egymásra nézve címmel film készült.

Alapproblémája

[szerkesztés]

Rendkívüli tehetségként és a szocializmus-modernizáció elkötelezett híveként az emberi életet megnyomorító paraszti munkakényszerrel szemben egy humánus parasztpolitkát és általában politikát képviselve szembekerült a mezőgazdaság kollektivizálásának negatív társadalmi hatásaival. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósít a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Egy kosár hazai (elbeszélések, 1953)
  • Félúton (kisregény, 1962)
  • Ott is csak hó van (novellák, 1961)
  • Öt lépcső felfele (elbeszélések, 1965)
  • Kegyetlen sugarak (riportok, 1966)
  • Fiú a kastélyból (elbeszélések, TV-játék, 1968)
  • Nádtetős szocializmus (riportok, 1970)
  • Kinek a törvénye? (novellák, 1971)
  • Pókháló (regény, 1972)
  • A főügyész felesége (szinművek, 1974)
  • Bizonyíték nincs (elbeszélések, 1975)
  • A közös bűn (regény, 1976)
  • A vesztes nem te vagy (novellák, 1976, 1978)
  • Közel a kés (elbeszélések, 1978)
  • Úszó jégtábla (hangjátékok, 1978)
  • Törvényen kivül és belül (kisregények, 1980)
  • Cogito (elbeszélések, 1979)
  • Ez a hét még nehéz lesz (kisregények, 1981)
  • Vidravas (regény, 1984)[5]
  • Idegen a faluban (kisregények, novellák, 1984)
  • A Törvény szövedéke (riportok, 1988)
  • Kettősünnep (novellák, 1989)
  • Fogódzó nélkül (novellák, 1994)
  • Mama öltözik. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi könyvtár)
  • Megszállt országban; Tarsoly, Bp., 2005

Színművek, filmek, tévé- és hangjátékok

[szerkesztés]

Színművek

[szerkesztés]
  • A főügyész felesége (Tragédia, Kecskemét, 1970)
  • Kinek a törvénye? (Színmű, Győr, 1976)
  • Vidravas. (Színmű, Budapest, 1989)

Filmek

[szerkesztés]

TV-játékok

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Inkább fájjon (1969)
  • A menedék (1971)
  • Hálóban (1974)
  • Használt koporsó (1975)
  • Nyári gyakorlat (1975)
  • Közös bűn (1977)
  • Úszó jégtábla (1977)
  • Vesztesek (1977)[6]
  • Viszek a börtönbe leveskét… (1979)
  • Közel a kés (1980)
  • A kápolna titka (1983)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d GALGÓCZI ERZSÉBET. mire.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  2. ↑ Kiss Noémi. „Az írói példakép. Anyakép? – Galgóczi Erzsébetről”, Magyar Narancs, 2007. szeptember 6.. [2012. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 31.) 
  3. ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. Század, 2004. november 11.. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.) 
  4. ↑ Galgóczi Erzsébet. Magyar Nemzeti Névtér (2019) (Hozzáférés: 2020. augusztus 12.)
  5. ↑ A regényben a MAORT pert, benne Papp Simon meghurcolását dolgozta fel. Komoly küzdelmet jelentett számára a peranyagok megismerése. Végül Fock Jenő miniszterelnök közbenjárására kapott engedélyt a megtekintésre. Jegyzeteket nem készíthetett, ezért minden látogatás után a gépírónőjéhez sietett és lediktálta a memorizált ismereteket. Forrás: Duna Televízió: Inkább fájjon! Galgóczi Erzsébet emlékműsor - 2009. május 20.
  6. ↑ Rádiólexikon

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galgóczi_Erzsébet&oldid=27401407”