Galgóczi Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galgóczi Erzsébet
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Születési név Galgóczi Erzsébet
Született 1930. augusztus 27.[1]
Ménfőcsanak[1]
Elhunyt 1989. május 20.[1] (58 évesen)
Ménfőcsanak[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Élettárs Gobbi Hilda
Foglalkozása író, forgatókönyvírók
Díjak SZOT-díj (1970)
József Attila-díj (1962, 1969, 1976)
Kossuth-díj (1978)

Galgóczi Erzsébet az IMDb-n
Galgóczi Erzsébet PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgóczi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Emléktáblája Győrben

Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27.Ménfőcsanak, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró.

Élete[szerkesztés]

Az általános iskolát szülőfalujában végezte el. Középiskoláit 1941-1945 között végezte Győrben. 1945-1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt. 1949-ben érettségizett. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedték. Még ebben az évben beiratkozott a Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karára, néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950-1955 között a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója volt dramaturg szakon. Leszbikusságát az 1970-es évektől nyíltan vállalta.[2] Évekig élt együtt Gobbi Hilda színésznővel.[3] 1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Sok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az ötvenes és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű írónővé vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) c. regényével aratta. A leszbikusságot Törvényen belül (1980) c. kisregényében tematizálta. Az írásból Makk Károly rendezésében 1982-ben Egymásra nézve címmel film készült.

Alapproblémája[szerkesztés]

Rendkívüli tehetségként és a szocializmus-modernizáció elkötelezett híveként az emberi életet megnyomorító paraszti munkakényszerrel szemben egy humánus parasztpolitkát és általában politikát képviselve szembekerült a mezőgazdaság kollektivizálásának negatív társadalmi hatásaival. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósít a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Egy kosár hazai (elbeszélések, 1953)
  • Félúton (kisregény, 1962)
  • Ott is csak hó van (novellák, 1961)
  • Öt lépcső felfele (elbeszélések, 1965)
  • Kegyetlen sugarak (riportok, 1966)
  • Fiú a kastélyból (elbeszélések, TV-játék, 1968)
  • Nádtetős szocializmus (riportok, 1970)
  • Kinek a törvénye? (novellák, 1971)
  • Pókháló (regény, 1972)
  • A főügyész felesége (szinművek, 1974)
  • Bizonyíték nincs (elbeszélések, 1975)
  • A közös bűn (regény, 1976)
  • A vesztes nem te vagy (novellák, 1976, 1978)
  • Közel a kés (elbeszélések, 1978)
  • Úszó jégtábla (hangjátékok, 1978)
  • Törvényen kivül és belül (kisregények, 1980)
  • Cogito (elbeszélések, 1979)
  • Ez a hét még nehéz lesz (kisregények, 1981)
  • Vidravas (regény, 1984)[4]
  • Idegen a faluban (kisregények, novellák, 1984)
  • A Törvény szövedéke (riportok, 1988)
  • Kettősünnep (novellák, 1989)
  • Fogódzó nélkül (novellák, 1994)
  • Mama öltözik. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi könyvtár)
  • Megszállt országban; Tarsoly, Bp., 2005

Színművek, filmek, tévéjátékok[szerkesztés]

Színművek[szerkesztés]

  • A főügyész felesége (Tragédia, Kecskemét, 1970)
  • Kinek a törvénye? (Színmű, Győr, 1976)
  • Vidravas. (Színmű, Budapest, 1989)

Filmek[szerkesztés]

TV-játékok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Prof. Dr. Görömbei András (Debreceni Egyetem) jegyzetei alapján
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 9639015172  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d GALGÓCZI ERZSÉBET. mire.hu. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  2. Kiss Noémi. „Az írói példakép. Anyakép? – Galgóczi Erzsébetről”, Magyar Narancs, 2007. szeptember 6. 
  3. Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. Század, 2004. november 11. 
  4. A regényben a MAORT pert, benne Papp Simon meghurcolását dolgozta fel. Komoly küzdelmet jelentett számára a peranyagok megismerése. Végül Fock Jenő miniszterelnök közbenjárására kapott engedélyt a megtekintésre. Jegyzeteket nem készíthetett, ezért minden látogatás után a gépírónőjéhez sietett és lediktálta a memorizált ismereteket. Forrás: Duna Televízió: Inkább fájjon! Galgóczi Erzsébet emlékműsor - 2009. május 20.

Külső hivatkozások[szerkesztés]