Kőrösi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőrösi Zoltán
Fotó: Burger Barna
Fotó: Burger Barna
Született 1962. március 14.
Budapest
Elhunyt 2016. február 5. (53 évesen)
Ausztria
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író

Kőrösi Zoltán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösi Zoltán témájú médiaállományokat.

Kőrösi Zoltán (Budapest, 1962. március 14.2016. február 5.) író, film-forgatókönyvíró, dramaturg.

A számítógépem fölött rajzszögek rögzítik a jegyzetlapokat. Sok Kőrösi Zoltán van, olykor szembe jönnek velem az utcán, köszönnek is. Ott megy kézen fogva a feleségem és a fiam. Húsz évig legalább annyi időt töltöttem a futballal, mint az irodalommal. Reggelente a redőny lyukacskáin besüt a nap, sárga fény csorog végig a falakon, az asztalomon, sárga fény csorog rajtam is, futnak szanaszéjjel a fekete betűk. 1962-ben születtem, Budapesten.

Ez az ember szeret: futballozni, szeret olvasni, szeret napozni, szereti a vörösbort, a vörös és fehér húsokat, oljabogyót enni, ez az ember szeret írni, szeret gyerek, szeret család, szeret haza, szeret utazás, szeret film, szeret víz, szeret tűz, szeret szeretet, szeret Budapest, lakik Ferencváros, ez az ember Kőrösi Zoltán, ez az ember író, sok Kőrösi Zoltán van, ez az ember az.

– Kőrösi Zoltán

Életpályája[szerkesztés]

Kisdiákként több városban tanult, Marcaliban, Székesfehérvárott, Debrecenben és Budapesten. Középfokú tanulmányait a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán végezte, itt is érettségizett, majd a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon diplomázott 1987-ben. Egyetemi évei után 1989-ben Portugáliába utazott, ahol egy évet Lisszabonban töltött el.

1990-2007 között a Magyar Rádióban dolgozott, először 1995-től, mint a Magyar Rádió Irodalmi szerkesztőségének vezetője, majd 2002 júliusától 2007 áprilisáig, a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztősége megszüntetéséig, annak főszerkesztőjeként. A rádióban eltöltött ideje alatt dolgozott dramaturgként is. Dolgozott a „Kritika” című lapnál, lapszerkesztőként a JAK-füzetek szerkesztése volt a feladata. Részt vett a Linda c. tévéfilmsorozat második szériájának megírásában. Első novellája a Hazafelé, 1992-ben jelent meg, amivel elnyerte a Magyar Napló című irodalmi hetilap Örkény István-novellapályázatát. Még ugyanebben az évben megjelent első kötete „Felrombolás” címmel, ezt azóta évente új művek követik. 1996-ban megnyerte az ÉS - Westel közös novellapályázatát. Novellái idegen nyelveken is megjelentek, olasz, héber, orosz, angol, német, francia és koreai fordításokban. 2007-ben különleges könyvet jelentetett meg Délutáni alvás (a történet árnyéka) címmel. A könyv egyedi megjelenésének, és Burger Barna mesteri fényképeinek köszönhetően elnyerte a Szép könyv-2007 díjat.

2008 februárjától az egri Gárdonyi Géza Színházban dolgozik dramaturgként, 2008. szeptember 15-étől pedig a Litera internetes kulturális folyóirat főszerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. 2009 decemberében megválasztották a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnökének, amely tisztséget 2010-től 2012 decemberéig töltötte be. A Magyar Íróválogatott tagjaként a sport és a kultúra együttes szeretetére ösztönzi olvasóit, ennek jegyében fogant blogírásai egy része is, mint például a „Piros-fehér kockás a szív”.[1] Budapesten élt, nős, egy gyermeke van: Péter.

Könyvek[szerkesztés]

  • Felrombolás - magánirodalmi beszélgetések, Pesti Szalon, Budapest, 1994. JAK füzetek sorozat, ISBN 9638340398
  • A testtől való szabadulás útja, Pesti Szalon, Budapest, 1994. Novellagyűjtemény
  • A tárt szárnyú lepke, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1996.
  • Romkert, Jelenkor kiadó, Pécs, 1997. ISBN 9636760721[2]
  • Hentesek kézikönyve Novellák (1990-1998), Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 1999. ISBN 9639127671[3]
  • Orrocskák - (nagy-budapesti-szerelmes-regény), Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2000. ISBN 9639259357[4]
  • Télidő, Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2002. ISBN 9639380679
  • Történetek a csodálatos csecsemők életéből, Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2002. ISBN 9639380555
  • Budapest, nőváros, Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 2004. ISBN 8071496332
  • Milyen egy női mell? - Hazánk szíve, Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 2006. ISBN 8071498203,[5]
  • Délutáni alvás - A történet árnyéka, Kalligram Kiadó, Budapest, 2007)., Burger Barna fotóival,[6]
  • Szerelmes évek - Gyávaság, Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 2009, ISBN 8081011504,
  • A hűséges férfi - Boldogságnovellák, Kalligram Kiadó, 2011. ISBN 9788081014079,[7]
  • Az utolsó meccs - Történetek a titkos magyar focikönyvből, Kalligram Kiadó, Budapest, 2012. ISBN 9788081016059
  • Magyarka - Család, regény, Kalligram Kiadó, Budapest, 2013. ISBN 9788081016943

Előkészületben[szerkesztés]

  • 2016. március vége - Az ítéletidő c. regény (Jelenkor Kiadó)
  • 2016. június - Verseskötet gyermekeknek, (Manó könyvek)

Idegen nyelven megjelent könyvei[szerkesztés]

  • Meggyvér - Sang de cerise, 2001. fordító: Tatár Rózsa, Gilbert Millet
  • Romkert - Tajni nad ruinami, 2003. fordító: Jurij Guszev

Hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Milyen egy női mell? - Hazánk szíve, Mojzer Kiadó, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, ISBN 9630949377, Mp3, Kaszás Gergő és Bozó Andrea előadásában.
  • Hentesek kézikönyve, digitálisan letölthető.[8]
  • Orrocskák, digitálisan letölthető.[9]
  • Romkert, digitálisan letölthető.[10]

Drámák[szerkesztés]

  • Galambok, (tragikomédia), Bemutató: Egri Gárdonyi Géza Színház, 2003.
  • Karel, (cirkuszi játék, ha eljön az este), Budapest, 2004.[11]
  • Orrocskák, Stúdió-K színház, Budapest, 2007. október,
  • Május 35. Bemutató: Egri Gárdonyi Géza Színház, 2010.

Filmek[szerkesztés]

  • Kis utazás, 2000. (A 2000. évi Magyar Filmszemle Közönség-díjas alkotása), forgatókönyvíró,
  • Budapest, nőváros, tv-film, rendező Vizy Mária, 2008. Készült A Budapest, nőváros című könyv alapján, mely 2004-ben az Édes Anyanyelvünk pályázat 1. díját nyerte el, majd 2005-ben az Év könyve kitüntetést.

Tagságai[szerkesztés]

  • Szépírók Társasága tagja
  • 2001. - 2008, a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes szakkollégiuma tagja,
  • 2009. december - a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriumának elnöke,[12]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kőrösi, Zoltán: Piros-fehér kockás a szív. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  2. Kőrösi, Zoltán: Romkert, 1997 (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  3. Kőrösi, Zoltán: Hentesek kézikönyve. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  4. Kőrösi, Zoltán: Orrocskák. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  5. Kőrösi, Zoltán: Milyen egy női mell? - Hazánk szíve. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  6. Kőrösi, Zoltán: Délutáni alvás (a történet árnyéka). (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  7. A hűséges férfi - Boldogságnovellák
  8. Hentesek kézikönyve
  9. Orrocskák
  10. Romkert
  11. Karel, (cirkuszi játék, ha eljön az este). (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  12. MMKA

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]