Ugrás a tartalomhoz

Fock Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fock Jenő
Fock 1976-ban
Fock 1976-ban
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese
Hivatali idő
1965. június 30. – 1967. április 14.
ElődKállai Gyula
UtódLázár György
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 10. elnöke
Hivatali idő
1967. április 14. – 1975. május 15.

Született1916. május 16.
Budapest
Elhunyt2001. május 22. (85 évesen)
Budapest
PártMagyar Szocialista Munkáspárt

HázastársaSztankó Judit
Foglalkozáspolitikus

DíjakGrand Cross of Honor for Services to the Republic of Austria (1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fock Jenő témájú médiaállományokat.

Fock Jenő (Budapest, 1916. május 17. –‎ Budapest, 2001. május 22.) magyar politikus, 1967-től 1975-ig a Minisztertanács elnöke, a hatvanas évek nagy reformereinek egyike. Elsősorban arról ismert, hogy miniszterelnöksége idején zajlott az új gazdasági mechanizmus bevezetése, melynek kidolgozásában a Kállai-kormány miniszterelnök-helyetteseként ő maga is részt vett.

Életpályája

[szerkesztés]

Fock Jenő (1892–1955) géplakatos és Kohn Margit (1894–1947)[1] gyermekeként született.[2] Apja tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a kommün alatti szerepvállalásáért nyolc hónap fogságot szenvedett, majd 1940-ben 14 hónap börtönre ítélték.

1931-ben csatlakozott a szakszervezeti ifjúsági mozgalomhoz és a következő évtől részt vett az illegálisan működő Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és a Vörös Segély munkájában. Ugyanebben az évben tagja lett az MSZDP-nek. 1939-ben behívták katonai szolgálatra. 1940-ben letartóztatták és az SZDP-n belüli kommunista szervezkedésért három év fegyházat kapott. 1944-ben megszökött alakulatától és a szovjet csapatok megérkezéséig Pesten bujkált. 1945 elején belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1955 és 1957 között a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) titkára volt. 1957 és 1961 között az MSZMP KB titkára, 1961–67 között miniszterelnök-helyettes. 1967-től 1975-ig a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kormányfőként az ő nevéhez fűződött az új gazdasági mechanizmus bevezetése. A reformok híveivel, Aczél Györggyel, Fehér Lajossal és Nyers Rezsővel együtt állították félre: 1975. május 15-én nyugdíjazták. Az MSZMP KB tagja 1956-tól, a Politikai Bizottság tagja 1957–80 között. 1980. április 25-től 1989. december 15-ig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke volt.

A rendszerváltást követően elvonultan élt. Otthonában hunyt el.

Kutatható iratanyaga

[szerkesztés]

A Minisztertanács elnökeként és elnökhelyetteseként töltött időszakából (az 1961–1975 közti évekből) 2,72 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (21 doboz és 4 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-2-pp törzsszámon kutatható.[3]

Művei

[szerkesztés]
  • Alkalmazzuk bátran a kongresszusi verseny tapasztalatait; Budapest Ny., Budapest, 1951 (Magyar Technika kis könyvtára)
  • Gazdaságpolitikánk néhány kérdése és a hároméves terv; Kossuth, Budapest, 1958 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
  • Biszku Béla–Fock Jenő–Kállai Gyula: Az SZKP 21. kongresszusáról; Kossuth, Budapest, 1959 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
  • A magyar népgazdaság a szocializmus építésének útján; Kossuth, Budapest, 1963
  • A Lengyel Egyesült Munkáspárt 4. kongresszusa. 1964. jún. 15-20. Wladyslaw Gomulka beszámolója, Nyikolaj Viktorovics Podgornij és Fock Jenő beszéde; Kossuth Budapest, 1964
  • A reform: eszköz, a dolgozók jobb élete: cél. Az Országgyűlés 1967. júl. 12-14-i ülésszakának anyagából; Fock Jenő, Nyers Rezső beszédeivel; Kossuth, Budapest, 1967
  • Népgazdaságunk helyzete és időszerű kérdései; in: Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás. 1970. febr. 5-7.; Kossuth, Budapest, 1970
  • A szocializmus építésének gazdaságpolitikája. Beszédek és cikkek 1963–1972; Kossuth, Budapest, 1972
  • A Portugál Kommunista Párt 9. kongresszusa Lisboa , 1979. május 31–június 3.; beszámoló Alvaro Cunhal, hozzászólás Fock Jenő, ford. Árkus István; Kossuth, Budapest, 1979

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]


Elődje:
Kállai Gyula
Utódja:
Lázár György