Garbai Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garbai Sándor
Garbai Sándor
Garbai Sándor
A Magyarországi Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke
Hivatali idő
1919. március 21.1919. augusztus 1.
Helyettes Dovcsák Antal (június 24-től augusztus 1-ig)
Előd Károlyi Mihály
államfő
Berinkey Dénes
kormányfő
Utód Peidl Gyula
ügyvezető államfő, kormányfő

Született 1879. március 27.
Kiskunhalas
Elhunyt 1947. november 7. (68 évesen)
Párizs
Párt MSZDP

Házastársa Pötördi Zsófia
Foglalkozás kőműves, politikus
Vallás református
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garbai Sándor témájú médiaállományokat.

Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27.Párizs, 1947. november 7.) szociáldemokrata politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Peidl-kormány közoktatásügyi minisztere volt.

Életútja[szerkesztés]

Kiskunhalasi református családban nőtt fel, édesapja Garbai Gábor, édesanyja Vili Juliannna volt. A kőműves szakmát tanulta ki. Már szülővárosában megismerkedett a munkásmozgalommal. A jobb élet reményében 18 évesen ment dolgozni Budapestre, ahol hamar jó viszonyba került a baloldali szervezetekkel. Mivel jó szónok volt, az egyik szószólója, vezetője lett a fővárosi szociáldemokrata gyűléseknek. 1905. március 5-én Budapesten, a Józsefvárosban vette nőül Pötördi Zsófia pátyi születésű, református vallású munkásnőt, Pötördi Mihály és Márton Julianna leányát.[1]

A munkásmozgalomban[szerkesztés]

Eredeti foglalkozása kőműves. 1901 – 1919 között az MSZDP vezetőségi tagja, 1903-tól a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) elnöke, 1903-tól 1919-ig a Munkásbiztosító Intézet elnöke, 1907-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöke, 1910-től elnöke. 1907-től ő szerkesztette az Építőmunkás című szaklapot. 1908-tól a Munkásbiztosító Pénztár elnöke, 1918 – 1919 között az Országos Lakásügyi Tanács elnöke.

A Tanácsköztársaság alatt[szerkesztés]

Helyeselte a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt egyesülését. 1919. március 21-étől augusztus 1-jéig a Forradalmi Kormányzótanács elnöke volt. Komoly felelőssége van abban, hogy a főként a kommunisták által irányított közigazgatás, rendvédelem, hadsereg stb., területein agresszió bontakozott ki. Nem tett semmit a vörösterror kibontakozása ellen, bár utólag elítélte a bűntetteket. A kommunista önkényuralom legfelsőbb vezetőjeként felelős a proletárdiktatúra idején elkövetett állami erőszakért. A Tanácsköztársaság legmagasabb tisztségét viselte, így irányítója, fenntartója volt az 1919-es totalitárius államnak.

Emigrációban[szerkesztés]

1919. augusztus 1-jétől augusztus 6-áig közoktatásügyi miniszter a Peidl-kormányban. Majd ebben a hónapban román fogságba esett. A kiadatástól tartva 1920-ban Kolozsvárról szökött meg, és álnéven menekült Csehszlovákiába. Innentől emigrációba kényszerült, először Pozsonyban majd Bécsben élt. Az emigráció centrista irányzatának egyik vezetője volt. A bolsevik-kommunista eszmékkel szembefordult, és "visszatért" a szociáldemokráciához.

Bécsben családjával vendéglőt nyitott, habár ehhez semmi szakértelme nem volt és nem is foglalkozott korábban ilyesmivel. Itt vendégül látott egykori kommunista és más baloldali vezetőket. Vendéglője rövidesen csődbe jutott, mivel a tudás hiányában még szorgalmat sem tanúsított működtetésében. Hatalmas volt az anyagi vesztesége és ettől kezdve nyomorúságosan kellett élnie családjával.

Ausztria fokozatos jobbratolódása miatt 1934-től Pozsonyban, majd 1938-tól francia földön élt. Párizsban némileg rendeződött anyagi helyzete. Franciaország német megszállása idején nem vett részt az ellenállási mozgalomban, bár próbálták beszervezni, s a megszállók sem zargatták.

Miután a németeket kiűzték Magyarországról, Garbai szeretett volna hazatérni, de ezt a hazai szociáldemokraták sem támogatták. 1947-ben halt meg.

Művei[szerkesztés]

  • A nemzeti uralom vívmányai - népbutítás: a sajtószabadság letiprása : a fogyasztási adók felemelése (Weltner Jakabbal, Budapest, 1906);
  • Építőmunkások zsebkönyve (összeállító, Budapest, 1907-1911)
  • A választójogi törvények : az 1918. évi I., 1919. évi XXV. és XXVI. néptörvények és a velük összefüggő törvények szövege, magyarázatokkal... (Garbai Sándor előszavával) (1919)
  • Új utakon a hatalomért (Bratislava, 1935)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 234/1905. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Garbai Sándor témában.