Boross Péter

Boross Péter
Boross Péter Kiss Péter temetésén 2014-ben
A harmadik magyar köztársaság 3. miniszterelnöke
Hivatali idő 1993. december 12. – 1994. július 15.
Előd	Antall József
Utód	Horn Gyula
Elnök	Göncz Árpád
Született	1928. augusztus 27. (86 éves) Nagybajom
Párt	MDF (1992-2010)
Választókerület	Pest megyei lista
Házastársa	Papp Ilona
Foglalkozás	jogász, vendéglátóipari vezető, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Péter témájú médiaállományokat.

Boross Péter (Nagybajom, 1928. augusztus 27. –) magyar politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke.

§Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban (ma: Táncsics Mihály Gimnázium) folytatta, és a második világháború miatt egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ekkor vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában végzett 1951-ben.

§Vendéglátóipari pályafutása

A Fővárosi Tanács tisztviselője lett 1951 és 1957 között. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban hosszú ideig egzisztenciális gondokkal küzdött: volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos. Ezután közreműködött a magyar vendéglátóipar és idegenforgalom felsőfokú szakemberképzésének megszervezésében. Ennek köszönhetően vállalta el 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettesi pozícióját, majd ezt követően 1971. december 21-én kinevezték a vállalat igazgatójává. Innen vonult nyugdíjba 1989. február 1-jén.

§Politikai pályafutása

1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra politikailag aktívvá. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), majd a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (röviden „titokminiszter”), egészen 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így Antall József helyettese lett.

Csak 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba (MDF). 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után ügyvezető miniszterelnök lett, 1993. december 21-én pedig az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselt. Ezen a választáson az MDF budapesti területi listáján szerzett mandátumot. Képviselősége alatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt. 1996-ban újra az MDF alelnöke lett, az MDF-frakció szakadásakor az anyapártban maradt, de lemondott a bizottsági elnöki posztjáról. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben nem indult újra a párt alelnöki posztjáért, az országos elnökségből 2003-ban vált ki. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. Mandátumáról 2009. február 1-jei hatállyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük. 2010 januárjában kilépett a pártból.

Boross Péter a Magyar Demokrata Fórum 2006. június 24 -én tartott összejövetelén Somló hegyen.

Boross Péter az MDF XXII. Országos Gyűlésén, 2008-ban

A 2012-es Mindszenty konferencia megnyitóján: Alberto Bottari de Castello, Boross Péter, Semjén Zsolt, Balog Zoltán, Áder János

2010. június 6-tól 2013-ig az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő, és az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja volt.

§Egyéb tevékenysége

Politikai szerepvállalása mellett publicisztikákat ír és egy ideig a közszolgálati televízió Nap-Kelte című műsorában Horn Gyulával váltakozva vasárnaponként adott interjút Lakat T. Károlynak. 1998 és 2002 között Orbán Viktor tanácsadója volt. 2006-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke lett.

§Családja

Felmenői apai ágon generációkon keresztül erdészek voltak. Édesapja, Boross György (1896-1993) erdőmérnöki oklevelet szerzett, 1915 és 1918 között az első világháborúban harcolt, megsebesült, magas kitüntetéseket nyert el, s az első világháború után vitézi címet kapott. 1945 után internálták, majd rendőri felügyelet alá vonták. Édesanyja, Horváth Lujza (1905-1993) kisbirtokos gazdálkodó család sarja volt. Felesége, Papp Ilona, akivel 1952-ben lépett házasságra, bíróként dolgozott, 2010. július 31-én elhunyt. Házasságukból két fiú- és egy lánygyermekük született, de az elsőszülött fiúgyermekük kilenc hónapos korában elhunyt.

§Díjak, kitüntetések

• Podmaniczky-díj (1988)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1998)
• Antall József-díj (2007)

§Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 147. old., ISSN 1787-288X
• Boross Péter országgyűlési adatlapja
• Boross Péter életrajza
• Boross Péter életrajza az MDF honlapján
• Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007.
• Dr. Boross Péter jogász, politikus 85 éve született A Sajtó- és fotóarchívum 2013. 35. hét érdekes emberei sorozatban

§További információk

• Boross: Megalázták Schmidt Máriát – Népszabadság interjú, 2007. január 20.

Elődje: Antall József

Magyarország miniszterelnöke 1993–1994

Utódja: Horn Gyula