Horváth István (politikus, 1935)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth István
Horváth István fortepan 125619.jpg
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1980. április 24.1985. március 29.
Előd Benkei András
Utód Kamara János
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1987. december 16.1990. január 23.
Előd Kamara János
Utód Gál Zoltán

Született 1935. szeptember 1. (82 éves)
Paks
Párt Magyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth István témájú médiaállományokat.

Horváth István (Paks, 1935. szeptember 1.) jogász, bíró, politikus, a KISZ Központi Bizottságának (KB) első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának (KB) titkára, az Elnöki Tanács tagja, miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter.

Pályafutása[szerkesztés]

Horváth István 1935-ben született a Tolna megyei Pakson. Jogászi végzettséget szerzett, majd 1958–59-ben a Kecskeméti járásbíróságon dolgozott bíróként. Ezt követően az MSZMP Bács-Kiskun megyei apparátusába került, először politikai munkatárs, később osztályvezető volt, majd 1968–1970-ben a megyei pártbizottság egyik titkára.

1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották, e tisztséget három évig töltötte be, és ehhez kapcsolódóan 1971–1975 között országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja volt. 1973-ban visszakerült Bács-Kiskun megyébe, ahol a megyei pártbizottság első titkári tisztségét töltötte be hét éven át.

Horváth István 1980-ban lett először belügyminiszter. 1985-ben az MSZMP KB titkárává választották, ahol az úgynevezett adminisztratív területet, többek között a Belügyminisztériumot is felügyelte két éven át. 1987-ben, Grósz Károly miniszterelnökké választásakor Horváth ismét a kormány tagja lett, ezúttal miniszterelnök-helyettesként, és továbbra is az adminisztratív terület felügyeletét látta el. Még ugyanabban az évben jelentős kormányátalakításra került sor, az addigi öt miniszterelnök-helyettes mindegyike miniszteri posztot kapott, így lett Horváth másodízben belügyminiszter.

Politikai pályafutásának lezárulta a magyarországi rendszerváltás egyik legnagyobb politikai botrányához, az úgynevezett Dunagate-ügyhöz kapcsolódik. 1990. január 5-én nyilvánosságra került, hogy a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989. október 23-a, vagyis az ezt tiltó új alkotmány hatályba lépése után is titkosszolgálati módszerekkel gyűjtött információkat az ellenzéki pártokról és vezetőikről. A heteken át dagadó botrány következtében Horváthnak január 23-i hatállyal le kellett mondania miniszteri tisztségéről.

Családja[szerkesztés]

Stumpf István Horváth István veje (lányának férje), aki a Dunagate idején az annak kirobbantásában szerepet játszó Fidesz vezetőivel jó kapcsolatot ápolt, 1988–90-ben a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) elnöke és 1989–90-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke volt, 1998-2002-ben pedig az első Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt.

Források[szerkesztés]

  • Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X