Vágó Béla (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágó Béla
Béla-vago-vicecomisario-interior-hungría--outlawsdiary02tormuoft.png
Születési név Weisz Béla
Született 1881. augusztus 9.
Kecskemét
Elhunyt 1939. március 10. (57 évesen)
Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
újságíró

Vágó Béla (1898-ig Weisz[1], Kecskemét, 1881. augusztus 9.Szovjetunió, 1939. március 10.) újságíró, kommunista politikus, belügyi népbiztos, katonai parancsnok.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 után a szociáldemokrata baloldal egyik vezetője, és a Népszava munkatársa. 1906-tól az MSZDP több vidéki szervezetének titkára. 1914-től a Magánalkalmazottak Szakszervezetének munkatársa volt. Az I. világháború idején kapcsolódott be az antimilitarista mozgalomba, és melynek később egyik vezetője lett. A 1918 és 1919. január 28-a között a Budapesti Munkástanács kommunista frakciójának vezetője. 1919. február 20-án letartóztatták, a gyűjtőfogházban pedig az egyik aláírója volt a két párt (MSZDP és KMP) egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[2][3] A Tanácsköztársaság idején a vasúti illetve hajózási népbiztos, majd a Vörös Hadsereg I. hadtestének parancsnoka. A tanácshatalom bukása után emigrált a Szovjetunióba. Később a Sarló és Kalapács című moszkvai emigráns újság főszerkesztője lett. 1939. február 28-án koholt vádak (kémkedés, ellenforradalmi tevékenység) alapján letartóztatták, majd március 10-én elítélték, s az ítéletet még aznap végrehajtották. 1956. február 25-én rehabilitálták.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.