Huszár Károly (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huszár Károly
Huszár Károly az 1910-es években
Huszár Károly az 1910-es években
Magyarország miniszterelnöke
Hivatali idő
1919. november 24. 1920. március 15.
Államfő önmaga
(1920. március 1-jéig)
ügyvezető államfő
Horthy Miklós
kormányzó
Előd Friedrich István
Utód Simonyi-Semadam Sándor
Magyarország ügyvezető államfője
Hivatali idő
1919. november 24. 1920. március 1.
Előd Friedrich István
Utód Horthy Miklós
kormányzó
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 15. november 24.
Előd Imre Sándor
Utód Haller István
Magyarország nemzetgyűlésének alelnöke

Született 1882. szeptember 10.
Nussdorf
Elhunyt1941. október 29. (59 évesen)
Budapest
Párt Katolikus Néppárt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Foglalkozás tanító, politikus
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Károly témájú médiaállományokat.

Huszár Károly (eredeti neve: Schorn Károly; Nussdorf, 1882. szeptember 10.Budapest, 1941. október 29.) politikus, miniszterelnök.

Szakmai életútja[szerkesztés]

Eredetileg tanító volt, Bajnán tanított. Később a Népújság, illetve a Néppárt című katolikus kiadványok szerkesztője lett. Munkatársa volt az Uj Lapnak, az Alkotmánynak és az Igaz Szónak is.

Politika tevékenysége[szerkesztés]

Huszár Károly (balról a második) 1935-ben, Krakkóban

A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik elindítója volt, vidéki egyesületeiket szervezte. Központi szervező titkárként részt vett a Katolikus Népszövetség megalakításában. 1910-től 1918-ig Katolikus Néppárti parlamenti képviselő. A Tanácsköztársaság idején üldözték, állásából elbocsátották és le is tartóztatták; családját zaklatták, többször házkutatást tartottak náluk. Emiatt Bécsbe menekült, ahol aktív szervezőtevékenységet végzett. A második és harmadik Friedrich-kormányban 1919. augusztus 15-től november 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1919. november 24-én megválasztották az ún. koncentrációs kormány miniszterelnökévé, ezt a posztot 1920. március 15-éig töltötte be. Egyben ő volt a munkaügyi és népjóléti miniszter is. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után alakult, kormánytámogató Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (Huszár-Ernszt-párt) elnöke; a második nemzetgyűlés alelnöke.

1928-ban az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elnökévé nevezték ki. Ekkor lemondott mandátumáról, mert hivatali állásánál fogva a felsőház tagjává vált. 1934-ben lemondott az OTI-elnökségről és ezzel elvesztette felsőházi tagságát is. Bár a parlamenti politizálásban ezután már nem vett részt, az Actio Catholica alelnökeként (1932-1941) a közéletnek továbbra is tevékeny résztvevője maradt.

Források[szerkesztés]

  • Huszár Károly a Magyar életrajzi lexikonban
  • Huszár Károly a Magyar Katolikus Lexikonban
  • Huszár Károly az 1931-35-ös Országgyűlési Almanachban
  • Akadémiai kislexikon I. (A–K). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963-05-5280-9
  • Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932-1948. Bp. 2010
  • Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922 (Bp., 1921)