Paul Deschanel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Deschanel
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1920. január 17.[1] – 1920. szeptember 21.[1]
Előd Raymond Poincaré
Utód Alexandre Millerand

Született 1855. február 13.
Brüsszel, Belgium
Elhunyt1922. április 28. (67 évesen)
Párizs, Franciaország
Sírhely Montparnasse-i temető
Párt Democratic Republican Alliance

Szülei Émile Deschanel
Házastársa Germaine Deschanel (1901. február 13. – 1922. április 28.)
Gyermekei
  • Jean Deschanel
  • Louis-Paul Deschanel
Foglalkozás
Iskolái
Halál oka mellhártyagyulladás

Díjak
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere
  • Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Collar of the Order of Charles III (1905. október 19.)
  • Royal Order of the Seraphim (1920. április 17.)
  • Order of the Most Holy Annunciation
  • 1st class, Order of the Medjidie
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1920. április 19.)

Paul Deschanel aláírása
Paul Deschanel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Deschanel témájú médiaállományokat.

Paul Deschanel (Brüsszel, 1855. február 13.Párizs, 1922. április 28.) francia író, az Francia Akadémia tagja, politikus és az első világháborút követően a Harmadik Francia Köztársaság 10. elnöke volt. Elnöksége alatt írta alá a magyar fél a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.

Élete[szerkesztés]

Paul Deschanel 1855. február 13-án született Brüsszelben. Tanulmányai során kiváló érzékről tett tanúságot a filozófia, a jog és az irodalom terén. Pályafutásának az újságírást és a politikát választotta. Tanulmányai befejezése után rövid ideig adminisztratív munkát végzett, majd 1885-ben megválasztották Eure-et-Loir megye képviselőjének.[2]

A Haladó Köztársasági Párt (RP) színeiben a szociális kérdésekre és a külügyekre összpontosította energiáját. 1898-ban megválasztották az Académie Française tagjának és egész életében folytatta a politikai és irodalmi témájú könyvek írását. Ezek közül a jelentősebbek a La Question sociale (1898), az Orateurs et hommes d'état (1888), az Essai de philosophie politique (1899), valamint a Gambetta (1920) voltak.[2]

Deschanel két ülésszakon keresztül töltötte be a képviselőház elnöki tisztségét (1898–1902; 1912–20). Mikor elnökké választották ő volt az első személy, akinek nem volt előzetes miniszteri tapasztalata. Rövid elnökségét a miniszteri instabilitás jellemezte, miközben egészségi állapota rohamosan romlott. Utóbbi következtében alig hét hónap után lemondásra kényszerült. 1922. április 28-án hunyt el Párizsban.[2]

Elnöksége alatt, 1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.[1][3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c E-Chronologie.org:Les présidents de la République française (francia nyelven). (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  2. a b c Encyclopedia Britannica:Paul Deschanel (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 15.)
  3. Magyar Virtuális Enciklopédia: Trianoni békeszerződés (magyar nyelven). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 20.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]


Elődje:
Raymond Poincaré
A Francia Köztársaság elnöke
1920
A Francia Köztársaság címere
Utódja:
Alexandre Millerand