Kovács Alajos
| Kovács Alajos Ferenc | |
| Született | 1877. január 6. Gyöngyöspüspöki |
| Elhunyt | 1963. április 14. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | 1.f. Schiller Anna (1881-1915)[1] 2.f. Szalády Mária (1889-1935) 3.f. Horányi Rozália (1898–1964) 4.f. Rákosdi Teréz (1894-1967)[2] |
| Foglalkozása | statisztikus, demográfus |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-48/49)[3][4] |
| A Központi Statisztikai Hivatal elnöke | |
| Hivatali idő 1924 – 1936 | |
| Előd | Szabóky Alajos |
| Utód | Konkoly-Thege Gyula |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Alajos Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Alajos Ferenc[5] (1943-tól Dolányi-Kovács)[6] (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6. – Budapest, 1963. április 14.) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar–Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Pályafutása[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Budán, az Ilona utcai gimnáziumban és az egri cisztercitáknál végezte, ott is érettségizett.
1898-tól a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Részt vett az 1900-as és az 1910-es népszámlálások lebonyolításában, az anyag kiadásában, szerkesztésében, elemzésében. Az I. világháború utáni összeomlást követően részt vállalt a béketárgyalások előkészítésében, sőt a Magyar Békeküldöttség szakértőjeként részt is vett a tárgyalásokon Neuillyben. Az 1920-as népszámlálást Kovács Alajos irányításával folytatták le. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását „Népünk nyelvismerete” címmel tartotta. Több nemzeti statisztikai társaság (mexikói, finn) tiszteletbeli tagjává választotta.
1923-ban a Népszövetség egészségügyi osztályának tanfolyamára Genfbe küldték. 1924-ben a Hivatal aligazgatójának nevezték ki, majd Szabóky Alajos távozása után helyettes államtitkári ranggal a Hivatal igazgatója lett. 1926-ban a Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Ebben az évben választották a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjává. A két világháború között a névmagyarosítás egyik élharcosa volt.
1930 októberében a kormányzótól megkapta a Corvin-koszorút. 1936-ig állt a KSH élén. Nyugdíjazásakor államtitkári címet kapott. Munkássága főként a demográfia területére terjedt ki. 1938-ban a bécsi döntéseknél az Imrédy-kormány statisztikai szakértője. Ő készítette elő az zsidótörvények statisztikai megalapozását. Szélsőjobboldali politikai tevékenysége miatt a népbíróság 1948-ban öt év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését később két évre mérsékelték, 1950 áprilisában szabadult. Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt.
Dolányi-Kovács Alajos 1963. április 14-én halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. [1-1-48/49][7]
Halála után hagyatéka a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába került. Dr. Dolányi-Kovács Alajos három fiúgyermeke, Dolányi Tibor, dr. Dolányi Elemér és dr. Dolányi Géza kivándorolt a 2. világháború után Caracasba, Venezuelába ahol letelepedtek.[8]
Házasságai[szerkesztés]
Dolányi-Kovács Alajos először feleségül vette Schiller Anna Mária (*Budapest, 1881. november 28.–†Budapest, 1915. december 11.) kisasszonyt,[1] Schiller János György, városi mészáros, és Preszlinger Mária lányát. Kovács Alajos és Schiller Anna házasságából születettek a Lóránt, Tibor és Elemér nevű gyermekei. Neje korai halála után, 1916. október 10.-én Budapesten elvette Szalády Mária Jozefa Stefániát (*Budapest, 1889. január 8.–†Budapest, 1935. szeptember 24.),[9][10][11] Szalády Géza Elek Antal (*Elek, Arad vármegye, 1864. november 7.-†Budapest, XV. kerület, 1949. április 7.), fürdőgondnok, a Rác fürdő vendéglőjének a bérlője, és a művelt liègei születésű belga Cormann Jozefa hajadon nevelőnő törvénytelen lányát. Szalády Mária nagyszülei, az ismert Szalády Antal (1832-1908),[12] fővárosi pót- és gyógykávé gyáros és kereskedő, és csorvási Szabó Júlia (1845-1880) voltak.[13] A második felesége halála után, Kovács Alajos 1936. március 11.-én Budapesten házasságot kötött Horányi Rozáliával (*Gyömrő, 1898. június 2.–†Budapest (XI. ker.), 1964. október 26.), Hornicsek János és Püpori Julianna lányával.[14] Később Kovács Alajos elvált Horányi Rozáliától és majd 1939-ben elvette a negyedik feleségét Rákosdi Teréziát (*Budapest, 1894. február 5.-†Budapest, 1967. december 27.), Sweichoffer Jakab és Weisz Jozefa lányát.[15]
Főbb művei[szerkesztés]
- A magyar szentkorona országainak népmozgalma I–IV. (Budapest, 1905–1916)
- A magyarországi munkások morbiditása és mortalitása (Budapest, 1914)
- Magyarország népességi statisztikája (Budapest, 1920)
- A zsidóság térfoglalása Magyarországon (Budapest, 1922)[16]
- A magyar választójogi reformok számszerű hatása (Budapest, 1925)
- A nemzetiségi statisztika problémája (Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 2. sz.)
- A népszámlálás előzetes eredményei (Budapest, 1931)[17]
- A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében (Budapest, 1938) - Online változat
- Magyarország népe és népesedésének kérdése (Budapest, 1941)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b familysearch.org Kovács Alajosné Schiller Anna gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Kovács Alajosné Rákosdi Teréz gyászejelentése
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ famiylsearch.org Kovács Alajos születésének a bejegyzése
- ↑ Az információ a Sulinet örökségtárában található anyagból való.
- ↑ Dolányi Kovács Alajos sírja (adatok: 1. parcella, 1-48/49). [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ familysearch.org Dolányi-Kovács Alajos gyászjelentése
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek . Budapest - II. kerület - Kovács Alajos és Szalády Mária házassága
- ↑ familysearch.org Kovács Alajosné Szalády Mária gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Kovács Alajosné Szalády Mária halálozásának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org Szalády Antal gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Szalády Antalné csorvási Szabó Julia gyászjelentése
- ↑ familysearch.org - Budapest - polgári anyakönyvek - XI. kerület - halottak - Kovács Alajosné Horányi Rozália halála
- ↑ familysearch.org - Budapest - polgári anyakönyvek - XII. Kerület - halottak - Kovács Alajosné Rákosdi Terézia halála
- ↑ Információk A zsidóság térfoglalása Magyarországon című kötetről
- ↑ Információk A népszámlálás előzetes eredményei című könyvről
Források[szerkesztés]
- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- Kovács Alajos (1877–1963) műveinek válogatott bibliográfiája. Munkái és a róla szóló irodalom.[halott link] Összeáll.: Tóth József Farkas. KSH Könyvtár, Budapest, 2009.
- Kovács Alajos – Holokauszt Emlékközpont
- Kovács Alajos – Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
- Tóth József Farkas: Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból – Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója (ArchívNet)
További információk[szerkesztés]
- Dokumentumok – Sulinet
- Faluhelyi Ferenc: Kovács Alajos: Erdély néprajzi képe. Kisebbségi Körlevél, 1940. 6. sz. 59–60. o.
- Kettős temetés. Magyar Élet, 1963. május 11. 4. o.
- Kovács Alajos. In A Statisztikai Hivatal vezetői (1848–2009). Válogatott bibliográfia. KSH Könyvtár, Budapest, 2010. 51–56. o.
- Lencsés Ákos: A felhasználói bizalom és a népszámlálási adatok digitális szolgáltatása Magyarországi háttér és projektterv a brit példa alapján (2012)
- Németh Imre: Költő és statisztikus. Nyugat, 1934. 359–363. o.
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 410–413. o. ISBN 978-963-235-449-1
- Rózsa Dávid: „Nem helyeseltem a szörnyű embertelenségeket...” Kovács Alajos 1948-as levele az Akadémiához. In Az olvasás pártfogója. Írások Nemes Erzsébet tiszteletére. Szerk.: Fülöp Ágnes – Lencsés Ákos – Rózsa Dávid. Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Budapest, 2012. 117–121. o.
- Tárkányi Ákos: Európai családpolitikák: A magyar családpolitika története
- Vonház István: A szatmármegyei német telepítésről – Válasz K. A. dr. cikkére. Magyar Statisztikai Szemle, 1932. 3. sz. 207–209. o.
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–) |  | |