Magyarországi népszámlálások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A még 1867-ben eltervezett népszámlálás csak 1869-ben, illetőleg 1870. első napjaitól kezdődhetett el. Így a hivatalos népszámlálások sorozata Magyarországon 1870. januárban indult[1] az 1869. évi III. törvénycikk[2] alapján; azóta nagyjából tízévenként tartanak Magyarországon népszámlálást. A népszámlálásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi.

Módszertana[szerkesztés]

Mikrocenzus[szerkesztés]

A népszámlálások között tíz év telik el, és az idő múlásával az adatok pontatlanná válnak. Ez megnehezíti a gazdasági és közigazgatási tervezést, illetve a tudományos kutatást, mivel a rendelkezésre álló adatok már nem mutatják be pontosan Magyarország demográfiai és egyéb viszonyait. Ennek korrigálására bizonyos két népszámlálás között, a lakosság összetételét számos szempontból reprezentáló, de annak csak kisebb részére (néhány százalékára) kiterjedő, mikrocenzusnak nevezett, kis népszámlálást készítenek.[3]

Története[szerkesztés]

Az ún. virtuális időpont alapján 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es (1910. évi VIII. törvénycikk[4]), 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es népszámlálásról beszélünk.[5]

[6][7]

Korfa az 1980. és 2001. évi népszámlálás szerint
  • A népszámlálásokat általában a népszámlálást követő években külön kötetekben a Központi Statisztikai Hivatal publikálta.
  • A második világháború előtti budapesti népszámlálási anyagok a Fővárosi Statisztikai Hivatal közlésében a Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve és a Statisztikai közlemények sorozatban az országosnál részletesebben jelentek meg. Népszámlálásokat Budapesten közbülső időpontokban is tartottak.
  • Az 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as népszámlálás a Magyar Statisztikai Közlemények könyvsorozat részeként jelent meg.
  • Egyes településekre vonatkozó külön adatok gyakran a Statisztikai Szemlében jelentek meg.
  • 1949 óta nemcsak, mint korábban, tematikus kötetek jelennek meg, hanem megyei összefoglaló kötetek is.
  • Az 1990-es népszámlálás interaktív CD-n is megjelent, ebben elsősorban egyes településekre és településrészekre lehet sehol publikálásban meg nem jelent adattáblákat előállítani.
  • A 2001-es népszámlálás adatainak nagy része a KSH honlapján elérhető. E honlapon az 1990-es népszámlálás néhány korábban nem hozzáférhető adatsora is tanulmányozható.

A 2001. évi népszámlálás[szerkesztés]

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény[8] 6.§ (1) bekezdése értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie.[9]

A 2001-es népszámlálás jogalapja az 1999. évi CVIII. törvény[10] volt. A törvény részletes végrehajtásáról a 76/2000. (V.31.) kormányrendelet[11] rendelkezett.

A 2011. évi népszámlálás[szerkesztés]

A nép- és lakásszámlálásról szóló 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] alapján az EU minden tagországában 2011-ben azonos elvek szerint kellett lakás- és népszámlálást végezni. Magyarországon ez a KSH feladata volt a következő szempontok szerint:

A teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani.

A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki.

Természetes személyekre vonatkozóan a következőkre: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme.

A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés idő szaka.

A népszámlálás során a személy családi és utónevét a kérdőívre felvenni nem szabad.

Az adatszolgáltatás – a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság jelzésének kivételével – kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni.

Nem vonatkozik majd önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra.

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Összeírásnál dokumentumokat nem szabad kérni.

A népszámlálást az elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával hajtják végre.

– Jogiforum.hu[13]


Magyarországon ez volt az első népszámlálás, ahol interneten keresztül is be lehetett adni a kérdőíveket.[14] A lebonyolítás 19 milliárd forintba került.[15]

A kritikák szerint a kérdőívek olyan részletesen kérdeztek rá magánéleti és üzleti adatokra, hogy az utólagos beazonosíthatatlanság nem garantálható.[16]

Az adatok publikálása[szerkesztés]

Főképp az 1990-es és a 2000-es években komoly erőfeszítések történtek a népszámlálások történeti szempontból érdekes, de az eredeti kiadványokban hozzá nem férhető anyagának közlésére.

  1. Az 1970-es években a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának kiadásában Történeti statisztikai kötetek cím alatt megjelent a háború miatt részletes feldolgozásra nem került 1941. évi népszámlálás anyaga, és ez településsorosan folytatódott a 2. pontban említett kiadványsorozatban történt meg a rendszerváltás után. Az 1941-es népszámlálás területi vonatkozásban még ma sem teljes.
  2. Kiadványsorozat indult – a KSH-ban –, amely a történeti anyanyelvi és vallási adatokat a mai településhatárokra átszámítva, tehát összehasonlító módon közli.
  3. Kiadványsorozat indult az 1910-es népszámlálás minél részletesebb közlésére, amely az adatokat a megye/nem/iskolázottság/vallás/korcsoport bontásban, illetve megye/nem/vallás/anyanyelv kombinációban közli, mely jelenleg a világ legrészletesebb történeti-társadalomstatisztikai adatközlésének tekinthető (Viktor Karády - Péter Tibor Nagy: Educational inequalities and denominations, 1910) Eddig a Dunántúlt, a keleti Felvidéket és a nyugati Felvidéket, valamint Erdélyt leíró kötetek jelentek meg. A Dunántúlról szóló kiadvány 2010-ben kiadott elektronikus verziójában Budapest adatai is hozzáférhetőek.
  4. Digitális reprint készült az 1930-as népszámlálásról.
  5. Elektronikusan hozzáférhető adatok többek között:
  1. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével az 1784 és 1996 közötti összes népszámlálás és mikrocenzus (kis népszámlálás) kiadványait hozzáférhetővé tette a Népszámlálási Digitális Adattárában.

Adatvédelmi jogszabályok[szerkesztés]

A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvénycikk[17] is tartalmazta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)
  2. 1869. évi III. törvénycikk – a népszámlálás
  3. Czibulka, 2006. 448. o.
  4. 1910. évi VIII. törvénycikk az 1910. évi népszámlálásról
  5. Rózsa Gábor: Statisztika és információs kultúra: a népszámlálás esete , doktori.btk.elte.hu
  6. Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
  7. Tájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu
  8. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról (a végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben)
  9. Szarka László: A 2001. évi magyarországi népszámlálás nemzetiségi adatairól
  10. Magyar Közlöny, 1999. december 16. A 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVIII. törvény
  11. Magyar Közlöny, 2000. május 31. A Kormány 76/2000. (V. 31.) Korm. rendelete a 2001. évi népszámlálással kapcsolatos feladatokról
  12. Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról
  13. Népszámlálás lesz 2011-ben - A Ház döntött a népszámlálást elrendelő törvényjavaslat elfogadásáról. Jogifórum.hu, 2009. október 6. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  14. Origo - Neten gyorsabban kitöltheti a népszámlálás űrlapját
  15. Tíz doboz sörből megszámlálnak minketIndex, 2011. szeptember 2.
  16. Bangóné Borbély Iildikó (MSZP) felszólalása a Parlamentben
  17. 1929. évi XIX. törvénycikk a hivatalos statisztikai szolgálatról

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]