Majtényi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Majtényi László
Született 1950. november 30. (67 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • jogtudós
  • egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1970–1975, jogtudomány)
Kitüntetései Radnóti Miklós antirasszista díj (2018. március 21.)
A Magyar Köztársaság 1. adatvédelmi biztosa
Hivatali idő
19952001
Előd nincs
Utód Péterfalvi Attila
Tudományos pályafutása
Szakterület jogtudomány
Kutatási terület ombudsman intézmények
alapjogok
személyes adatok védelme
adatvédelmi hatóságok és intézmények
információszabadság[1]
Tudományos fokozat doktorátus
Tudományos publikációk száma 115 (2017. szeptember 29.)[1]

Majtényi László (Budapest, 1950. november 30.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe kezdetben a tengerjog volt, később az ombudsmani intézménnyel foglalkozott. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman), 2008–2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. A Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

1970-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1975-ben szerzett jogi diplomát. Kutatási területe a tengerjog, ezen belül a tengeri fuvarjog volt. Később alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott: az ombudsmani intézmények összehasonlító vizsgálatával — aminek kapcsán 1988-ban Norvégiában, 1992-ben pedig Svédországban járt tanulmányúton —, valamint adatvédelemmel és információszabadsággal.

Diplomájának megszerzése után a Maharthoz került, ahol jogtanácsosként dolgozott.

1975 és 1995 között a Világosság című folyóirat jogi és szociológiai rovatának szerkesztője volt.

1980-tól tíz éven át a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója volt.

1990-ben az Alkotmánybíróság tudományos munkatársa, később főtanácsosa lett Lábady Tamás alkotmánybíró mellett.

1993-ban megvédte az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését.

1995-ben Göncz Árpád köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölte, az Országgyűlés annak megválasztotta. Tisztségét 2001-ig töltötte be, amikor is ügyvédi irodát nyitott.

2003-ban alapító elnöke a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek (kétéves szünettel azóta is ott dolgozik), és ettől az évtől kezdve 2010-ig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense is volt.

2005 és 2008 között az Egyenlő Bánásmód Hatóság tanácsadó testületének tagja volt.

2007-ben Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, de a parlamenti pártok nem választották meg.[2]

2008-ban Sólyom László és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közösen jelölte Majtényit az Országos Rádió és Televízió Testület élére, az Országgyűlés erre a tisztségre megválasztotta.[3] Tisztségéről 2009. október 29-én mondott le, a rádiófrekvenciák elosztása elleni tiltakozásul.[4]

2010-ben megvédte akadémiai doktori értekezését és a Miskolci Egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést.

2017 januárjában, Áder János köztársasági elnöki mandátumának lejártakor baloldali civilek egy csoportja kampányt indított, hogy ő legyen az új államfő. A petícióhoz csatlakozott többek között Ferge Zsuzsa szociológus, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, volt országgyűlési képviselő, Mellár Tamás közgazdász, Sándor Mária ápolónő, Kéri László politológus, Göncz Kinga volt külügyminiszter.[5][6] A baloldali pártok (MLP, PM, MSZP, DK) néhány nap múlva bejelentették, hogy támogatják a jelöltségét.[7] Gyurcsány Ferenc február 6-án egy rádióinterjúban elárulta, hogy a civilek jelölése csak taktika volt, az ellenzéki pártok már hónapok óta egyeztettek Majtényivel.[8] Néhány héttel ezután kormányhoz közeli körök idegen érdekek kiszolgálójának nevezték, azzal az indokkal, hogy a vezetése alatt álló Eötvös Károly Intézet az elmúlt évek alatt százmillió forintos nagyságrendű támogatást kapott a Soros György által alapított Open Society Foundations-től.[9] Kósa Lajos frakcióvezető szerint ez azért aggályos, mert Soros György kijelentette az intézet alapításakor, hogy a célja az intézeten keresztül befolyásolni a magyar közéletet.[10] 2017. március 13-án a parlamenti szavazáson Áder Jánosra 131, Majtényi Lászlóra pedig 39 képviselő szavazott.[11]

2018. március 21-én a nemzetközi antirasszista napon a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti Miklós antirasszista díjat adományozott neki.[12]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Tengeri fuvarjog (1986)
  • Ombudsman. Az állampolgári jogok biztosa (1992)
  • Az elektronikus információszabadság (társszerk., 2005)
  • Az olvasó védelmében. Újságombudsmanok a Magyar Hírlapnál (Miklósi Zoltánnal, 2006)
  • Az információs szabadságok (2006)
  • A kémikus, a pszichiáter, a jogász... és az irodalomtörténet (társszerző, 2007)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Majtényi László. Országos Doktori Tanács, 2017. szeptember 29. (Hozzáférés: 2018. március 23.)
  2. Elbukott Sólyom egyik ombudsmanjelöltje Origo.hu
  3. Majtényi László lett az ORTT elnöke Origo.hu
  4. Lemondott Majtényi László
  5. Áder helyett Majtényit akarják - Népszava, 2017. január 2.
  6. Majtényi Lászlót jelölték államfőnek a civilek -Index, 2017. január 2.
  7. Újabb párt állt be Majtényi köztársasági elnök-jelöltsége mögé - 24.hu, 2017. 01. 16.
  8. Gyurcsány FerencAréna 1. részInfoRádió. A jelenet helye a filmen: 16:55. (Hozzáférés ideje: 2017-02-09.)
  9. Bohóckodás Majtényi jelölése a CÖF szerint, hirtv.hu
  10. Kósa: Majtényi Soros György jelöltje, origo.hu
  11. A második körben szavazták meg Ádert, mno.hu
  12. Átadták a Radnóti Miklós antirasszista díjat. nepszava.hu, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2018. március 23.)

Források[szerkesztés]