Péterfalvi Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Péterfalvi Attila
Született Péterfalvi Attila András
1957. március 29. (61 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. január 1.
Előd Jóri András (mint adatvédelmi biztos)
A Magyar Köztársaság 2. adatvédelmi biztosa
Hivatali idő
2001. december 11. 2007 december
Előd Majtényi László
Utód Jóri András

Péterfalvi Attila, dr. (teljes nevén Péterfalvi Attila András, Budapest, 1957. március 29. –) magyar jogász, 2001 és 2007 között a Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa, 2012-től a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, címzetes egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a Veres Pálné Gimnázium angol tagozatán, egyetemi tanulmányait pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, Budapesten végezte 1981-ben. 1983-ban jogi szakvizsgát, 1998-ban külkereskedelmi szakjogászi képesítés, 2014. novemberében pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola keretében PhD-fokozatot szerzett. 1981 és 1983 között előadó volt a Veszprémi Városi Tanács VB. Igazgatási Osztályán, majd 1983-ban jogi előadóként dolgozott a Szentgáli Hunyadi Mgtsz-nél. Ezután 1984 és 1986 között a Veszprémi Közúti Igazgatóság jogi főelőadója volt.

Oktatási tevékenysége[szerkesztés]

1986 óta a volt Államigazgatási Főiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) tanít nappali, esti, levelező és másoddiplomás BA és MA szakain magánjogot, családjogot, polgári eljárásjogot.

A Károli Gáspár Református Egyetemen 2006-ban tiszteletbeli egyetemi tanári címet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2008-ban címzetes egyetemi tanári kinevezést nyert.

Az adatvédelemhez kapcsolódó tevékenysége[szerkesztés]

Az Államigazgatási Főiskolán tudományos munkaként a személyiségi jogok és az adatvédelem összefüggéseit vizsgálta. Az 1980-as évek végén a Központi Statisztikai Hivatal felkérése alapján részt vett az első (a rendszerváltás következtében beterjesztésre nem került) adatvédelmi törvény elkészítésében, véleményezésében. 1991-ben egy NATO-ösztöndíjat nyert el Információszabadság - Adatvédelem - Személyiségi jogok címmel. 1996 óta külső szakértőként részt vett az adatvédelmi biztos irodájának munkájában. 2001. december 11-én az Országgyűlés hat évre (2007. decemberéig) megválasztotta adatvédelmi biztosnak. Mandátumának lejártakor Sólyom László akkori köztársasági elnök újra őt jelölte a tisztségre, ám az Országgyűlés nem választotta meg sem akkor, sem az ismételt előterjesztésre, fél év elteltével. Végül 2008 szeptemberében a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés Jóri Andrást választotta adatvédelmi biztossá.[1] Ezután Péterfalvi Attila 2008-tól 2011-ig az Országgyűlési Biztos Hivatalának hivatalvezetője volt.

Miután a második Orbán-kormány megszüntette az adatvédelmi biztosi intézményt, 2012 január 1-től Schmitt Pál köztársasági elnök kilenc évre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé nevezte ki.[2] Péterfalvi Attila aktívan közreműködött az adatvédelmi biztosi intézmény felszámolásában, egyeztetett a kormányzat oldalán, miközben még hivatalban volt a korábbi adatvédelmi biztos. A biztos eltávolítását később az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek ítélte, és tőle Trócsányi László igazságügyminiszter elnézést kért.[3] Péterfalvi első intézkedései között töröltette a volt adatvédelmi ombudsman honlapját, és a Fidesznek kedvezőtlen „szociális konzultáció” ügyben hozott határozat visszavonásáról döntött. Mindez alapján Péterfalvi jelentős szerepet játszott a független adatvédelmi ombudsman intézményének felszámolásában, hozzájárulva a magyar jogállam egy fontos elemének kiiktatásához.[4]

Publikációi[szerkesztés]

  • Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. HVG-ORAC, 2012.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]