Iványi Gábor
| Iványi Gábor | |
 |
|
| Iványi Gábor 2015. június 16-án a Blaha Lujza téri éneklésen | |
| Született | 1951. október 3. (66 éves) Szolnok |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Iványi Tibor |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Wesley János Lelkészképző Főiskola (–1991) |
| Kitüntetései |
|
|
|
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iványi Gábor témájú médiaállományokat.
|
|
Iványi Gábor (Szolnok, 1951. október 3. –) lelkész, volt országgyűlési képviselő (1990 és 1994 illetve 1998 és 2002 között). 1989-től az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke.
Tartalomjegyzék
Családja[szerkesztés]
Pedagógus család 11 gyermekéből, másodikként született, édesapja Iványi Tibor. Nős, hat gyermeke van.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán a Vasvári Pál Gimnáziumban végezte, majd 1970–1974 között teológus, lelkész hallgatóként tanult a Szabadegyházak SZET Lelkészképző Intézetben. 1976–1979 között a MET házi teológia akadémiáján tanult. 1991-ben szerezte meg diplomáját a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. 1996-ban tiszteletbeli doktorátusi címet kapott a Roberts Wesleyan College-tól. 2008-ban kapta meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem címzetes egyetemi tanár rendet. 1973-tól a Magyarországi Metodista Egyházban segédlelkész, majd az említett egyházból kirekesztett lelkészek és hívők csoportjának tagja, 1974-1981-ig illegalitásban.
1974-ben a SZET lelkészképzőjéből (egyház)politikai okokból fegyelmi eljárás útján kizárták. Egy évre rá, 1975-ben eltávolították a Metodista Egyházból. 1977-ben egyesületi joggal való visszaélés címén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Még ebben az évben az illegális Beszélő egyik alapító szerkesztője, és a Nyitott Ajtó illegális egyházi folyóirat alapítója. Az 1979-ben létrejövő, SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja, majd 1981-ben alapító lelkésze volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Ma az egyház elnöke és békásmegyeri egyházközségének templomépítő parókusa. 1987-től a Wesley János Lelkészképző Főiskola megbízott igazgatója, majd főigazgatója, ma határozatlan időre rektora. Ugyanebben az évben jött létre az Élet és Világosság egyházi lap, melynek alapító szerkesztője, és azóta rovatvezetője. A nemzetközi tudományos életben a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektoraként a Council for Christian Colleges and Universities, valamint az Association of Free Methodist Educational Institutions tagja.
1988-1989 között a Hálózat és az első ügyvivő testület egyik tagja (Göncz Árpád, Solt Ottilia és mások társaságában). 1990-1994-ig, majd 1998-2002-ig országgyűlési képviselő az SZDSZ színeiben. Az első ciklusban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja. A 80-as években a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, parlamenti időszakban pedig a Magyar-Izraeli Baráti Társaság tagja. 1993-1999-ig a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei igazgatója. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium nevű intézmények (Abaújkér, Beregdaróc, Budapest (VIII.; X.; XVIII. kerület), Dunaújváros, Felsődobsza, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hernádszentandrás, Jánd, Márokpapi, Nagykinizs, Orosháza, Szeged, Tiszaszentmárton) egyházi felügyelője.
Publikációi megtalálhatók különféle lapokban, folyóiratokban, illetve könyvekben társszerzőként.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1997)
- Magyar Toleranciadíj (1997)
- Puszedli-díj (1997)
- Maecenas díj (2002)
- Magyar Köztársaság elnökének arany érdemérme (2003)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)
- Emberi Jogokért Emlékplakett (2006)
- Magyarországi Zsidókért díj (2007)
- Pro Urbe Budapest díj (2008)
- Veér András-díj (2009)
- „Másokért” emlékplakett (2011)
- Hazám-díj (2016)
Megjelent munkái[szerkesztés]
- Hajléktalanok; Sík, Bp., 1997 (Magyarország felfedezése)
- A nagykorú tanítvány. Igehirdetések; Wesley János, Bp., 2007
- "Kezem árnyékával födöztelek..."; Wesley János, Bp., 2008
- Imádság csöndes dögvészért; Wesley János, Bp., 2011
Források[szerkesztés]
|
