Budapest XV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Pestújhely
Rákospalota
Újpalota
[1]
Irányítószám 1151-1158
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Cserdiné Németh Angéla (Momentum-MSZP-DK-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Barkóczi Balázs (DKJobbikMomentumMSZPLMPPárbeszéd)[3]
Népesség
Teljes népesség79 675 fő (2019. jan. 1.)[4] +/-
Népsűrűség2 957,5 fő/km²
Terület26,94 km²
Elhelyezkedése
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) (Budapest XV. kerülete)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala

Budapest XV. kerülete a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest északkeleti részén helyezkedik el. Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten a XVI. kerület, délnyugaton a XIV. kerület, nyugaton pedig a IV. kerület határolja.

Fontosabb útjai és csomópontjai[szerkesztés]

Néhány főbb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út, továbbá a Rákospalotai határút tehermentesítésére épült új út az országos közúthálózat részének tekinthető, előbbiek mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai, utóbbi pedig a kerületet Csömörrel összekötő 21 105-ös számú mellékút városhatáron belüli része.

Története[szerkesztés]

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[6]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 948 —    
1880 3 583 1,95%
1890 5 478 4,25%
1900 10 682 6,68%
1910 28 437 9,79%
1920 40 127 3,44%
1930 52 239 2,64%
1941 58 336 1,00%
1949 56 496 −0,40%
1960 61 558 0,78%
1970 62 664 0,18%
1980 112 810 5,88%
1990 95 593 −1,66%
2001 85 232 −1,04%
2011 79 645 −0,68%
2022 77 037 −0,30%

Jelképei[szerkesztés]

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[7]

Látnivalók[szerkesztés]

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[8]

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[9] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[10] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[9]

  • Újpalotai (Rákospalotai) Hulladékhasznosító Művek

Az 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű három évtizeden keresztül megfelelt az előírásoknak. Időközben folyamatosan változtak, jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált új füstgáztisztító berendezés létesítése és a kazánok felújítása a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően. 2002 decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A fővállalkozó a német Lurgi Lentjes AG., lebonyolítója a hazai ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. volt. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a Mű kapacitása megnőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak, és jelentős szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén.

A létesítmény területén található az Európában is egyedülálló Köztisztasági Múzeum, ahol régi korok dokumentumait, valamint köztisztasági és hulladékszállító járműveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Köztisztasági Múzeum előzetes bejelentkezést követően látogatható.[11]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Jelölő szervezet Időszak Források
Czibik Tamás SZDSZ 1990–1996 Az 1990-es választás eredményei: [12]
Az 1994-es választás eredményei: [13]
Hajdu László MSZP 1996–2010 Az 1996-os időközi választás eredményei: [14]
Az 1998-as választás eredményei: [15]
A 2002-es választás eredményei: [16]
A 2006-os választás eredményei: [17]
László Tamás Fidesz 2010–2014 A 2010-es választás eredményei: [18]
Hajdu László DK 2014–2018 A 2014-es választás eredményei: [19]
Cserdiné Németh Angéla RÁTE-Szolidaritás 2018– A 2018-as időközi választás eredményei: [20]
DK A 2019-es választás eredményei: [2][21]

A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.[20] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.[22][23]

Képviselő-testület[szerkesztés]

A képviselő-testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után:

Párt Mandátumok Jelenlegi képviselő-testület Források
  MomentumDKMSZPPMLMP–RÁTE–SzolidaritásMMMJobbik 15 P                             [24]
  FideszKDNP 5                              
  MKKP 1                              

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.[25]

Régi Budapest 6. számú választókerület[26]

Régi Budapest 23. számú választókerület[27]

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.

Díszpolgárok és ismert személyek[szerkesztés]

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[28]

Kerületi média[szerkesztés]

  • Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
  • XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
  • Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]

Kultúra[szerkesztés]

Testvérvárosai[29][szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. BUDAPEST, 12. számú OEVK – Budapest XV. kerület – Országgyűlési választás 2022. Nemzeti Választási Iroda, 2022. április 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  5. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
  6. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  7. http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
  8. Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
  9. a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán Archiválva 2014. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - Late Modern blog 2009. június 3.
  10. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
  11. Fővárosi Hulladékhasznosító (Létesítményeink). www.fkf.hu. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  12. Budapest XV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1996
  15. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  17. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  18. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  19. Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  20. a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. Budapest XV. kerületének polgármestere (magyar nyelven) (html). bpxv.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  22. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  23. Hajszállal, de legyőzte a baloldal a Fideszt. Index.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  24. BUDAPEST XV.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  25. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  26. Budapest 6. számú választókerületének választási eredményei
  27. Budapest 23. számú választókerületének választási eredményei
  28. 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról  (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
  29. Testvérvárosok. Budapest XV. kerület honlapja (Hozzáférés: 2021. jún. 28.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]