Budapest XV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Újpalota
Újpalota
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Pestújhely
Rákospalota
Újpalota
[1]
Irányítószám 1151-1158
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Németh Angéla (mb., alpolgármester), DK
Országgyűlési képviselő Hajdu László (DK)
Népesség
Teljes népesség 80 061 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség2991 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,94 km²
Elhelyezkedése
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) (Budapest)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala
Commons

Budapest XV. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.

Fekvése[szerkesztés]

Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja.

Története[szerkesztés]

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1968 és 1977 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[3]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 948 —    
1880 3 583 1,95%
1890 5 478 4,25%
1900 10 682 6,68%
1910 28 437 9,79%
1920 40 127 3,44%
1930 52 239 2,64%
1941 58 336 1,00%
1949 56 496 −0,40%
1960 61 558 0,78%
1970 62 664 0,18%
1980 112 810 5,88%
1990 95 593 −1,66%
2001 85 232 −1,04%
2011 79 645 −0,68%
2017 80 061 0,09%

Jelképei[szerkesztés]

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[5]

  • Újpalotai Magasház - víztoronyház

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy látszott a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[6] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[7] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[6]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

Díszpolgárok és ismert személyek[szerkesztés]

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[8]

Fontosabb közutak és csomópontok[szerkesztés]

Kerületi média[szerkesztés]

  • Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
  • XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
  • Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]

Kultúra[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  4. http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.)   ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
  5. Gazsó Rita: A rákospalotai városháza - Magyar Nemzet 2001. december 7.
  6. ^ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán - Late Modern blog 2009. június 3.
  7. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
  8. 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról  (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
  9. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. (Hozzáférés: 2018. július 15.)

Forrás[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]