Ugrás a tartalomhoz

Budapest XV. kerülete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XV. kerülete
Újpalota központja
Újpalota központja
Budapest XV. kerülete címere
Budapest XV. kerülete címere		 Budapest XV. kerülete zászlaja
Budapest XV. kerülete zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekPestújhely
Rákospalota
Újpalota
[1]
Irányítószám1151-1158
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterCserdiné Németh Angéla (DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd)[2]
Országgyűlési képviselőBarkóczi Balázs (DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd)[3]
Népesség
Teljes népesség75 082 fő (2025. jan. 1.)[4]
Népsűrűség2 787,01 fő/km²
Terület26,94 km²
Elhelyezkedése
Budapest XV. kerülete (Budapest XV. kerülete)
Budapest XV. kerülete
Budapest XV. kerülete
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″47.558900°N 19.119300°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″47.558900°N 19.119300°E
Térkép
Budapest XV. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XV. kerülete, azaz Rákospalota-Pestújhely-Újpalota a pesti oldal északkeleti részén fekvő kerületek egyike, a főváros északkeleti kapujaként ismert, köszönhetően az M3-as autópálya bevezető szakaszának, az M0-ás körgyűrű közelségének és a 2-es főút városi becsatlakozásának.[5]

A kerület gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A 19. században a Károlyi család birtokolta a területet, és gróf Károlyi István 1831-től kezdődően a birtok egyes részeit pesti polgároknak adta bérbe, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal pedig kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette a települést, ahol a sínek mindkét oldalán impozáns villák épültek.[6]

A kerület gazdasági jelentőségét növeli, hogy az autópályákkal való kapcsolata révén vonzóvá vált a kereskedelmi nagyberuházások számára, így számos áruház és üzlet telepedett itt le, melyek a "kereskedelem kerületévé" változtatták ezt a részt.[6]

Fekvése

[szerkesztés]

Budapest északkeleti részén helyezkedik el. Északkeleten Fót, keleten Csömör, délkeleten a XVI. kerület, délnyugaton a XIV. kerület, nyugaton pedig a IV. kerület határolják.

Fontosabb útjai és csomópontjai

[szerkesztés]

Néhány főbb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út, továbbá a Rákospalotai határút tehermentesítésére épült új út az országos közúthálózat részének tekinthető, előbbiek mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai, utóbbi pedig a kerületet Csömörrel összekötő 21 105-ös számú mellékút városhatáron belüli része.

Története

[szerkesztés]

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[8][9]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 948 —    
1880 3 583 1,95%
1890 5 478 4,25%
1900 10 682 6,68%
1910 28 437 9,79%
1920 40 127 3,44%
1930 52 239 2,64%
1941 58 336 1,00%
1949 56 496 −0,40%
1960 61 558 0,78%
1970 62 664 0,18%
1980 112 810 5,88%
1990 95 593 −1,66%
2001 85 232 −1,04%
2011 79 645 −0,68%
2022 77 091 −0,30%

A XV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 77 091 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2554 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2862 ember volt. A XV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 71,9, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 27 378 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 17 315 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 12%-a, mintegy 9217 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, kínai és vietnámi nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XV. kerület lakosságszáma lassan növekedett, egészen 1900-ig. Az 1900-as években hatalmasat növekedett a lakosság száma, majd dinamikusan növekedett tovább a második világháborúig. A háború következtében a kerület a lakosságának a 3,1%-át veszítette el. A kerület lakossága 1970-ig gyakorlatilag stagnált, majd a 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, az újpalotai lakótelep felépítése révén. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 112 810 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XV. kerületben, mint 1980-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[10]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 5690
Általános iskola
  
 11814
Szakmunkás
  
 10642
Érettségi
  
 27378
Diploma
  
 17315
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 25 603 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 22 594 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 11 525 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 388 fővel, végül a diplomával rendelkezőek 10 070 fővel.[11]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 191 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 025 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 13 483 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 11 772 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6462 fővel.[12]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 378 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 17 315 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 11 814 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 642 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5690 fővel.[10]

Jelképei

[szerkesztés]

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[13]

Látnivalók

[szerkesztés]

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[14]

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizennyolc emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó.[15] A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[16] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[17] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[16]

  • Újpalotai (Rákospalotai) Hulladékhasznosító Művek

Az 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű három évtizeden keresztül megfelelt az előírásoknak. Időközben folyamatosan változtak, jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált új füstgáztisztító berendezés létesítése és a kazánok felújítása a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően. 2002 decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A fővállalkozó a német Lurgi Lentjes AG., lebonyolítója a hazai ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. volt. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a Mű kapacitása megnőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak, és jelentős szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén.

A létesítmény területén található az Európában is egyedülálló Köztisztasági Múzeum, ahol régi korok dokumentumait, valamint köztisztasági és hulladékszállító járműveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Köztisztasági Múzeum előzetes bejelentkezést követően látogatható.[18]

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Jelölő szervezet Időszak Források
Czibik Tamás SZDSZ 1990–1996 Az 1990-es választás eredményei:[19]
Az 1994-es választás eredményei:[20]
Hajdu László MSZP 1996–2010 Az 1996-os időközi választás eredményei:[21]
Az 1998-as választás eredményei:[22]
A 2002-es választás eredményei:[23]
A 2006-os választás eredményei:[24]
László Tamás Fidesz 2010–2014 A 2010-es választás eredményei:[25]
Hajdu László DK 2014–2018 A 2014-es választás eredményei:[26]
Cserdiné Németh Angéla RÁTE-Szolidaritás 2018– A 2018-as időközi választás eredményei:[27]
DK A 2019-es választás eredményei:[28][29]
DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd A 2024-es választás eredményei:[2]

A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.[27] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.[30][31]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[32]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Cserdiné Németh Angéla DK – Jobbik – LMP – Zöldek – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 16 636 47,49%
Lehoczki Ádám Fidesz-KDNP 13 149 37,54%
Palocsai Béla Független 2817 8,04%
Bartal András   Mi Hazánk 2427 6,93%
Összesen 35 029 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[33]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  DK – Jobbik – LMP – Zöldek – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 13 P                        
  Fidesz – KDNP 4                          
  Mi Hazánk 1                          

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés]

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.[34]

Régi Budapest 6. számú választókerület[35]

Régi Budapest 23. számú választókerület[36]

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.

Díszpolgárok és ismert személyek

[szerkesztés]
Lásd még: Budapest XV. kerülete díszpolgárainak listája, Rákospalota és Pestújhely

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[37]

Kerületi média

[szerkesztés]
  • XVTV (kerületi televízió)
  • TIZEN5 (korábbi nevén: Életképek, a kerületi önkormányzat havonta megjelenő ingyenes újsága)
  • Toronyhír (újpalotai, interneten megjelenő újság [1])
  • Helyem Házam Palotám (helytörténeti folyóirat 2015-től[38]

Kultúra

[szerkesztés]

Testvérvárosai[39]

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Az Ázsia center légifotója
    Az Ázsia center légifotója
  • Templom madártávlatból
    Templom madártávlatból
  • Kossuth tér
    Kossuth tér
  • A nagytemplom a levegőből
    A nagytemplom a levegőből
  • Látkép
    Látkép
  • A Pólus Center
    A Pólus Center
  • A sportpálya
    A sportpálya
  • A 69-es villamos a Vasutastelep utcában, a háttérben a Mézeskalács téri lakótelep
    A 69-es villamos a Vasutastelep utcában, a háttérben a Mézeskalács téri lakótelep

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. ↑ a b Budapest XV. kerületének önkormányzati választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  3. ↑ BUDAPEST, 12. számú OEVK – Budapest XV. kerület – Országgyűlési választás 2022. Nemzeti Választási Iroda, 2022. április 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
  4. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  5. ↑ Budapest XV. kerület elhelyezkedése, városrészei (BudapestInfo.EU). www.budapestinfo.eu. (Hozzáférés: 2025. március 22.)
  6. ↑ a b Budapest XV. kerület múltja, történelme (BudapestInfo.EU). www.budapestinfo.eu. (Hozzáférés: 2025. március 22.)
  7. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
  8. ↑ XLS Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  9. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycoQoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZ8np7KCqog7HwiUnIqSOanWPiaDvSA5AA5NFVcNAANIYpysqA===
  10. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1spCqiDsfCJScipImqdY-JpG9IDkDEUcAGlshPmlrpo1xYBmVYXFgBY9pbzCgvygA=
  11. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkycykKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaWyEucXWlfmFgGYNxYAWXYW8woL8oA
  12. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJhzsykKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaU6aOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FvMKC_KA===
  13. ↑ http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
  14. ↑ Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
  15. ↑ Tábi Emőke: Az újpalotai óriás – A Nyírpalota úti Víztoronyház 2020. május 11.
  16. ↑ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán Archiválva 2014. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - Late Modern blog 2009. június 3.
  17. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
  18. ↑ Fővárosi Hulladékhasznosító (Létesítményeink). www.fkf.hu. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  19. ↑ Budapest XV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  20. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  21. ↑ Cs. Kiss Éva: Az új palotai polgármester polgárbarát hivatalt akar. Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. december 10. Online hozzáférés: 2024. október 3.
  22. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  23. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  24. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  25. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  26. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  27. ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  28. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  29. ↑ Budapest XV. kerületének polgármestere (magyar nyelven) (html). bpxv.hu. [2017. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  30. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  31. ↑ Hajszállal, de legyőzte a baloldal a Fideszt. Index.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  32. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/015?tab=results&filter=mayor
  33. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/015?tab=results&filter=representative
  34. ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  35. ↑ Budapest 6. számú választókerületének választási eredményei
  36. ↑ Budapest 23. számú választókerületének választási eredményei
  37. ↑ 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról  (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
  38. ↑ http://epa.oszk.hu/03100/03105
  39. ↑ Testvérvárosok. Budapest XV. kerület honlapja (Hozzáférés: 2021. június 28.) arch

Források

[szerkesztés]
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XV._kerülete&oldid=28569178”