Galgamácsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galgamácsa
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Galgamácsa címere
Galgamácsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásAszódi
Jogállás község
Polgármester Ecker Tamás (független)[1]
Irányítószám 2183
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség1799 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galgamácsa (Magyarország)
Galgamácsa
Galgamácsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 42″, k. h. 19° 23′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 42″, k. h. 19° 23′ 04″
Galgamácsa (Pest megye)
Galgamácsa
Galgamácsa
Pozíció Pest megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgamácsa témájú médiaállományokat.

Galgamácsa község Pest megyében, az Aszódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Galgamácsa nevét az ismert források először a középkorból említik, bár a környezete nagyon régóta lakott. Mácsa egyike volt az Ákos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek, már 1284-ben. A község a nevét feltehetőleg a Sydo nemzetségből származó Mácsa (1237-1267) után kapta.

1421-ben Alsómacha és Felsewmacha még két külön településként szerepelt. A község a török hódoltság alatt sem pusztult ki.

A 14. században épült épületei a katolikus templom kivételével földig pusztultak. A 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg a település tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.

A falu 1827. március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.

A község a Galgamácsa nevet 1900. november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.

Közélete[szerkesztés]

Tanácselnökei a 20. század második felében[szerkesztés]

  • 1950-es évek első fele: Tóth Lajos
  • 1956-tól: Budai Károly
  • 1967-1974: Sinkó József
  • 1974-1980: Turcsán János
  • 1980-1990: Tóth András

Polgármesterei a rendszerváltás óta[szerkesztés]

  • 1990–1993: Tóth András (független)[3]
  • 1993–1994: Dudás Zoltán
  • 1994–1998: Dudás Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Dudás Zoltán (független)[5]
  • 2002–2003: Dr. Pesti Klára (független)[6]
  • 2003–2006: Dr. Pesti Klára (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Pesti Klára Edit (független)[8]
  • 2010–2014: Vircsák Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Ecker Tamás (független)[10]
  • 2019-től: Ecker Tamás (független)[1]

A település rendszerváltás utáni első polgármestere, Tóth András 1967. január 4-én vb-titkári megbízatással kezdte a településvezetési munkát. Az 1967. évi választások során tanácstagnak választották meg, majd a végrehajtó bizottság (vb) a titkárának választotta. E tisztségét a következő tanácsválasztások során – a tanácsrendszer korszerűsítésével összefüggésben – azzal a módosulással tartotta meg, hogy a végrehajtó bizottság – szakmai követelmény előírásával – kinevezte vb-titkárnak. Az előírás alapján 1972-74 között elvégezte a Tanácsakadémiát és kitűnő eredménnyel (vörös diplomával) eleget tett a képesítési előírásnak. Tisztségében megerősítve 1977-81 között a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola – jeles eredménnyel történő – elvégzésével, a mai elnevezéssel közgazdász diplomát szerzett. 1980-ban Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Közös Tanácsának elnökévé választották, majd az 1985-ös – már többes jelölésű – tanácsválasztások során nagy többséggel megerősítették a posztján. 1990-ben – a rendszerváltást követően – Galgamácsa község polgármestere lett, amely tisztséget 1993-as lemondásáig töltötte be. 1993-tól a Pénzügyminisztériumban töltött be vezető tisztségeket, 2005-ös nyugdíjba vonulásáig. 1995-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Polgármesteri utódját 1993-ban időközi választáson választotta meg a település lakossága.

2003. szeptember 21-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Galgamácsán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, és – egyetlen, azonos családnevű ellenfelével szemben – meg is erősítette pozícióját.[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 4,5%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,3% (24,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei, híres szülöttei[szerkesztés]

  • Vankóné Dudás Juli Emlékház
  • Galgamácsa szülötte a nemzetközileg is elismert naiv festő, néprajzi krónikás paraszt „polihisztor” Vankóné Dudás Juli (1919–1984). Képei a róla elnevezett emlékházban tekinthetők meg.
  • Itt született és élt Somogyi István, a Lengyel Államtanács érdemkeresztjének arany fokozatával kitüntetett autodidakta festőművész, polihisztor (1930–1998).
  • 1839-ben itt született Kuliffay Ede, költő, történetíró, a Nemzeti Színház titkára.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. a b Galgamácsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 21. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Galgamácsa Helységnévtár

Források[szerkesztés]