Tárnok (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tárnok
Tárnok légifotó3.jpg
Tárnok címere
Tárnok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásÉrdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Lukács László
Irányítószám 2461
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség9654 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség392,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tárnok (Magyarország)
Tárnok
Tárnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 35″, k. h. 18° 51′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 35″, k. h. 18° 51′ 31″
Tárnok (Pest megye)
Tárnok
Tárnok
Pozíció Pest megye térképén
Tárnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárnok témájú médiaállományokat.

Tárnok nagyközség Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől 20 kilométerre, a Dunába torkolló Benta-patak két partján található. Közeli települések: Sóskút, Érd és Martonvásár.

A belterület három nagyobb részből áll. A legrégebbi az Ófalu, központjában az orsósan kibővülő, széles főutcával. Az Újtelep 1921-ben keletkezett a Benta keleti partján, az újabb, Ligeti területet pedig 1930-ban parcellázták a Benta nyugati partján.

Földrajzi adottságai[szerkesztés]

Lösztakaró fedi, amelyen jó minőségű mezőségi talaj képződött, a mezőgazdaság aránya a gazdasági struktúrában mégis rendkívül alacsony. A délkeleti irányú Benta-patak völgye a pleisztocén korban alakult ki szerkezeti törés révén. A térség ivóvizét biztosítja a miocén rétegekből történő vízkivétel. Az ivóvíz enyhén szennyezett, viszonylag magas a nitráttartalma. Tárnokliget a belvízzel, Újtelep a talajvízmozgással küszködik.

Megközelítése[szerkesztés]

A 7-es főút és az M7-es autópálya között terül el; az autópálya lejárója segíti a bekapcsolódást az agglomerációba. Érinti a települést az Érd-Biatorbágy közti 8104-es út és a pusztazámori M7-csomóponttól a sóskúti ipari parkig vezető 8107-es út; belterületi útjai közül öt számjegyű országos közútnak számít még a 81 104-es út és a 81 105-ös út.

Közösségi közlekedéssel egyrészt az érdi Tesco áruháztól induló 741-es, 742-es és 743-as autóbuszokkal közelíthető meg, másrészt a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal azon vonataival, amelyek megállnak Tárnok vasútállomáson.

Tájképe, településképe[szerkesztés]

Fokozott a nagyváros hatására a tájleromlás, a város a környezetszennyező tevékenységét a kistérségbe telepítette (sittlerakás, szeméttelepek).

A településburjánzással a 70-es évekre a rendezési tervek már nem tudtak lépést tartani, zsúfolt proletártelepek, rendezetlen hobbitelkek alakultak ki. A paraszti múltú lakosság, illetve az ország keleti részéből, főként Szabolcsból betelepült családok jövedelme két forrásból származott, részint az iparból, részint viszont mezőgazdasági tevékenységből. A rendszerváltás után ipari alvóváros negyedek alakultak ki.

Gazdasága[szerkesztés]

A gazdasági ágak közül a mezőgazdaság alacsony, a kereskedelem magas arányt képvisel, a vállalkozássűrűség alacsony. A jövedelmi viszonyokban a térségen belül jelentős eltérések mutatkoznak. Tárnok esetében a mutató még a Pest megyei átlagot sem éri el, és jelentősen az agglomerációs átlag alatt marad.

A tárnoki kistérségi kommunális hulladéklerakó betelt. A térségben keletkezett háztartási hulladék elhelyezésének kérdését a pusztazámori regionális szilárdhulladék-lerakó üzembe helyezése oldotta meg.

Lakossága[szerkesztés]

Tárnok lakói foglalkozásuk alapján vegyes képet mutatnak. Sokan választották munkahelyül a fővárost, ahol a kereskedelem és a szolgáltatóipar biztosít számukra megélhetést; valamint a környező ipari központokat.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,2% németnek, 0,7% románnak, 1,6% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 24,1% (32,6% nem nyilatkozott).[2]

Fejlődési kilátásai[szerkesztés]

A meglévő gyengeségeket a kínálkozó lehetőségek függvényében kiküszöbölő fejlesztési stratégia célkitűzése szerint olyan bel- és külterületi infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van, amelyek azt szolgálják, hogy a térben terjedő lakóhelyi szuburbanizáció során ide költözők társadalmi összetétele megfelelő legyen. A fejlesztési stratégia részét képezi, hogy kialakulhasson egy célszerű és okszerű gazdálkodás a termőfölddel és a kivonásra ítélt területekkel, hogy ezáltal is csökkenjen a parlagterületek, az allergiát okozó gyomnövényekkel fedett kiterjedt, gondozatlan területek aránya.

A mezőgazdaság fennmaradása megköveteli a biztonságos termelés garantálását (lopások meggátlása), a határ védelmében nyújtott segítséget, amely egyben az illegális hulladéklerakásnak is gátat szabhat.

A fejlesztési koncepció ajánlásai az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas helyek fejlesztése és az urbánus terek fejlesztése, átgondolt lakóterület fejlesztés. Az értékesebb kertvárosi területek a beépíthetőségi előírások következtében kisebb értékű társasházi lakóövezetekké válnak.

Közbiztonsága[szerkesztés]

A közbiztonság fő problémái az illegális hulladéklerakás, mezei lopások, kerékpárlopások, kerti lopások kiugró száma, ami a település külterületére és a vasútállomás környékére koncentrálódik.

Története[szerkesztés]

Tárnok legkorábbi ismert említése 1257-ből való, nevét ekkor Tavarnuk, majd 1283 körül egy másik okiratban Tawarnucweg formában jegyezték fel.

A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte.

A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták.

1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek.

Tárnok három nagyobb részből áll. Az ősi mag, az Ófalu, az újtelepi rész 1921-ben keletkezett, Tárnokligetet pedig 1930-ban parcelláztatta Üszögi Nagy Sándor földbirtokos. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Szent Rókus kápolna
  • Millenniumi emlékoszlop
  • Március 15. emlékmű
  • Kopjafa az 1956-os forradalom emlékére
  • Az Öreg-hegy pincesora
  • A Benta-patak
  • A tárnoki köfejtő

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2014-2019: Szolnoki Gábor Károly (FIDESZ-KDNP-Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület) [3]
  • 2019-től: Dr. Lukács László


Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Pest megye
  • Lakos Ágnes, Kasza Sándor: Dél-Buda környéki kistérség, Ceba Kiadó, 2001.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. Tárnok Helységnévtár
  3. Tárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]