Százhalombatta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Százhalombatta
Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
Százhalombatta címere
Százhalombatta címere
Százhalombatta zászlaja
Százhalombatta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásÉrdi
Jogállás város
Polgármester Vezér Mihály (ÉSZKE)[1]
Irányítószám 2440
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség18 241 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség662,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Százhalombatta (Magyarország)
Százhalombatta
Százhalombatta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″
Százhalombatta (Pest megye)
Százhalombatta
Százhalombatta
Pozíció Pest megye térképén
Százhalombatta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat.

Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre, délnyugati irányban, a Duna nyugati (azaz jobb) partján, a „Mezőföld csücskében” található. Tökölre komp. Dunafüred városrészben hajókikötő. A Benta (Bara)-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Finomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás). Első nyomtatott térképi ábrázolása Lázár-deák térképe 1528-ból, ahol a latin Centum colles alakban szerepel.[3] Marsigli 1726-os térképén már nem jelöli korábbi templomait.[1] Térképe az önkormányzat honlapján: http://www.battanet.hu/varosterkep/ A deres szádorgó (Orobanche caesia) egyetlen előfordulási helye az országban. Az érd-százhalombattai Sánc-hegy morfológiája "egyedülálló, mert területén a lösztájak minden jellemző formakincse jelen van lejtők, kisebb völgyrendszerek, plató, magaspart, löszmélyút és épített alakzatok (sánc, tumulusok) formájában".[4]

Etimológia[szerkesztés]

A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. A magyar Báta víznévvel (és annak esetleges kapcsolatai révén a szerb és horvát nyelvű: pocsolya, tócsa jelentésű "bâta" és az ótörök nyelvű: elmerül jelentésű "bat-" szavakkal) vitatott.[5] Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel. Ekkortájt helyiek szerint a lóitató jelentésű török "bata" szó magyarázta a helynevet.[6]

Története[szerkesztés]

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A nagyrévi kultúra lakhelye, amely békés módon a Vatya-kultúrába fejlődött át. Temetőjét az i.e. 15. században még használták. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott itt. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le.[7] Ezen nép nevét sem ismerjük. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park terül el. A nép földsáncot is épített települése védelmére. Az i.e. IV. századtól kelták telepedtek meg a területen, emlékük a földvárukban fellelt mészkő fej, amely ritka nagyszobrászati alkotásuk.[8]

A római korban Matrica (ejtsd Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte.[2] Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.[9]

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. Azonban a régészek csak kevés hun leletet találtak.

Az avarok emlékét többszáz síros lovastemető őrizte 1975-ig.

Honfoglalók megtelepedtek itt.

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. Feledésbe merült templomát Pálóczi Horváth András vezetésével 1997-ben tárták fel a régészek.[3] A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb [4] és magyar [5] nemzetiség élt. Az újkorban 1910-ig a római katolikusok Érdre jártak át misére. A vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.[9] A 20. század második felében virágzott fel a település a Barátság kőolajvezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott, lakóinak száma ebben az évben 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Közélete[szerkesztés]

A település vezetői[szerkesztés]

Községi bírók a tanácsi rendszer előtt[szerkesztés]

  • id. Tóth György bíró (1925–1945. január)
  • Dubecz István bíró (1945. január–november)
  • Csupics Miklós bíró (1945. november–1950)[10]

Tanácselnökök 1950-1990 között[szerkesztés]

  • Máthé József tanácselnök (1950–1952)
  • Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953)
  • Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958)
  • Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960)
  • Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970)
  • Bartha Antal tanácselnök (1970–1972)
  • Szekeres József tanácselnök (1972–1990)[10]

Polgármesterek a rendszerváltás óta[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Vezér Mihály SZDSZ 19902002 1990-es választási eredmények: [11][12]
SZDSZ-Fidesz 1994-es választási eredmények: [13]
SZDSZ 1998-as választási eredmények: [14]
Dr. Benedek László MSZP 20022006 2002-es választási eredmények: [15]
Vezér Mihály Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) 2006 óta 2006-os választási eredmények: [16]
2010-es választási eredmények: [17]
2014-es választási eredmények: [18]
2019-es választási eredmények: [1]

Népesség[szerkesztés]

1825-ben lakosainak száma 688 fő. [19]

1863-ban lélekszáma 882 fő. [20]

Polgári népessége 1869-ben 906, 1880-ban 891, 1890-ben 1133 fő. Összes népessége 1900-ban 1294, 1910-ben 1607 fő.

1920-ban jelenlevő összes népesség 1523 fő. Külföldön távol levő 5 fő. 745 férfi, 778 nő. 3 évnél fiatalabb 90 fő. 3-5 éves 74 fő. 6-11 éves 227 fő. 12-14 éves 112 fő. 15-19 éves 161 fő. 20-29 éves 224 fő. 30-39 éves 186 fő. 40-59 éves 293 fő. 60 évnél idősebb 156 fő. Nőtlen, hajadon 787 fő. Házas 616 fő. Özvegy 114 fő. Törvényileg elvált 6 fő. Anyanyelv szerinti: magyar 1081, szerb 390, német 17, szlovák 9, román 1, rutén 1, horvát 2, egyéb 22 fő. Magyarul beszélni tud 1478 fő. Vallás szerint: római katolikus 1007, görög katolikus 6, református 71, evangélikus 9, görög keleti 404, unitárius 2, izraelita 24 fő. Ír és olvas 1130 fő. Ebből:

- Pannóniapuszta: 72 fő, 6-11 éves gyermekek száma 10 fő, anyanyelve magyar 69, német 2, egyéb 1 főnek, magyarul beszélni tud 71 fő, római katolikus 50, görög katolikus 1, református 16, unitárius 1, izraelita 4 fő. Írni és olvasni tud 67 fő.

- Vasúti pályaház és őrház: 76 fő, 6-11 éves gyermekek száma 18 fő, anyanyelve magyar 76 főnek, római katolikus 67, református 7, evangélikus 2 fő. Írni és olvasni tud 61 fő.

- Franciskapuszta: 191 fő, 6-11 éves gyermekek száma 37 fő, anyanyelve magyar 189, német 2, főnek, magyarul beszélni tud 191 fő, római katolikus 164, görög katolikus 1, református 18, evangélikus 5, izraelita 3 fő. Írni és olvasni tud 146 fő.

- Egyéb külterület: 159 fő, 6-11 éves gyermekek száma 20 fő, anyanyelve magyar 145, német 1, szlovák 1, szerb 6, egyéb 4 főnek, magyarul beszélni tud 159 fő, római katolikus 136, görög katolikus 3, református 13, görög keleti 6, unitárius 1 fő. Írni és olvasni tud 112 fő.

Lakóházak száma 229, ebből kőből vagy téglából 66, kő- vagy téglaalappal vályog vagy sárból 81, Vályog vagy sárból 82. Fából vagy más anyagból nincs. Lakóházak teteje: cserép, pala vagy vályog 70, zsindely- vagy deszka 39, nád- vagy zsúp 120. [21]

A település népességének változása a későbbiekben:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).[22]

Nevezetességei[szerkesztés]

A feltárt halomsír a régészeti parkban

Nevét a határában lévő vaskori halomsírokról (másnéven kurgánok, tumulusok, kunhalmok) kapta. Varsányi János 1847-ben 122 halmot mért fel. Az 1996-ban megnyitott Régészeti Park az 1998. óta látogatható feltárt 115. számú halomsírral és a kialakított őskori skanzen rekonstruált bronzkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.

Téglagyár. [6] 1893-ban alapította Freiberger Dávid. 1990-ig működött. 1956-ban munkástanácsa küldöttnek Sefcsik Istvánt választotta meg, aki a demokratikus átalakulásért és a közrend megőrzéséért a helyi Nemzeti Bizottmányban is dolgozott. Többedmagával ezért később börtönbüntetést szenvedett.

Szerb ortodox Szűzanya születése templom. 1750. körül épült barokk stílusban 1720. körüli szerb ortodox fatemplom helyén.[23] A második világháborúban sérüléseket szenvedő tornyát 1968-ban más jellegűvel helyettesítették [7], a toronysisakot eredeti formájában 1997-ben állították helyre.

Szent László római katolikus templom. 1910. Tervezője Tőry Emil műépítészt. A kivitelezést Unghváry Antal jászberényi építőmester végezte. Freskóit 1955-ben dr. Dénes Jenő festette.

Szent László király szobra. S. Hegyi Béla alkotása (2010).

Hunyadi János-dombormű. Szabó Ottó kézdivásárhelyi fafaragó alkotása (2011). Első helye a Szent István-templom mellett. A Szent László-templom előtt.

I. világháborús emlékmű. A Szent László-templom előtt. [8]

Bakody Ernő (1935-1945) római katolikus lelkész sírja. A háborús körülmények között Bajront Lázár szerb görögkeleti lelkész adta fel neki a betegek kenetét.[24]

Emlékmű: A II. világháború áldozatainak emlékére. Domonkos Béla alkotása (1993. március 13.). A Szent László-templom előtt.

Zenálkó Etel Közösségi Ház (Szent László út 54.). 1939-re épült fel adományokból (közte Matta Árpád lebontásra ítélt gőzmalmának egyes részeiből) a helyiek önkéntes munkájával. Az akkori kiváló tanítónő nevét 2011. óta viseli az intézményrész. [9]

Holocaust-emlékmű a temetőben. 2012. szeptember 13-án avatták fel. Tervezője Buzay József.

Szovjet emlékmű a temetőben.

Az új ravatalozó 2002-ben került átadásra.

Az 1960-as és 1970-es években több ütemben megépült, később átépített Dunamenti Erőmű [10] három eredeti 207 méter magas kéményével. Előtte a 6-os útra kivezető út Csenterics Sándorról, első igazgatójáról (1960-1975) elnevezve hivatalosan 1999-ben. [11]

Nagyboldogasszony kápolna. 1987-re építették fel.Tervezője Buzay József. Benne Domonkos Béla érdi szobrászművész két bronz domborműve Szűz Máriát valamint Szent Istvánt ábrázolja.

Érdi Szakképzési Centrum Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma (korábban Ipari és Közgazdasági Szakközépiskola, 1989-es tanévtől Széchenyi István Szakközépiskola, elterjedt rövidítéssel SZISZKI). 1987-től. Benne László Bandy képzőművész alkotása. Széchenyi István mellszobra ifj. Varga Imre alkotása.

Olajláng-emlékmű (Szovjet-magyar barátság emlékműve). Rózsa Péter alkotása (1975). A vasútállomás előtt. 2000-ig a főtéren állt.

Vasútállomás (1911).

Trianon országzászlótartó emlékmű. Eredeti helyének közelében helyreállítva 2004-ben.

Thury Levente plasztikái a Napsugár Óvoda falán (korábban DKV-bölcsőde), 1973.

Elefánt. Szobor a Napsugár Óvoda kertjében (korábban DKV-óvoda). Kárpáti Anna alkotása (ugyanő Ságvári Endre mellszobra alkotója). Ugyanott Kovács Johanna falképei.

1987. óta a Matrica Múzeum a feltárt gazdag régészeti, történelmi és néprajzi leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A XIX. és XX. században épülete kastély, majd tanácsháza és a későbbiekben azzal egyidőben zeneiskola, utóbbi egészen a múzeum megalapításáig. 2009. óta utcai homlokzatán Bíró Lajos alkotásai: Poroszlai Ildikó régész és Ferenczi Illés tanácselnök-helyettes múzeumalapítók domborművei. Mások mellett Hetves Józsefné és Sebestyén József is nagyban segítette munkáját. Udvarán római sírkövek. [12] Az intézmény önkormányzati fenntartású.

Műrom. Tragikus szénmonoxid mérgezéses munkahelyi baleset emlékműve az 1940-es évek első feléből. Bíró Pál emeltette fia és munkatársai emlékére.

Varga Imre Munkás-szobra. 1976. Anyaga bronz és bazalt.

Petőfi Sándor mellszobra. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotása 1993-ból. Az SZTK előtt tekinthető meg (korábban a főtéren, 2008. májusától ideiglenesen a Matrica Múzeum kertjében állt).

A mai Százhalom Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet elődjét (Szakorvosi Rendelőintézet) hivatalosan 1978. január 16-án adták át. Később bővítve. Zálogh Sándor akkori gazdasági igazgató "nevéhez fűződik az "egy beteg - egy dokumentáció" elve alapján felépülő, máig korszerű központi kartonozó koncepciójának kidolgozása és megvalósítása". [25]

Sportpark (1975.), később átépítve.

A lakótelep első épületei az 1960-as évek első felében (1962. évi kezdéssel) épültek a Március 15. és Október 6. utcában és a mai Hága László utca végén. Kezdetben római számokkal (alulról, balról jobbra kezdve) jelölték az épületeket.

(Gádor István mozaikja, Ifjúság útja 7. Az 1960-as években elkészített műalkotás 1992-ben megsemmisült.)[13]

Stöckert Károly: Anya gyermekével című szobra. (1974.)

Hága László emléktábla. Hága László u. 7. Emléktáblájának avatása: 2006. július 4. Fekete márványtábla terméskő burkolatú oszlopon fekszik. Az oszlop fa alatt áll kockakő burkolaton.

1. sz. Általános Iskola. 1966. szeptembertől, tornatermet is tartalmazó újabb szárnya 1967. szeptemberétől (ünnepélyes átadása ekkor). 1994-ben épült fel a régi mellett új tornaterme. Az iskola előterében Pável Nándor volt iskolaigazgató domborműve (2017).

Egyenlítői (ekvatoriális) napóra pólusra mutató árnyékvetővel az iskola előtt. 1978. Tervezője Trompos Ferenc mérnök.[14]

Rubik-kocka. Tervezői: Sándor Tamás, Fischer Márta, Varga István. 2014. szeptember 22. Kivitelező: Alukol Homlokzattechnika Kft.[15] Korábban helyén vegyesbolt, a (köznyelvben a vezetőjéről elnevezve:) Versits-ABC állt. (1966.[16] , esetleg 1968-tól). A Damjanich utca túloldalán a mai kereskedelmi létesítmények helyén állt korábban az 1968-ra megépített egészségház, gyógyszertár és mentőállomás, 1970-től Közegészségügyi-járványügyi Szolgálat (KÖJÁL) is hangulatos hűs allée-val.

Damjanich utca 16. Százhalom étterem és eszpresszó volt épülete 1957-1968-ban épült. [17] 2006-os átépítése és bővítése után étterem, valamint apartmanház, üzlethelyiségek.

Training Hotel. Augusztus 20. utca 6. Oktán Szállóként nyitott 1982-ben.

A lakótelepen áll a Szent István római katolikus templom. Tervezője Makovecz Imre. 1996-ban szentelték fel. Harangját a hollandiai Poeldijk római katolikusainak adományából Gombos Miklós öntötte. Oltárát (1998), tabernákulumját és a liturgikus székeket (1999) Mezei Gábor tervezte. A tabernákulum ötvösmunkája Molnár László műve. A templom keresztútja Petrás Mária alkotása (2000).

Kopjafa. Alkotója az iváncsai Bodor József. 1989. október 14-én avatták fel az 1956-os forradalom emlékére. A temetőből 2000-ben került át a római katolikus Szent István templom mellé.

Wass Albert-szobor. Tóth Lili alkotása (2010).

Antall József mellszobra. Domonkos Béla alkotása. 2004.

Kommunizmus áldozatainak emlékköve.

A főtéren áll Szabolcs Péter alkotása, Szent István bronzszobra.[26] 2000. óta.

A Csodaszarvas legenda című díszkút Németh János keramikus és Szerdahelyi Károly építész alkotása. 2000. óta.

Polgármesteri Hivatal és Pártok Háza. Szent István tér 3. 1985-re épült fel. Kisebbik szárnya 1990-ig pártház.

Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont [18] 2010. óta. Szent István tér 12. Egyik eleme: Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. Kiállítótér. Első élő tagja Egerszegi Krisztina lett 2013-ban. Előképe a floridai Fort Lauderdale-ben működik.

Református templomát Finta József tervezte.[27] 1999-re építették fel.

György Csaba Borgó képzőművész Dárdahegy című szobrát az 1848-49-es szabadságharc emlékére 1992. március 15-én avatták fel. Anyaga süttői márvány.

Hamvas Béla emlékfa. 2014.

Hamvas Béla emlékfa emlékkő. 2017. március 23. Felirata: "A hitelességnek mértéke nincs." / Hamvas Béla (1897-1968) ( Készült a névadó születésének 120. évfordulója alkalmából / Hamvas Béla V. K. 2017. 03. 23.

Szép István-emlékfa és emlékkő. 2018. Felirata: "Szép István emlékére."

Georgiades Gábor-emlékfa. Az előtte álló réztábla felirata: "Ezt a tölgyfát Georgiades Gábor emlékére ültette a Dunai Finomító Természetbarát Szakosztálya 2018 október 21." Avatása: 2018. november 18. A faültetés kezdeményezője Kovács István. [19]

Mórucz Lajosné Gabika emlékköve és fája. A Gólyahír Egyesület alapító elnökasszonya és munkája emlékére. Avatása: 2018. szeptember 8. [20]

Hamvas Béla Városi Könyvtár. A korábbi könyvtári előzmények folytatásaként 1984. óta szolgálja az olvasókat, 1991. óta a művelődési háztól függetlenül. 1999-ben vette fel mai nevét. A Magyar népmese napja (első alkalommal: 2010-ben) kezdeményezője, az élőszavas mesemondás mozgalmának egyik tűzhelye.

Barátság Kulturális Központ (1991-ig Barátság Művelődési Központ és Könyvtár, 2010-ig Barátság Művelődési Központ). Korábbi előzmények folytatásaként 1985. óta áll jelenlegi helyén. Erdélyi Eta valamint Bodóczky István seccója díszíti színháztermének lépcsőfordulóit. Juhász Erika olajfestmények.

László Bandy Világfa című alkotása. 2006. december 14-én (avatása 2006. december 20.) a Damjanich utca és a később felépülő konferenciaközpont között került felállításra, a református templommal szemben. 2008. nyarán az építkezés miatt elbontották, 2009. januárjában már a Kodály Zoltán sétányon áll. 4,5 méter magas, saválló acélból készült. "A nyers hatás a természeti környezetben az iparvárosra utal, Százhalombattát jellemzi."[28]

Uszodakomplexum. Szalai János Uszoda és Városi Sportuszoda alkotja, Kodály Zoltán sétány 3. Bennük Matolcsi Béla mozaikjai (2008). Az 1974-ben elkészült uszoda 1994-ben került kibővítésre rá merőleges medencével kissé lejjebb. Az első uszoda helyén avatták 2008. szeptember 24-án a sportuszodát.[21] Abban az évben fejeződött be az 1994-ben felépített Szalai János uszoda átalakítása is. [22] Országos versenyek színhelye is (pl. VI. Rövidpályás Úszó OB). [23]

Két bors ökröcske. Szoborcsoport a tanácsi 2. számú Napköziotthonos Óvoda, később Pitypangos óvoda kertjében. Liszt Ferenc sétány 6. Bolgár Judit alkotása. 1973.

Térelválasztó rácsok. Liszt Ferenc sétány 4, a volt tanácsi bölcsőde, később idősek otthona épületében. Berzy Katalin keramikus alkotása. 1974.[24]

Kőrösi Csoma Sándor mellszobra Szabó Ottó alkotása (1997.) a Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Sportiskolai Általános Iskolában. Liszt Ferenc sétány 10. Az iskola 1991. óta működik.

Szeptember 11. emlékkő a Szeptember 11. parkban (Erkel Ferenc krt. 37-42. szám mögött) az Amerikai Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadás áldozatainak emlékére. 2002. szeptember 11. A tábla mészkő kövön nyugszik.

Víztorony. Tervezője Adamis Géza mérnök. [25] 500 m3-es, 45 méter magas. [26] Építési ideje: legkésőbb 1966.

Római fürdő. Feltárt kőépület. A Matrica (ejtsd: "mátrika") római katonai erődítmény közelében volt.

Napóleoni sáncok. 1809. A francia császár ellenében emelt félbemaradt földsáncok, a hadieseményekben nem használták. (A római tábor helyén.)

Emlékkereszt Báté-falu templomának helyén. Fekete gránittáblával.

Vörös-kő. Átkelési emlékmű. Vörös gránit. 1974.

Városi Szabadidő Központ (Sportközpont (1982.), és Városi Strand (1986.).

MOL Dunai Finomító. (Korábban Dunai Kőolajipari Vállalat.) [27] Első igazgatói: dr. Simon Pál (1962-1973), dr. Péceli Béla (1973-1974), dr. Rátosi Ernő (1975-1991). [29] Területén:

- Az 1968. október 16-án az AV-II üzembeli balesetben elhunyt Hága László emléktáblája a Hága László munkásszálló előterében. Felirata: "Dr. Hága László / 1920 - 1968 / A kiváló mérnök, tudós és ember önfeláldozó élete emlékére / 1975. XII. 3. DKV dolgozói"

- kőolajvezeték emléktáblája a tartályparki 215-ös szivattyútér sarkánál. Felirata: "Barátság II. / Épült KISZ védnökséggel / 1970 1972"

- Kételemes krómacél plasztika. Kigyós Sándor alkotása. 1984.

- Kónyáné Beke Mária: Szőnyeg a DKV reprezentációs termének falán (holléte bizonytalan)

- a korábbi NAKI és SZKFI épületei is.

Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár. Évente kerül megrendezésre, augusztusban. A Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivál 1998-tól CIOFF (Nemzetközi Folklórfesztivál-szervezők Világszövetsége, UNESCO B) -minősítésű.[30]

Sport[szerkesztés]

1997. óta Nemzeti Sportváros.

  • Battai Bátor Bulldogok
  • Dunafüredi Vízisport Klub. 2000. óta. [28]
  • Forrás Néptáncegyüttes. 1984 (Százhalombattán 1985.) óta. [29]
  • Százhalombattai Városi Utánpótlásért Közhasznú Sportegyesület (VUK SE). 2002. óta. [30]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Barta Sylvia időjárás-jelentő, az Arthritis Alapítvány nagykövete.
  • Bodrogi Viktor úszó olimpikon, edző.
  • Itt született Csupics Mária a Magyar Rádió bemondója.
  • Dezső Tamás (asszirológus).
  • Gustav Mahler zeneszerző, karmester.
  • Itt született Farády István magyar színész.
  • Joó Éva világbajnok sportlövő, olimpikon.
  • László Bandy képzőművész. [31]
  • Márton Béla festőművész.
  • Poroszlai Ildikó múzeumalapító régész. [32]
  • Radóczy Mária képzőművész.
  • Varga László képzőművész. [33]

Testvérvárosai[szerkesztés]


Sajtó[szerkesztés]

  • Százhalombattai Hírtükör. Városi közélet lap. Megjelenik kéthetente. ISSN 0238-972x. Első szám: 1988. [34]
  • Százhalom. Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat. Megjelenik havonta. ISSN 2559-9860. Első szám 2013.
  • Lakitelek Rádió.
  • Halom Tv.


Korábban:

  • Pest Megyei Hírlap. Az 1957-1995. között megjelenő lap egy időben permutációs kiadással jelent meg Százhalombatta témában.
  • Dolgozók lapja. Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta. 1975-1991. között.
  • Battai Hírlap. Közéleti és kulturális lap. ISSN 1787-2278. Alapította: Halmok Polgári Értékőrző Egyesület. 2005-2010. között.
  • Rádió Egy 100. 2004-2008. körül.
  • Rádió 6. 2007-2014. között.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Lázár-térkép / Tabula Hungariae. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  4. szerk.: Illyés Eszter és Bölöni János: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon = Slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows in Hungary. Budapest: [MTA ÖBKI], p. 130. o. [2007] 
  5. Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1978) 
  6. Balpataki, Katalin (2014). „Batta, Varjasbatta - legyen Százhalombatta”. Történeti Muzeológiai Szemle (Magyarország), Budapest (13.), 185-192.. o, Kiadó: Magyar Múzeumi Történész Társulat.  
  7. Invitel - Euroweb. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
  8. szerk.: Poroszlai Ildikó - Vicze Magdolna: Százhalombatta története a bronzkortól mapjainkig : A százhalombattai "Matrica" Múzeum állandó kiállításának katalógusa. Százhalombatta: "Matrica" Múzeum, p. 93.. o. (2004) 
  9. a b A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja]
  10. a b Mitták Ferenc: A városirányítás és a közigazgatás 30 éve (1970–2000)
  11. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz információt, illetve azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  13. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  15. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  16. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  17. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  18. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  19. szerk.: Lehoczki Zsuzsanna: Az érd-ófalui Szent Mihály-templom műemléki helyreállítása és Historia Domusa. Érd: Magyar Földrajzi Múzeum, 159. o. (2016). ISBN 978-615-80058-5-2 
  20. Magyarország helynévtára = Orts-Lexicon des Königreichs Ungarn. Pest: Emich, 164. o. (1863) 
  21. Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. : A népesség főbb demografiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint . — Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1923., Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat ; 69., 12, 137, 255. o. 
  22. Százhalombatta Helységnévtár
  23. T. Németh, Gabriella. Százhalombatta : Látnivalók, Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 689. TKM Egyesület a "Matrica" Múzeum megbízásából [2001]. ISBN 963 554 461 8 
  24. szerk.: Lehoczki Zsuzsanna: A százhalombattai plébánia Historia Domusa 1919-től 1940-ig. Százhalombatta: Hamvas Béla Városi Könyvtár, p. 135. o. (2007) 
  25. Kőrösi László. Az egészségügyi ellátás története. In.: Szalai Gáborné, Vicze Magdolna, Mitták Ferenc (szerk.): Százhalombatta : tanulmányok a 30 éves város történetéből 1970-2000. Százhalombatta: Hamvas Béla Városi Könyvtár és a "Matrica" Múzeum, Százhalombatta, 163. o. [2000]. ISBN 963 03 9830 3 
  26. Szent István szobra. Köztérkép (Hozzáférés: 2019. szept. 27.)
  27. Makovecz Imre. [2007. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
  28. Világfa. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  29. Dunai Finomító 50 : Közös sikerünk története : Jubileumi képeskönyv. Százhalombatta: Dunai Finomító, 124. o. [2015] 
  30. Summerfest Százhalombatta. summerfestbatta.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)

További információk[szerkesztés]