Százhalombatta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Matrica szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Százhalombatta
Szent István templom (Makovecz Imre alkotása)
Szent István templom (Makovecz Imre alkotása)
Százhalombatta címere
Százhalombatta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Érdi
Jogállás város
Polgármester Vezér Mihály (ÉSZKE)[1]
Irányítószám 2440
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 18 617 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 662,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Százhalombatta (Magyarország)
Százhalombatta
Százhalombatta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″
Százhalombatta (Pest megye)
Százhalombatta
Százhalombatta
Pozíció Pest megye térképén
Százhalombatta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat.
Őskori házikó a Régészeti Park skanzenjében
Prehisztorikus épület a skanzenben

Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Olajfinomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Az Óváros a katolikus templommal, a háttérben Tököl

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le.[3] Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.

A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.[4]

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom (Szászhalom? Sok szász halott?), Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és „itatót” jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.[4] A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Az olajfinomító távlati képe (autóból fotózva)

Választott vezetői[szerkesztés]

  • id. Tóth György bíró (1925–1945. jan.)
  • Dubecz István bíró (1945. jan.–nov.)
  • Csupics Miklós bíró (1945. nov.–1950)
  • Máthé József tanácselnök (1950–1952)
  • Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953)
  • Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958)
  • Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960)
  • Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970)
  • Bartha Antal tanácselnök (1970–1972)
  • Szekeres József tanácselnök (1972–1990)
  • Vezér Mihály polgármester (SZDSZ; 1990–2002)
  • Benedek László polgármester (MSZP; 2002–2006)
  • Vezér Mihály polgármester (ÉSZKE; 2006– )[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A feltárt halomsír a régészeti parkban

Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica (ejtsd: "mátrika") katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.

Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte.[6]

Szintén „látványosságként” a város fölé magasodik az 1960-ban épült Dunamenti Erőmű három 207 méter magas kéménye.

A városban áll Szabolcs Péter alkotása, Szent István bronzszobra[7]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Invitel - Euroweb
  4. ^ a b A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja]
  5. Mitták Ferenc: A városirányítás és a közigazgatás 30 éve (1970–2000)
  6. Makovecz Imre
  7. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

További információk[szerkesztés]