Dunamenti Erőmű
| Dunamenti Erőmű | |
 | |
| Az Erőmű úti főbejárat 2020-ban | |
| Ország |  Magyarország |
| Hely | Százhalombatta |
| Megnyitás |  |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | hőerőmű |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 783 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Dunamenti Erőmű
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 18° 55′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 18° 55′ 15″ | |
 | |
| A(z) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunamenti Erőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dunamenti Erőmű 755 MW névleges teljesítményével Magyarország legnagyobb jelenleg üzemelő gáztüzelésű erőműve. Érdekessége, hogy ugyanolyan blokkokkal rendelkezett (2018-ban elbontották), mint az AES-Tisza II erőmű hőerőmű. Szabályozó képességével stratégiai szerepet vállal a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságában.
A Százhalombattán található erőmű 2009-ben 2631 GWh villamos energiát értékesített, továbbá a magyarországi rendszerszintű szolgáltatások közel egyharmadát adta.
A GDF Suez csoport környezeti politikájával összhangban, az elmúlt években számos korszerűsítés valósult meg. Az erőmű hat meglévő blokkja közül az egyiket úgy alakítja át, hogy hatásfoka 20 százalékkal nő. A Dunamenti Erőmű másik nagy projektje a termelésből kivont, elavult blokkjainak lebontása, amely környezetvédelmi, egészségügyi és biztonságtechnikai célokat is szolgál.
2014 júliusától a MET-csoport tagja, a MET Power AG vásárolta meg a GDF Sueztől az erőmű 74,8%-os tulajdonjogát.[1]
Az erőmű három darab, egyenként 207 méteres kéménye a város jelképévé vált. Tiszta időben akár a Bakonyból vagy a Mátrából is látszanak. (Helyettük már az új blokkokhoz épült alacsonyabb kéményeket használják.[2])
Története[szerkesztés]
A Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) létrehozásáról 1960-ban, a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) elindításával együtt született döntés. (Utóbbit 1962-ben alapították.) A beruházásokra az úgynevezett szénhidrogén program keretében került sor, mivel az 1950-es évek végén a KGST-ben alkalmazott ár- és elszámolási rendszer a széntüzeléssel szemben előnyösnek mutatta a szénhidrogén bázison termelt elektromos energiát. A program keretében a Szovjetunióból az 1964-ben üzembe helyezett Barátság kőolajvezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítók, illetve ezekhez kapcsolódóan, olajtüzelésű erőművek építésére került sor.[3]
Az építkezés első üteme 1960-tól 1968-ig tartott. Ekkor hét energiatermelő blokkot létesítettek, amelyek beépített összes villamos teljesítménye 581 MW, hőszolgáltatási teljesítménye 370 MW volt. Hozzá csúszózsalus technológiával elsőként a legdélebbi, vékonyabb kéményt húzták fel. A második építési ütemben, amely 1970-1976 között tartott, hat darab 215 MW-os olaj-földgáz tüzelésű kondenzációs blokk készült el a kettő vastagabb kéménnyel együtt. Ezzel az erőmű összteljesítménye 1870 MW-ra, hőszolgáltatási teljesítménye 975 MW-ra nőtt.
Mindkét erőművi egységet alaperőműnek tervezték, mivel jó fizikai hatásfokuk alapján a 95%-os kapacitáskihasználás volt indokolt. Az 1970-es évek közepétől azonban az olajválság hatására bekövetkezett világpiaci áremelkedés, amelyet – némi késleltetéssel – a szocialista árrendszer is követett, fokozatosan megváltoztatta az üzemeltetés gazdasági feltételeit. Az 1980-as évek végétől részben ezért, részben a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése miatt, a DHV termelését a menetrendtartás és a csúcsra járatás jellemezte. A kapacitáskihasználtság ennek hatására fokozatosan csökkent, egészen az 1990-ben elért 24,21%-os mélypontig. 1994-re elkészült a 2 kombinált ciklusú gázturbinából álló új blokk, 300 MW villamosenergia termelő és 430 MW hőteljesítménnyel. 2008-2011 között újabb, nagy teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat helyeztek üzembe. 2007-2018 között bontották le az elavult F blokkokat és a gőzturbinacsarnokot.[4]
Lakótelep[szerkesztés]
Az erőmű építkezésén és az elkészült üzemben dolgozók elsőként a 760 lakásos Készenléti lakótelep 1962-1970 között emelt téglaépületeiben kaptak szolgálati lakásokat, amelyet tőle északra helyezkedik el az 1970-es és 1980-as évek fordulóján, monoblokkos technológiával épült 200 lakásos Pannónia lakótelep. A Készenléti lakóteleptől délkeletre 1970-1985 között állították össze a nagyjából 3000 lakásos Déli lakótelep panelházait, a szegedi, a kecskeméti és a dunaújvárosi házgyárak elemeiből. A déli csücskében végül 1987-1992 között épültek a "Z program" társasházai, összesen 140 lakással.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Eladta a Dunamenti Erőművet a GDF Suez Archiválva 2014. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – origo.hu, 2014.07.02.
- ↑ Orosz Emese - Bejutottunk az ország legnagyobb gázerőművébe, és nagyon aprónak éreztük magunkat (szeretlekmagyarorszag.hu, 2019.10.12.)
- ↑ A kor technológiai színvonalán valóban a nagy teljesítményű hőerőműben történő eltüzelés volt a finomítási végtermékek legcélszerűbb hasznosítási módja.
- ↑ A Dunamenti Erőmű története és jelene - Dunamenti Erőmű Zrt.
- ↑ Laki Ildikó - Százhalombatta iparvárosi szerepe a 21. században (REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, 2013)
Források[szerkesztés]
- Százhalombatta története a XVIII. századtól napjainkig (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
- Ipartörténet (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2020. március 13.)