Tordas
| Tordas | |||
 | |||
| Sajnovics-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Martonvásári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Csaba (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Matota Kornél (körjegyző) | ||
| Irányítószám | 2463 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2083 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 124,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 147[3] m | ||
| Terület | 16,76 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tordas
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″ | |||
Tordas
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Tordas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tordas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tordas község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Fejér vármegye keleti részén fekszik, a Szent László-patak mellett, területének északkeleti széle már a Pest vármegyei Tárnokkal határos. A környező nagyobb települések közül Martonvásár 3, Érd 17, Biatorbágy 18, Bicske 26, Csákvár 27, Budapest pedig kereken 30 kilométerre fekszik. A legközelebbi település a közúton csak innen megközelíthető, ezért zsáktelepülésnek tekinthető Gyúró, 2 kilométerre észak-északnyugati irányban.
Egyetlen jelentősebb külterületi településrésze Erdőmajor, mely Tordas centrumától 3 kilométerre fekszik északkeletre, a tárnoki határban. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Erdőmajor lakónépessége 16 főt tett ki, a lakások száma pedig 4 volt.[6] Egy víztorony és hajdani uradalmi épületek találhatóak itt.[7]
Megközelítése[szerkesztés]
Központján egyedül a Martonvásártól Gyúróig húzódó 81 108-as út vezet keresztül, amelyen az M7-es autópálya irányából is megközelíthető. Közigazgatási területén a sztráda át is halad – a tárnoki pihenőhely után egy rövid szakaszon, a falu belterületétől több kilométerre keletre –, de a község elérését lehetővé tévő autópálya-csomópont teljes egészében martonvásári területen helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkori és római kori lelet is igazol.
Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) – Floriana (Csákvár) egykori római főutat.
A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.
1276-ban mint a „Nagy út” melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.
1328-ban Tardas néven említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.
A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.
A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.
1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.
A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.
Egyéb érdekességek[szerkesztés]
2011-ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.[8]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Farkas János (független)[9]
- 1994–1998: Farkas János (független)[10]
- 1998–2002: Farkas János (független)[11]
- 2002–2006: Farkas János (független)[12]
- 2006–2010: Juhász Csaba (független)[13]
- 2010–2014: Juhász Csaba (független)[14]
- 2014–2019: Juhász Csaba (független)[15]
- 2019-től: Juhász Csaba (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,5% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 9,6%, evangélikus 12,5%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (30,5% nem nyilatkozott).[16]
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Fejér vármegye, Dl.942.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Katolikus templom
- Evangélikus templom
- Horgász-tó
- Sajnovics-kastély
- Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
- Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel
- Tordasi Élményfalu (Western-falu, kalandpark, tó, tájház, csárda)
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1733. május 12-én Sajnovics János, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója.
- Tizennégy éves koráig itt élt Cseh Tamás zeneszerző, énekes.
- 2009-től itt él Fodor Zsóka magyar színésznő
Galéria[szerkesztés]
Sajnovics-kastély
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Tordasi Csárda
Tájház belseje
Tordasi-horgásztó
Hangya Művelődési Ház Petőfi-szoborral
Millenniumi emlékmű
Sajnovics János-emlékmű
_Tordason.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Tordas, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ Tordas épített értékei (magyar nyelven) (HTML). Völgyvidék Közösség. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tordas Helységnévtár
.svg)
