Tordas

	Tordas
	Sajnovics-kastély
	; Tordas címere
	; Tordas címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Martonvásári
Jogállás	község
Polgármester	Juhász Csaba (független)
Jegyző	Dr. Matota Kornél (körjegyző)
Irányítószám	2463
Körzethívószám	22
	Népesség
Teljes népesség	2083 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	124,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	16,76 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Vál-víz síkja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tordas Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″
	Tordas Pozíció Fejér megye térképén
	Tordas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tordas témájú médiaállományokat.

Tordas község Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye keleti részén, a Szent László-patak mellett fekszik.
Budapest 30 km, Bicske 26 km, Biatorbágy 18 km, Csákvár 27 km, Érd 17 km, Martonvásár 3 km, Gyúró 2 km távolságra található.

Településrésze Erdőmajor, mely Tordas centrumától 3 kilométerre fekszik északkeletre. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Erdőmajor lakónépessége 16 fő, a lakások száma 4.^[6] Egy víztorony és uradalmi épületek találhatóak itt.^[7]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkori és római kori lelet is igazol.

Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) – Floriana (Csákvár) egykori római főutat.

A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.

1276-ban mint a „Nagy út” melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.

1328-ban Tardas néven említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.

A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.

A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.

1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.

A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

2011-ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.^[8]

Források[szerkesztés]

Györffy György: Fejér vármegye, Dl.942.

Nevezetességei[szerkesztés]

A tordasi tó

A Western-falu főutcája

Katolikus temploma
Evangélikus templom
Horgász-tó
Sajnovics-kastély
Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel
Tordasi Élményfalu (Western-falu, kalandpark, tó, tájház, csárda)

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1733. május 12-én Sajnovics János, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója.
Tizennégy éves koráig itt élt Cseh Tamás zeneszerző, énekes.
2009-től itt él Fodor Zsóka magyar színésznő

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Tordas, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
^ ^a ^b ^c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
^ ^a ^b ^c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
↑ Tordas épített értékei (magyar nyelven) (HTML). Völgyvidék Közösség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)