Tordas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordas
Sajnovics-kastély
Sajnovics-kastély
Tordas címere
Tordas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Jogállás község
Polgármester Juhász Csaba (független)[1]
Jegyző Dr. Matota Kornél (körjegyző)
Irányítószám 2463
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2083 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 124,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 147[3] m
Terület 16,76 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Vál-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tordas (Magyarország)
Tordas
Tordas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″
Tordas (Fejér megye)
Tordas
Tordas
Pozíció Fejér megye térképén
Tordas weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordas témájú médiaállományokat.

Tordas község Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye keleti részén, a Szent László-patak mellett fekszik.
Budapest 30 km, Bicske 26 km, Biatorbágy 18 km, Csákvár 27 km, Érd 17 km, Martonvásár 3 km, Gyúró 2 km távolságra található.

Településrésze Erdőmajor, mely Tordas centrumától 3 kilométerre fekszik északkeletre. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Erdőmajor lakónépessége 16 fő, a lakások száma 4.[6] Egy víztorony és uradalmi épületek találhatóak itt.[7]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkori és római kori lelet is igazol.

Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) – Floriana (Csákvár) egykori római főutat.

A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.

1276-ban mint a „Nagy út” melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.

1328-ban Tardas néven említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.

A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.

A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.

1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.

A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

2011-ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.[8]

Források[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A tordasi tó
A Western-falu főutcája
  • Katolikus temploma
  • Evangélikus templom
  • Horgász-tó
  • Sajnovics-kastély
  • Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
  • Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel
  • Tordasi Élményfalu (Western-falu, kalandpark, tó, tájház, csárda)

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tordas, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  7. Tordas épített értékei (magyar nyelven) (HTML). Völgyvidék Közösség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  8. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]