Tordas

	Tordas
	Sajnovics-kastély
	; Tordas címere
	; Tordas címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Martonvásári
Jogállás	község
Polgármester	Juhász Csaba (független)
Jegyző	Dr. Matota Kornél (körjegyző)
Irányítószám	2463
Körzethívószám	22
	Népesség
Teljes népesség	2083 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	124,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	16,76 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Vál-víz síkja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tordas Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 41″, k. h. 18° 44′ 53″
	Tordas Pozíció Fejér megye térképén
	Tordas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tordas témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Tordas (keresztnév).

Tordas község Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye keleti részén fekszik, a Szent László-patak mellett, területének északkeleti széle már a Pest megyi Tárnokkal határos. Központján egyedül a 8108-as út vezet keresztül, amelyen az M7-es autópálya irányából is megközelíthető. Közigazgatási területén a sztráda át is halad egy rövid szakaszon – a falu belterületétől több kilométerre keletre –, de az ide vezető autópálya-csomópont teljes egészében martonvásári területen helyezkedik el.

A környező nagyobb települések közül Martonvásár 3, Érd 17, Biatorbágy 18, Bicske 26, Csákvár 27, Budapest pedig kereken 30 kilométerre fekszik. A legközelebbi település a közúton csak innen megközelíthető, ezért zsáktelepülésnek tekinthető Gyúró, 2 kilométerre észak-északnyugati irányban.

Egyetlen jelentősebb külterületi településrésze Erdőmajor, mely Tordas centrumától 3 kilométerre fekszik északkeletre, a tárnoki határban. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Erdőmajor lakónépessége 16 főt tett ki, a lakások száma pedig 4 volt.^[6] Egy víztorony és hajdani uradalmi épületek találhatóak itt.^[7]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkori és római kori lelet is igazol.

Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) – Floriana (Csákvár) egykori római főutat.

A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.

1276-ban mint a „Nagy út” melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.

1328-ban Tardas néven említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.

A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.

A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.

1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.

A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

2011-ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.^[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,5% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 9,6%, evangélikus 12,5%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (30,5% nem nyilatkozott).^[9]

Források[szerkesztés]

Györffy György: Fejér vármegye, Dl.942.

Nevezetességei[szerkesztés]

A tordasi tó

A Western-falu főutcája

Katolikus templom
Evangélikus templom
Horgász-tó
Sajnovics-kastély
Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel
Tordasi Élményfalu (Western-falu, kalandpark, tó, tájház, csárda)

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1733. május 12-én Sajnovics János, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója.
Tizennégy éves koráig itt élt Cseh Tamás zeneszerző, énekes.
2009-től itt él Fodor Zsóka magyar színésznő

Galéria[szerkesztés]

Sajnovics-kastély
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Tordasi Csárda
Tájház belseje
Tordasi-horgásztó
Hangya Művelődési Ház Petőfi-szoborral
Millenniumi emlékmű
Sajnovics János-emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Tordas, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
↑ ^a ^b ^c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
↑ Tordas épített értékei (magyar nyelven) (HTML). Völgyvidék Közösség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
↑ Tordas Helységnévtár