Cseh Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseh Tamás
Cseh Tamás a színpadon, 2006. augusztus
Cseh Tamás a színpadon, 2006. augusztus
Életrajzi adatok
Született 1943. január 22.[1]
Budapest[1]
Elhunyt 2009. augusztus 7. (66 évesen)
Budapest
Pályafutás
Aktív évek 19652009
Díjak
Tevékenység
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh Tamás témájú médiaállományokat.

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest, 2009. augusztus 7.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár.

Élete[szerkesztés]

Gyermekkora, tanulmányai[szerkesztés]

1943. január 22-én született Budapesten. Második gyermek volt a családban, nővére Cseh Sára alig volt idősebb nála. 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, itt fejezte be az elemit. Jó kézügyességét dicsérték tanárai, anyja elmondása szerint már akkor is sokat énekelt, többnyire saját költeményeket.

1956 novemberében az apa, Cseh Ferenc teherautóval a budai Villányi útra költöztette a családot. Tanulmányait az akkoriban József Attila gimnáziumban végezte, majd érettségi ajándékként egy gitárt kapott nagyszüleitől. Ezek után alapította meg első zenekarát egy akkori szomszédjával. Rajzszeretete miatt a Képzőművészeti Főiskolában akart továbbtanulni, azonban oda nem vették fel, ezért a tanítóképzőbe jelentkezett, ahová felvették, majd az egri Tanárképző Főiskolára járt. Tíz évig tanított rajzot.[2][3]

A bakonyi indiánok 1969-ben.

1961-ben hozta létre Bakonybélen a ma is működő „Indiántábort”. A tábor lényege, melyet eredetileg csak néhány barátjával valósított meg, a szabadság volt, a civilizációtól való lehető legnagyobb elidegenedés. Az évek során elterjedt a tábor híre és egyre többen csatlakoztak. Ezzel párhuzamosan fejlődött az "indián-identitás"; míg az első évben pusztán egy fejpántra tűzött toll határozta meg hovatartozásukat, addig a táboron kívüli idejükben sokat tanulmányozták az amerikai őslakosokat, így magukévá téve azoknak szokásait és szellemiségét. Ehhez az életvitelhez szigorú szabályokat kellett hozniuk, mint például a nem egyéni termékek behozatalának megtiltását. Minden ruhát és eszközt egyaránt a táborozóknak kellett előállítaniuk. A táborozók új nevet is kaptak valamilyen rájuk jellemző tulajdonság alapján. Cseh Tamás a "Füst a szemében" nevet kapta.[4]

Zenei karrier[szerkesztés]

1970-ben találkozott Bereményi Gézával, akivel már egy napi ismeretség után elkezdtek dalokat szerezni. Az első két dal megszületése után Géza Tamáshoz költözött, ahol több száz dalt írtak. Ezek sokáig nem jutottak el a nagyközönséghez, féltek ugyanis a cenzúra, még inkább az öncenzúrától, melyet a nyilvánosság okoz. Egy daluk azonban eljutott Jancsó Miklós filmrendezőhöz, aki berakta azt a Még kér a nép című filmjébe. Ezek után ajánlatot kaptak Gyurkó Lászlótól, a Huszonötödik színház igazgatójától, melyet kezdetben visszautasítottak, majd csak 1972 nyarán fogadták el. Itt történt meg Tamás első nyilvános fellépése.

Mivel akkoriban minden zenész bandákban működött, így ők is úgy látták a legjobbnak, ha Tamás másokkal együtt játszik. Így csatlakozott az Ad Libitum nevű társasághoz, énekesként, és életre szóló barátságot kötött annak tagjaival, Kecskeméti Gáborral, Márta Istvánnal és Novák Jánossal. Ilyen körülmények között került sor első élő estjükre 1973. március 1-én.

A kritikák pozitívak voltak, így Tamás az év őszén a "Vörös oltár" és a "Még kér a nép" színpadi változatában is közreműködhetett. 1973 szeptemberében a Cimbora című televíziós gyerekműsorban ő énekelte annak szignálját és gyakran szerepelt is benne.

1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott önálló dalesteket.

1980-ban megnősült; felesége Császár Bíró Éva, gyermekeik András Koppány (1981) és Borbála (1990). 1982 és 1998 között a Katona József Színház alapító tagja. 1997-ben megjelent Hadiösvény című regénye (ISBN 9630492342), amelynek illusztrátora is volt. 1998–2006 között a budapesti Bárka Színház tagja, 2006-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött[5] 2006-ban jelent meg a Csillagokkal táncoló kojot című válogatása indián mesékből (ISBN 9788088837930).[6]

Betegsége és halála[szerkesztés]

Ugyanebben az évben diagnosztizálták súlyos betegségét – tüdőrák –, melyből nem sikerült felépülnie. 2009. augusztus 7-én hunyt el.[7][8]

Cseh Tamás búcsúztatása
Néha úgy érzem, hogy beszélek hozzá, ő meg alszik. De nem. Hálás vagyok neki. Hálás, mert hagyott énekelni. Ha úgy látta volna, rossz ember vagyok, a dalokat sem adta volna nekem. Ez megnyugtat. Ezért nem is félek.
– Cseh Tamás[9]

2009. augusztus 27-én, több ezren búcsúztatták a művészt a Farkasréti temetőben. Cseh Tamás végakaratának megfelelően, politikamentes gyász-szertartáson, a ravatalnál Bereményi Géza búcsúztatta. Az utolsó útjára az Ökrös együttes muzsikája kísérte. Az „indiántársak” hagyományaik szerint búcsúztak „Füst a szemében” törzsfőnöktől, koporsóját hajnalcsillag motívumú takaróval borították.

Emlékezete[szerkesztés]

2012-ben szoborállítási tervpályázatot írt ki Újbuda önkormányzata Cseh Tamás énekes-dalszerzőnek a fővárosi Gellért téren. A szobrot 2013. szeptember 6-án avatta fel a XI. kerületi önkormányzat, a tér Budafoki úthoz közelebb eső, parkosított részén, a 4-es metró kijáratával szemben.

A szintén újbudai kötődésű DunapArt Művészeti Társaság A Festészet Napja program keretében 2010-ben pályázatot hirdetett, amelyet Fecsó Andrea Cseh Tamás portréja nyert meg.[10]

Cseh Tamás szobra a Gellért téren

Munkássága[szerkesztés]

Lemezek[szerkesztés]

Lakóháza az I. kerületi Iskola utcában

Önálló nagylemezek[szerkesztés]

Emléktáblája egykori albérlete helyén (Budapest, 1. ker., Iskola u. 35/B)
Alkotó: Szentgyörgyvölgyi Gábor[11]
A táblán nem a házban lakók nevei vannak, hanem Cseh Tamás-dalok címei, szereplőinek nevei

Filmzenék és egyéb munkák[szerkesztés]

DVD és VHS[szerkesztés]

Önálló estjei a Budapesti Katona József Színházban[szerkesztés]

Filmszerepek, filmdalok[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 24.[Mj. 2]

Bibliográfia[szerkesztés]

Saját könyvek[szerkesztés]

Szövegkönyvek[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

A "Párhuzamos kultúráért" díj átvételekor a díjjal

Könyvek Cseh Tamásról[szerkesztés]

  • (1978) Bereményi Géza: Legendárium. Magvető Könyvkiadó ISBN ISBN 963271475x
  • (1983) Csengey Dénes: „… és mi most itt vagyunk”, esszé a A kétségbeesés méltósága kötetben ISBN 9631412881, de önálló kiadásban is megjelent 1983-ban ISBN 963271878X, cikk
  • (1990) Fodor Sándor.: Cseh Tamás (interjú-regény) ISBN 963044223X
  • (1993) Bérczes László: A mezsgyén. Cégér Könyvkiadó Kft. ISBN 9638107065
  • (1996) Mester Ildikó: Bereményi Géza életmű-interjú. Seneca Kiadó, Kéri & Halász kiadása ISBN 9638038233
  • (2004) Bereményi Géza: Legendárium. Holnap Kiadó Kft ISBN 9633466350
  • (2007) Bérczes László: Cseh Tamás (Bérczes László beszélgetőkönyve). Új Palatinus Könyvesház Kft, Budapest. ISBN 9789639651876
  • (2009) R. Kiss Kornélia: Micsoda útjaid voltak neked (Vallomások Cseh Tamásról). Vox Nova Produkció. ISBN 9789638824622

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Zárójelben a bemutatók dátuma.
  2. 2011. július 17-i lekérdezés.
  3. A darab zeneszerzője is

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Cseh Tamás a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
  2. https://www.youtube.com/watch?v=st-YcTp0aI0
  3. Írások a biográfiához | Cseh Tamás Archívum (hu nyelven). csehtamasarchivum.hu. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  4. http://index.hu/kultur/2013/08/30/indian/
  5. Cseh Tamás a Csokonai Színházhoz szerződött. STOP, (2006. máj. 11.)
  6. Cseh Tamás: Csillagokkal táncoló kojot - Észak-amerikai indián népmesék. Bookline. Média Nova, 2006. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  7. Elhunyt Cseh Tamás - Index.hu. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  8. Cseh Tamás, 1943–2009 - Quart.hu. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  9. Stumpf András: Dal nélkül. válasz.hu, (????)[halott link]
  10. ÚJBUDA XX. ÉVF. 20. SZÁM A XI. KERÜLET KÉTHETI KÖZÉLETI LAPJA http://docplayer.hu/6538676-Ujbuda-xx-evf-20-szam-a-xi-kerulet-ketheti-kozeleti-lapja-szepseg-es-egeszseg.html
  11. Budavar.hu
  12. Csengey Dénes-Cseh Tamás: Mélyrepülés. Katona József Színház. katonajozsefszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  13. MEDIAWAVE ARCHÍVUM 1991-2014 (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  14. Cseh Tamás hivatalos honlapja - Cseh Tamás válogatott fotók. cseh-tamas.hu. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)

További információk[szerkesztés]