Hollósi Frigyes (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hollósi Frigyes
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született Weininger Frigyes
1941. április 21.
Budapest[1]
Elhunyt 2012. december 5. (71 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Hollósi Katalin
Foglalkozása színész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek 19622012
Híres szerepei Hašek: Švejk (címszerep)
Járai Béla r. őrnagy/alezredes
Kisváros
Kálmán bá
Tűzvonalban

A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósi Frigyes témájú médiaállományokat.

Hollósi Frigyes (Weininger Frigyes,[2] Budapest, 1941. április 21. – Budapest, 2012. december 5.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Pályája[szerkesztés]

Weininger Frigyes magánhivatalnok[3] és Sebestyén Borbála fiaként született.[4] Azok közé tartozott, akiket első próbálkozásra felvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan az első rostavizsga, egy félév után kirostálták. Ádám Ottó tanácsára – más úton – megpróbálkozott a színészmesterség fortélyainak elsajátításával.[5] 1962-ben a Berényi Gábor által vezetett szolnoki Szigligeti Színháznál kapott tanulási-bizonyítási lehetőséget. A Színházi adattár információja szerint a Tisza-parti városban először a Pénzt, vagy életet! című zenés játékban láthatta a nagyérdemű, Giuffreddi, városházi titkár szerepét játszotta. Partnerei voltak – többek között – Petényi Ilona és Péter Gizi mellett a „vidékre száműzött” Mensáros László is.[6] Két tucat epizódszerep után Ragyást alakíthatta az Optimista tragédiában, ami után apró léptekkel elindulhatott felfelé.

Tizennyolc évad, nyolcvannyolc bemutató tapasztalatainak birtokában elköszönt a Szigligeti Színháztól. Udvaros Dorottya társaságában, Székely Gábor invitálására az ország első színházához szerződött. Két szerepátvétel után a Ljubimov által rendezett Három garasos operában Jimmy szerepét osztották rá. Ezt a Mirandolina epizódszerepe követte, amivel el is köszönt a Nemzeti Színháztól, mivel bekerült a Katona József Színházat alapítók csapatába. A „Katona" meghódításra váró közönségének A Három testőr, avagy az élők mindig gyanúsak című darabjában mutatkozott be. Később a teátrummal a fél világot bejárta. Az Übü király és a Három nővér című produkciókkal az európai nagyvárosok mellett Mexikóváros, Montevideo, Buenos Aires, Caracas és Jeruzsálem nézői előtt is bemutatkozhatott.

Szolnoki évei alatt a helyi, regionális rádiónál bemondóként is dolgozott.

1992-ben a Holberg: Ravaszy és Szerencsés darabjában Csörgő szerepében mutatkozott be az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínházban, majd minden évben visszatért oda. 1993-ban a Művész Színházhoz szerződött, majd 1994-től 2001-ig ismét a budapesti Katona József Színháznál játszott. 2002-től haláláig az új Nemzeti Színház tagja volt.

Az országos ismertséget az 1982-ben forgatott Cha-Cha-Cha című film hozta meg számára. Sűrűn foglalkoztatta a televízió is. A Kisváros című tévéfilm-sorozatban alakított szerepével a legnépszerűbb magyar színészek sorába emelkedett, a sorozatban nyújtott alakításáért 2009-ben Tiszteletbeli rendőrré avatták.[7]

A láthatatlan világban, a rádióban, szinkronban és a hangoskönyvek birodalmában is sok feladatot kapott.

2011-ben vastagbéldaganatot diagnosztizáltak nála az orvosok, komoly műtéten esett át, a színpadra azonban még visszatért.[8] 2012. december 5-én hunyt el.[9]

2022-ben a Kőszegi Várszínház az emlékére megalapította a Hollósi Frigyes-díjat.[10]

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 220.[11] Ugyanott huszonöt színházi fotón is látható.[12]

A Színházi Adattár információi alapján megállapítható, hogy legtöbbször, huszonhatszor – a szolnoki évek alatt – Bor József osztott rá szerepet. Merő Béla tizenhat, első igazgatója, Berényi Gábor tizennégy, Zsámbéki Gábor tizenhárom alkalommal választotta alkotótársának.

Leggyakoribb játszótársai: Czibulás Péter (54 darabban); Sebestyén Éva (35); Benyovszky Béla, Halász László (33); Juhász János, Vajda László (23); Udvaros Dorottya, Győző László (22); Csomós Mari, Huszár László (20); Baranyi László (19); Hegedűs Ágnes (17).

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Krétakör (1978)
  • Linda (1983)
  • Örökkön-örökké (1984)
  • Bevégezetlen ragozás (1985)
  • Zsarumeló (1986)
  • Gyilkosság két tételben (1988)
  • A Freytág testvérek (1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Walaki (1990)
  • Nem érsz a halálodig (1990)
  • Öld meg a másik kettőt (1990)
  • Angyalbőrben (Belényesi - taxisofőr) (1990)
  • Én és a kisöcsém
  • Julianus barát 1-3. (1991)

  • Família Kft. (Szivaros Frici) (1991–1994)
  • Kutyakomédiák (1992)
  • Privát kopó (Jenő, a zongorista) (1992)
  • Kisváros (Járai Béla rendőr őrnagy/alezredes) (1993–2001)
  • Glóbusz (1993-tévésorozat)
  • Feltámadás Makucskán (1994)
  • A körtvélyesi csíny (1995)
  • Tea (2003)
  • Csaó, bambínó (2005)
  • Ebéd (2006)
  • Tűzvonalban (Kálmán bá' (Kőrösi Kálmán) – exrendőr/rendőrségi gondnok) (2007–2010)
  • Bányató (2007)
  • Tanár úr kérem (2011)
  • Hőskeresők (Sütő bácsi) (2012)

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

„Budai proligyerekként" a Budai várhoz, a Rózsadombhoz és a Krisztinavároshoz kötődött. Az iskolai ünnepeken szívesen szavalt, magyartanárnője korán felismerte tehetségét, ezt az édesanyjával is közölte, aki büszkén dicsekedett vele úton-útfélen, míg az fia fülébe is el nem jutott. Édesanyját tizenöt évesen elvesztette, ezt követően nagynénjével alakult ki meghitt kapcsolata. A „muttert" hacsak lehet meglátogatta, gondját viselte. Lánya, Hollósi Kati segédrendező, rendezőasszisztens.[14]

Emlékezete[szerkesztés]

A Kőszegi Várszínház, ahova 1992-től gyakran visszatért, emlékestet rendezett tiszteletére.[15] A színház büféjében kapható a nevét viselő hosszúkávé, mely ízlésének megfelelően, hideg tejjel és két cukorral készül.[16] 2013-ban, 72. születésnapján a Nemzeti Színház büféje – mely egyik kedvenc helye volt – nevét Hollósi Frigyes Művészklubra változtatta. Emléktábláját a korábbi igazgató, Alföldi Róbert avatta fel ugyanitt.[17]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  2. Már nem ér a nevem. Új Szó, LI. évf. 211. sz. (2001. szept. 13.) arch Hozzáférés: 2013. okt. 12.
  3. Elhunyt Bp. XIII. ker. 1946. június 22., Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 715/1946. folyószám.
  4. Geni
  5. EGY KÁVÉHÁZI ALKAT - BÚCSÚZUNK HOLLÓSI FRIGYESTŐL. szinhaz.hu, 2012. december 6. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  6. A Bemutató időpontja: 1962. április 27.
  7. A rendőrség búcsúbeszéde halála után
  8. Intenzívre került Hollósi Frigyes! (blikk.hu, 2011.05.26)
  9. Meghalt Hollósi Frigyes színművész (origo.hu, 2012.12.05)
  10. admin: Hollósi Frigyes-díjat alapított a Kőszegi Várszínház (magyar nyelven). Színház.online, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 10.)
  11. A Színházi adattár adatainak feldolgozásával megállapítható, hogy a 2012-ben is aktív művészek közül, Hollósi Frigyes rendelkezett a legtöbb bemutató bejegyzéssel.
  12. 2012. december 5-i lekérdezés
  13. Utolsó, regisztrált bemutatója. Kőszeg, 2012. július 27.
  14. Sándor Erzsi: A HÉTKÖZNAPI EMBER HIÁNYA - LEÁNYA EMLÉKEZIK HOLLÓSI FRIGYESRE. szinhaz.hu, 2013. december 5. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  15. Hollósi Frigyes Emlékest. koszegivarszinhaz.hu, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  16. Hollósi-kávé. koszegivarszinhaz.hu, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  17. HOLLÓSI FRIGYESRŐL NEVEZTÉK EL A NEMZETI MŰVÉSZBÜFÉJÉT. szinhaz.hu, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2016. március 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]