Frank Wedekind

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Frank Wedekind
FrankWedekind1883.JPG
Született 1864. július 24.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Hannover[10][11]
Elhunyt 1918. március 9. (53 évesen)[1][12][2][3][4][5][6][7][9]
München[13][11]
Állampolgársága német
Házastársa Tilly Wedekind
Gyermekei
  • Pamela Wedekind
  • Kadidja Wedekind
SzüleiEmilie Wedekind-Kammerer
Foglalkozása
Iskolái
Sírhely müncheni Waldfriedhof

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Wedekind témájú médiaállományokat.
Frank Wedekind

Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24.München, 1918. március 9.) német drámaíró.

Stílusa, jelentősége[szerkesztés]

Wedekind stílusa expresszionista, szecessziós, de a jelenetek ábrázolásában gyakran naturalisztikus: ezek csak egymásutánjukban keltenek groteszk hatást. Strindberggel együtt őt nevezhetjük az expresszionizmus előfutárának. Brechtre, Ödön von Horváthra, Ernst Tollerre, Lion Feuchtwangerre is hatott.

Kosztolányi Dezső szerint: "Kalandos, bohócszerű egyéniség. Minden munkája heves vita tárgya. Lírája regényesen fura. Legtöbb verse: gyászos fintor." (Idegen költők anthológiája II., 1937, Révai, Budapest, 143. old.)

Ifjúsága[szerkesztés]

Német orvos és magyar színésznő fiaként született. A család sokat utazott. Wedekind az ifjúságát Párizsban töltötte, de megfordult Svájcban is. Újságíró, kabaré igazgatója. Szatirikus verseket írt II. Vilmos német császárról, ezért felségsértés vádjával 7 hónap börtönre ítélték.

Művei[szerkesztés]

Első darabját (A tavasz ébredése; Frühlings Erwachen) 1891-ben írta. A szenteskedő, polgári tisztességben megőszült felnőttek érzéketlensége miatt a serdülők ébredő szexuális ösztöneiket torz módon élik ki: Johannes az Ernsttel való csókolózásban, Melchior és Wendla brutális, érzelem nélküli szexben. Wendla, akit anyja a gólyamesével hülyít, belehal a gyermekszülésbe, de csak a bába abortív szerei miatt. Melchiort kicsapják egy affér miatt a gimnáziumból, apja javítóintézetbe adja. A félállati körülmények közt élő gyerekek közül Melchior megszökik. A temetőben a félőrült fiú előtt megjelenik öngyilkos barátja, Moritz és egy álarcos, akik Melchior énjének ilyen meg olyan oldalai: Moritz az öngyilkosságra csábítja ("Nyújtsd a kezedet."), az álarcos a társadalomba, emberek közé vinné, s Melchior vele megy el, azaz "beilleszkedik a társadalomba". Nagy siker és botrány. A következő években Wedekind színészként is fellépett saját darabjaiban.

  • 1895: A föld szelleme (Erdgeist), majd folytatása, a Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora, 1904) egy vonzó, romlott nőről, Luluról, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A darabból Alban Berg írt operát Lulu címmel.
  • A következő darabjai: A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek.
  • Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
  • További darabjai: Nicolo király, avagy ilyen az élet (König Nicolo, or So ist das Leben, 1902), Die Zensur (1908), Wetterstein-kastély (Schloss Wetterstein, 1910), Bismarck (1916), Herakles (1917) stb.

Magyarul[szerkesztés]

  • Tavasz ébredése. Színmű; ford. Szini Gyula; Sachs, Bp., 1908
  • Novellák; ford. Karinthy Frigyes; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
  • A hőstenor. Három jelenet; ford. Bánóczi László; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
  • A Föld szelleme. Tragédia; ford. Benedek Marcell; Lampel, Bp., 1911 (Fővárosi színházak műsora)
  • Haláltánc. Három jelenet; ford. Karinthy Frigyes; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan könyvtár)
  • A tavasz ébredése. Gyermektragédia; ford. Pajzs Elemér; Tevan, Békéscsaba, 1918 (Tevan-könyvtár)
  • Muzsika. Színmű; ford. Vajda Dénes; Világirodalom, Bp., 192? (A világirodalom gyöngyei)
  • Drámák; ford. Bányay Geyza et al., vál. Osztovits Levente, utószó Almási Miklós; Európa, Bp., 1980
  • A szerelem elvakít; ford. Karinthy Frigyes, Tandori Dezső; Eri, Bp., 2005 (Kis szerelmes irodalom)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ^ a b Enciclopédia Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ^ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ^ a b Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  11. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 28.
  12. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 27.
  13. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

További információk[szerkesztés]