A tanítványok (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A tanítványok
1985-ös magyar film

Eperjes Károly
Eperjes Károly
Rendező Bereményi Géza
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró dr. Szaniszló József emlékiratai alapján Bereményi Géza
Főszerepben Eperjes Károly
Gelley Kornél
Básti Juli
Hang sztereo
Zene Darvas Ferenc
Operatőr Kardos Sándor
Vágó Losonci Teri
Jelmeztervező Pauer Gyula
Díszlettervező Pauer Gyula
Gyártás
Gyártó Mafilm
Országmagyar Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 100 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
Örökmozgó (DVD)
BemutatóMagyarország 1985 november 14.
Díj(ak) 1986
(Több kategóriában)
Korhatármagyar Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott 12 év (Magyarország)
További információk

A tanítványok Bereményi Géza 1985-ös, rendezőként első, nagy sikerű filmje. A forgatókönyvet az egykori Magyary tanítvány, dr. Szaniszló József emlékiratai alapján írta.

A történet a maga korában, a nyolcvanas évek közepén már csak szűk szakmai körökben ismert közigazgatási tudós, Magyary Zoltán jogászprofesszor által maga köré gyűjtött tanítványai munkájába enged bepillantani egy frissen érettségizett tanyasi parasztfiú, első éves egyetemista, Fehér József szemein keresztül. Mindeközben pontos korrajzot elevenít fel az 1930-as évek végének pesti egyetemi, kollégiumi életéről, a hozzájuk lazán kapcsolódó falu kutató, népi írós körrel együtt egészen a világháború vége, Pest ostromának napjaiig.

A filmben operatőri/vágói bravúrral beleszőtt archív felvételek és Szőts István Emberek a havason című filmjéből kölcsönzött jelenetek is hitelesítik a történetet.

A cselekményt fésűszerűen átszövi a nyolcvanas évek közepének jelenében játszódó történet az immár idős Fehér József és fia véletlen találkozásáról egy forró, kánikulai napon.

Eperjes Károly kettős főszerepben egyrészt a fiatal Fehér Józsefet, illetve nyolcvanas évekbeli fiát alakítja. Külön érdekesség, hogy ezekben a jelenetekben az idős Fehér Józsefet Eperjes korábban amatőr színész édesapja alakítja. S akinek hangját Eperjes kölcsönzi öregessé tett, elváltoztatott hangon, míg őt ezekben a jelenetekben Gulácsi Ferenc hangjával hallhatjuk.

Bár A tanítványok valós eseményeken és valós személyek történetén alapszik, mégsem dokumentum játékfilm hanem filmdráma.

Ennek megfelelően dramaturgiai okokból Bereményi a valós eseményeket művészeti szempontok szerint átfogalmazta, néhol megváltoztatta. Ezért csupán a történelmi személyiségek, Teleki Pál kultuszminiszter majd miniszterelnök, maga Magyary Zoltán professzor és Wilhelm Stuckart náci belügyi államtitkár szerepel a valós nevén.

Magyary legközelebbi munkatársa, a dr. Kiss István[1] inspirálta személy Nagy Istvánként, a jelentős falukutató, újságíró, parasztpárti politikus, Kovács Imre - a filmben Török Imre[1] néven szerepel. Nadányi Ákos professzor nyilván Györffy Istvánról lett mintázva. A főhős, Fehér József természetesen maga dr. Szaniszló József, aki Bereményi visszaemlékezése szerint valóban egyedül élt, azonban a filmmel ellentétben egy lánya volt, nem fia. Engel Péter szerepéből pedig leginkább K. Kovács Péterre, Teleki egykori tanítványára, asszisztensére gondolhatunk.

(Magyary tanítvány volt egyébként sok olyan ismert személyiség is, mint például Benda Kálmán történész, vagy Martonyi János jogászprofesszor, Martonyi János külügyminiszter édesapja is.)

A tanítványok megértéséhez némi adalék lehet, hogy a Táj- és Népkutató Központ három alapító professzora, Teleki, Magyary és Györffy között a viszony ekkorra elsősorban a kül- és belpolitikai változások értékelése okán megromlott, s ez kihatott tanársegédeik illetve diákjaik viszonyára is. De ez messze nem volt olyan mértékű, mint ahogyan az a filmben megjelenik.

Ám a film műfaja filmdráma és nem dokumentumjátékfilm.

Hasonló, esetleg egyéb politikai okokból nem szerepel saját nevén a kor ismert szélsőjobboldali személyisége, gróf Festetics Sándor, a „nyilas gróf”, illetve Ernő fia, a korabeli bulvárlapokban gyakran szereplő botrányhős[2], autóversenyző. Ők a dégi Festetics-kastélyról, ahol a történet több jelenete eredeti helyszínen játszódik, illetve Gráf Alex autóversenyzői passziójáról azonosíthatók be.

Ennek megfelelően a Básti Juli alakította grófkisasszonyt az akkor közel 18 éves Festetics Izabella személyével azonosíthatjuk.

Rejtélyes alak a Hollósi Frigyes alakításában megjelenő inas (inkább főkomornyik), Georg Matuschek is.

A filmhez Darvas Ferenc komponált remek, korhűen hangzó zenét, dalokat.

A film előzményei[szerkesztés]

Bereményi 1985-ben éppen filmes, forgatókönyv írói karrierje feladásán morfondírozott, mikor a nyugdíjazás előtt álló Nemeskürty István, akkori Mafilm igazgató azzal az ajánlattal kereste meg, hogy az éves költségvetésből megmaradt, még fel nem használt, körülbelül egy filmre elegendő összeget felajánlja neki: készítsen egy filmforgatókönyvet bármely témában és ő elintézi, hogy azt a Bereményi által kiválasztott rendező valósítsa meg.

Egyáltalán nem kizárt, hogy a ravasz, munkatársaira odafigyelő, sokat törődő és vezetőként is tehetséges Nemeskürty eleve így kalkulált, hogy Bereményit a filmszakmában tartsa. De végül Bereményi vonakodását a filmre adott visszautasíthatatlan filmrendezői megbízással gyűrte le.

Bereményi aznap még korábban megbeszélt ebéden találkozott Őry Csabával, aki éppen a harmincas-negyvenes években akkori munkahelyén, a jogi karon működő „titkos társaság”, történetét dolgozta fel. Bereményinek azonnal felkeltette az érdeklődését a történet, és az ebéd után nyomban felkeresték Magyary professzor egykori tanítványát, dr. Szaniszló Józsefet, akinek régen kéziratban porosodó emlékiratai alapján készült el végül is A tanítványok forgatókönyve.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A frissen a piaristáknál végzett tanyasi fiú, Fehér József Pestre utazik beiratkozni a Pázmány Péter Egyetem jogi karára. Azonban félretájékoztatták, így a beiratkozást lekéste. A szerencsés véletlennek köszönhetően azonban összeakad az éjjel-nappal az egyetemi intézetében dolgozó Magyary professzorral, aki felkarolja a fiatal, tehetségesnek látszó szegény fiút, és elintézi a lekésett beiratkozást.

Fehér talán a váratlan segítség hatására, talán személyes szimpátiából is - nézeteiről még mit sem tudva a professzor halálig elkötelezett híve lesz. Csak később kezd azonosulni a professzor szociális kérdésekre is érzékeny, ugyanakkor tisztán politikamentes szakirányításban hívő közigazgatási és társadalmi modernizációs elveivel.

Megismerkedik a professzor körül csoportosuló, fiatal kutatókból álló közösséggel, „a tanítványokkal”, akikhez lassan ő is számítja magát, és az egyetemi, kollégiumi közösség más csoportjaival is. A falukutató Török Imrével.

Hozzásegítik, hogy apró jövedelemre tegyen szert a züllött, részeges arisztokratapalánta korrepetálásával. Gráf Alex jóvoltából megismerkedik a kissé különc, némileg hiperaktív családfővel, az öreg Sándor gróffal, aki a világ boldogításának szemlátomást az ellentétes pólusát választotta: katonás sportolók, futballisták, árpádsávos karszalagban gyakorlatozó náci rohamosztagosok. Nem véletlenül, hiszen Sándor gróf annak a Festetics Sándornak a pandantja, aki éppen ekkoriban a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője, a hazai náci mozgalom egyik úttörője.

Többször feltűnik még Gráf Alex húga is, akiből némi arisztokratikus érdeklődést vált ki a furcsa, környezettől már-már ordítóan elütő fiatalember. És akibe a fiatalember talán reménytelenül bele is szeret.

A film további részét áthatja a közelgő összeomlás előérzete, és ezzel párhuzamosan az a már-már irracionális reménykedés, hogy ezt követően legalább Magyarország így-vagy úgy, de visszavonhatatlanul meg fog változni, és talán nem a legrosszabb irányba. S az események talán rákényszerítik az új világot a professzor elméleti munkásságának realizálására.

Kezdődik mindez az intézethez közeli Károlyi Palotában 1938. novemberében megrendezett, valóban emlékezetes és a valóságban is botrányba fulladt kiállítással.

A kísérleti telepek, a népfőiskola szervezés és vidék kutató terepmunka ellenére mégis egyfajta elefántcsonttoronyban tevékenykedők világára hirtelen sötét árnyékot vet a baljós külvilág, Teleki Pál öngyilkosságának a híre. Éppen az egyetemi előadásra meghívott náci belügyi államtitkár, Wilhelm Stuckart látogatása napján.

A történetbe érdekes dramaturgiai megoldással fésűszerűen illeszkedik a főhős, az időközben megöregedett Fehér József életének utolsó napja, véletlen találkozása fiával egy forró, kánikulai napon a nyolcvanas évek közepe táján.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

A filmben kisebb szerepekben feltűnik Illés György, Fehér György operatőrök, András Ferenc, és Sőth Sándor filmrendező is, de még Pauer Gyula, a film látvány, diszlet és jelmeztervezője is.

Díjak[szerkesztés]

1986
Budapest Magyar Játékfilmszemle

Társadalmi zsűri:
Szakmai zsűri:

Magyar Filmkritikusok Díja

Szakmai zsűri:

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]