Egészséges erotika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egészséges erotika
(Sound Eroticism)
1986-os magyar film

Bozodi (Koltai Róbert) és Falkay elvtárs (Rajhona Ádám) a kamera álcázásául szolgáló képpel
Bozodi (Koltai Róbert) és Falkay elvtárs (Rajhona Ádám) a kamera álcázásául szolgáló képpel
Rendező Tímár Péter
Műfaj filmvígjáték
filmszatíra
Forgatókönyvíró Tímár Péter
Dramaturg Rozgonyi Ádám
Főszerepben Rajhona Ádám
Koltai Róbert
Haumann Péter
Kristóf Kata
Németh Judit
Zene Tímár Péter
Operatőr Kardos Sándor
Vágó Tímár Péter
Jelmeztervező Stenger Zsuzsa
Díszlettervező Gárdonyi László
Gyártás
Gyártó MAFILM Dialóg Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv Magyar
Játékidő 94 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
BemutatóMagyarország 1986. július 10.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
További információk

Az Egészséges erotika Tímár Péter 1985-ben, fekete-fehérben forgatott, 1986-ban bemutatott bohózata. A film egy vidéki ládagyárban (a filmben: „ladagyár”) játszódik a Kádár-korszakban, ahol a ládagyár vezetője és az üzemi tűzoltó ipari kamerát helyeznek el a női öltözőben. Az irodában elhelyezett tévén kísérik figyelemmel az öltözőt és ehhez vendégeket is hívnak. Ezzel kívánnak vevőket szerezni az eladhatatlanul tornyosuló ládáikra.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A vidéki „ladagyárban” fásult munkásnők gyártják az eladhatatlan gyümölcsösládákat, amelyek egyre csak az üzem udvarán halmozódnak. A gyár vezetője, az egy szem férfi dolgozó (Falkay), legfőbb napi tevékenysége, hogy tekintélye romjait próbálja megőrizni az asszonyok előtt. Akkor kezd megváltozni az élet, amikor új üzemi tűzoltó érkezik, a simlis Bozodi. Együtt sütik ki a rejtett ipari kamera felszerelésének ötletét. A kamerát a női öltöző falán lógó dekoráció (az egykori papír húszforintos hátoldalán szereplő férfiakt) mögé rejtik el. Erről még a minden lében kanál, vérbő titkárnő, Ibike sem tudhat, ez a férfiak titkos összeesküvése lesz.

Jó ötletnek tűnik, hogy az üzletfeleket is bevonják ebbe a szórakozásba és valóban: fellendül a láda-kereskedelem (pl. a helyi tanácselnököt sikerült rávenni 1000 láda megvásárlására). Sorra érkeznek az üzletkötők, és kamionszámra hordják el a ládákat az üzemből.

Az augusztus 20-i ünnepre (ami akkor Szent István ünnepe mellett az 1949-es alkotmány ünnepe is volt) az üzemet dekoráló munkásnők rájönnek a férfiak összeesküvésére (véletlenül leverik a képet, és megtalálják a kamerát).

Augusztus 20-án az üzem igazgatója és a tűzoltótiszt mellett megjelenik az elnök és a megyei parancsnok. A munkásnők (élükön Hajdúnéval) foglyul ejtik az üzem igazgatóját és tűzoltóját, valamint az elnöktől várnak magyarázatot, miért van az öltözőben és az üzemben kamera.

Az üzem vezetéséből kicsúszik az irányítás, a munkásnők elhatározzák, hogy sztrájkolnak. Az elnök (mivel nem akar nagy incidenst, mert akkor kirúghatják) nem akarja bevonni egyik szervezetet sem, csak a megyei parancsnokot, aki jó barátja. Kiötlik, hogy tüzet gyújtanak hátul, és talán akkor a sztrájkolók elmenekülnek.

Ez a terv azonban balul sült el: mivel az üzem területén kis híján minden fa, a tűz egyre jobban elkezdett terjedni. A tüzet gyújtó csoport elmenekült, és az üzemben egyedül maradt Hajdúné azonnal hívta a tűzoltókat, akik már semmit nem tudtak tenni, mert mire kiértek, az üzem leégett. A két fogolynak (Bozodi és Falkay) sikerült elmenekülnie.

Szereplők[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Magyar Filmkritikusok Díja (1987)[szerkesztés]

  • díj: rendezői díj

Magyar Játékfilmszemle (1986)[szerkesztés]

  • díj: operatőri díj
  • díj: rendezői díj

Érdekességek[szerkesztés]

  • A film egyes jeleneteit visszafelé játszották el a színészek, vagyis a jelenetben hátrafelé lépdeltek stb. A kész filmben ezeket a jeleneteket fordítva vágták be, ezzel újra időben helyesen látjuk a történéseket. A fordítva felvett jelentek miatt a szereplők mozgása a korai némafilmek szereplőinek kissé szaggatott mozgását idézi fel.[2]
  • A szereplők nyelvezete kissé furcsa, mivel az író egy kifejezetten erre a filmre formált, szlengszerű szöveget írt. Ez a korabeli hivatalos nyelvezetnek a kortársak által jól ismert szövegpaneljeire épül, de a szándékos torzítások (hivatalos szórövidítések (pl. elvtárs helyett elvt), illetve ezek mintájára a normálisan nem rövidítve használt szavak rövidítése, mondatok befejezetlensége, az igék, igekötők, névelők, állítmányok stb. gyakori elhagyása) révén humorosan hat, és az akkori államigazgatási gépezet fontoskodó, de valójában üres nyelvezetét teszi nevetségessé. Ezt a hatást erősítik a bőségesen alkalmazott kétértelmű szójátékok is.[2]
  • A film forgatásáról egy 16 mm-es kézikamerával felvett amatőr werkfilm készült, amely Tímár Péter narrációjával felkerült a DVD kiadásra.
  • A filmben visszatérő momentum, hogy Falkay elvtárs az öltöző/vetkőző munkásnők után leskelődve a televízió előtt egy kefires poharat ráz.[2]
  • Az üzem tűzoltója, Bozodi idővel több tűzoltó készüléket helyezett el az üzemben, azonban a készülékekben tűzoltó anyag (hab, por stb.) helyett benzin volt. Azonban amikor az elnök és a megyei parancsnok tüzet gyújtottak, azokkal a tűzoltó készülékekkel akarták eloltani az egyre terjedő lángot, ami csak tetézte a bajt.
  • A filmben a láda helyett mindig a lada szó hangzik el.

Televíziós megjelenés[szerkesztés]

m1, m2, m3, m5, Duna TV, Duna World, TV2, Filmmúzeum, Humor 1, PRO4, Mozi+, FEM3

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az összes fenti szereplő, ld.: Filmévkönyv 1986 (pdf) pp. 25–27/418. Magyar Filmintézet, 1987
  2. a b c Klág Dávid: Harminc éve rázzuk a kefírt a meztelen nőkre. Index.hu, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2016. július 10.)

További információk[szerkesztés]