Egészséges erotika
| Egészséges erotika | |
| 1986-os magyar film | |
 | |
| Bozodi (Koltai Róbert) és Falkay elvtárs (Rajhona Ádám) a kamera álcázásául szolgáló képpel | |
| Rendező | Tímár Péter |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Tímár Péter |
| Dramaturg | Rozgonyi Ádám |
| Főszerepben | Rajhona Ádám Koltai Róbert Haumann Péter Kristóf Kata Németh Judit |
| Zene | Tímár Péter |
| Operatőr | Kardos Sándor |
| Vágó | Tímár Péter |
| Jelmeztervező | Stenger Zsuzsa |
| Díszlettervező | Gárdonyi László |
| Gyártás | |
| Gyártó | MAFILM Dialóg Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 94 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Mokép |
| Bemutató |  1986. július 10. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/0059/J) |
| További információk | |
Az Egészséges erotika 1986-ban bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték, melynek rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője és vágója Tímár Péter. A főbb szerepekben Rajhona Ádám, Koltai Róbert és Haumann Péter látható.
A film egy vidéki ládagyárban (a filmben: „ladagyár”) játszódik a Kádár-korszak végén, ahol a gyár vezetője és az üzemi tűzoltó ipari kamerát helyez el a női öltözőben. Az irodában elhelyezett tévén kísérik figyelemmel az öltözőt és ehhez vendégeket is hívnak. Ezzel kívánnak vevőket szerezni az eladhatatlanul tornyosuló ládáikra. A film külső jeleneteit a MAFILM fóti telepén vették fel, itt építették fel a "díszlet"-üzemet.
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vidéki „ladagyárban” (TSZ-melléküzemág) fásult munkásnők gyártják az eladhatatlan gyümölcsösládákat, amelyek egyre csak halmozódnak az üzem udvarán. A gyár vezetője, az egy szem férfi dolgozó (Falkay) legfőbb napi tevékenysége, hogy tekintélye romjait próbálja megőrizni a női alkalmazottai előtt.
Akkor kezd megváltozni az élet, amikor új üzemi tűzoltó érkezik, a simlis Bozodi. Együtt találják ki a titkos ipari videókamera felszerelésének ötletét. A tűzvédelem és a munkabiztonság indokával felhelyezett kamerákat egyrészt az üzem falán lógó dekoráció (az egykori papír húszforintos hátoldalán szereplő férfiakt) mögé, másrészt a női öltözőben rejtik el. Erről még a minden lében kanál, vérbő titkárnő, Ibike sem tudhat, ez a férfiak titkos összeesküvése lesz.
Jó ötletnek tűnik, hogy az üzletfeleket is bevonják a leskelődés szórakozásába és valóban: fellendül a láda-kereskedelem (például Piros Palkót, a paprikabárót sikerül rávenni ezer láda megvásárlására). Sorra érkeznek az üzletkötők és kamionszámra hordják el a ládákat az üzemből.
Az augusztus 20-i ünnepségre (ami akkor Szent István ünnepe mellett az 1949-es alkotmány ünnepe is volt) az üzemet dekoráló munkásnők rájönnek a férfiak összeesküvésére (véletlenül leverik a képet, és megtalálják a kamerát). Augusztus 20-án az üzem igazgatója és a tűzoltótiszt mellett megjelenik az elnök és a megyei parancsnok.
A munkásnők (élükön Hajdúnéval) foglyul ejtik az üzem igazgatóját és tűzoltóját, és az elnöktől várnak magyarázatot, miért került a öltözőbe és az üzembe kamera. Az üzem vezetésének kezéből kicsúszik az irányítás, a munkásnők elhatározzák, hogy sztrájkba kezdenek.
Az elnök (mivel nem akar nagy incidenst, mert akkor kirúghatják) , csak a megyei tűzoltóparancsnokot, vonja be a megoldásba , aki jó barátja. Kiötlik, hogy hátul tüzet gyújtanak, és talán akkor a sztrájkolók elmenekülnek. Ez a terv azonban balul sül el, mivel az üzem területén szinte minden fából készült, a tűz fokozatosan terjedni kezd. Leginkább azért, mert a simlis Bozodi tűzoltópalackokba töltve lopkodta a benzint, és ezek használatával oltás helyett még inkább föllángol a tűzvész.
A tüzet gyújtó csoport elmenekül, az üzemben egyedül maradt Hajdúné azonnal hívja a tűzoltókat, akik már semmit nem tudnak tenni, mert mire kiérnek, az üzem teljesen leég. A két fogolynak (Bozodi és Falkay) csodával határos módon sikerül megmenekülnie.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rajhona Ádám – Falkay Gábor, az üzem igazgatója
- Koltai Róbert – Bozodi János, üzemi tűzoltó
- Haumann Péter – elnök
- Kristóf Katalin – Ibike, a titkárnő
- Németh Judit – Hajdúné
- Mikó István – párttitkár
- Sótonyi József – Doki
- Hunyadkürty György – tűzoltóparancsnok[1]
- Marton Katalin – Novákné
- Hollósi Frigyes – Ipari tv-szerelő
- Derzsi János – Ipari tv-szerelő
- K. Nagy László – Sándor, vállalkozó
- Gőz István – Agyi bácsi
- Kari Györgyi – egyetemista lány
- Kóródy Ildikó - harmonikás
Kritikai fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kádár-korszak végén enyhülő hivatalos kultúrpolitika illetékesei az első zártkörű vetítéseken általános megdöbbenéssel nézték. Réz András és más kritikusok javaslatára mégis bemutatták a Magyar Filmszemlén, majd később a közönség körében is nagy sikert aratott.[forrás?]
Díjak és jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar Játékfilmszemle (1986)
- díj: operatőri díj
- díj: rendezői díj
- Magyar Filmkritikusok Díja (1987)
- díj: rendezői díj
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A film egyes jeleneteit visszafelé játszották el a színészek, vagyis a jelenetben hátrafelé lépdeltek stb. A kész filmben ezeket a jeleneteket fordítva vágták be, ezzel újra időben helyesen látjuk a történéseket. A fordított felvételi eljárás miatt ezek a jelenetek a korai némafilmek szereplőinek kissé szaggatott mozgását idézik fel.[2]
- A szereplők nyelvezete furcsa, kifacsart, mivel Tímár Péter egy kifejezetten erre a filmre formált, szlengszerű szöveget írt. Ez a korabeli hivatalos nyelvezetnek a kortársak által jól ismert szövegpaneljeire épül, de a szándékos torzítások (hivatalos szórövidítések – mint például az elvtárs helyett elvt. –, illetve ezek mintájára a köznyelvben nem rövidítve használt szavak rövidítése, mondatok befejezetlensége, az igék, igekötők, névelők, állítmányok stb. gyakori elhagyása) révén humorosan hat, és az akkori államigazgatási kommunikáció fontoskodó, de valójában üres nyelvezetét parodizálja. Ezt a hatást erősítik a bőségesen alkalmazott kétértelmű szójátékok is.[2]
- A film forgatásáról egy 16 mm-es kézikamerával felvett amatőr werkfilm készült, amely Tímár Péter narrációjával felkerült a DVD-kiadás extrái közé.
- A filmben az önkielégítésre utaló visszatérő momentum, hogy Falkay az öltöző/vetkőző munkásnők után leskelődve a televízió előtt egy kefires poharat ráz.[2]
- Az üzem tűzoltója, Bozodi idővel több tűzoltó készüléket helyezett el az üzemben, azonban a készülékekben tűzoltó anyag (hab, por stb.) helyett lopott benzin volt. (Az állami munkahelyekről való dolgozói lopás szintén a korra jellemző volt.) Amikor az elnök és a megyei parancsnok tüzet gyújtottak, azokkal a tűzoltó készülékekkel akarták eloltani az egyre terjedő lángokat, ami csak tetézte a bajt.
- A filmben a láda helyett mindig a lada szó hangzik el.
- A film egyik kimaradt jelenetében Bozodi (Koltai Róbert) Hajdúné (Németh Judit) biciklijét nézi a nő jelenlétében az udvaron, majd lehajol a küllőkhöz, és a nadrágja a nő szeme láttára szétreped. Ezt a jelenetet Tímár Péter két évvel később a Moziklip című filmjében a Boldog dal klipjében használta fel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az összes fenti szereplő, ld.: "Filmévkönyv 1986" (pdf). Magyar Filmintézet. 1987. 25–27/418. o.
{{cite web}}: Unknown parameter|accessyear=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - 1 2 3 Klág Dávid (2016. július 10.). "Harminc éve rázzuk a kefírt a meztelen nőkre". Index.hu. Hozzáférés: 2016. július 10.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egészséges erotika a PORT.hu-n (magyarul)
- Egészséges erotika az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Egészséges erotika a Box Office Mojón (angolul)
- Magyar filmek 1896-2021 (MMA Kiadó, Bp., 2021) 510-512. old. ISBN 9786156192837
