Duna Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Dunatvzrt.png
Jelmondat: A nemzet televíziója.
Adatok
Indulás 1992. december 24.
Megszűnés 2015. június 30.
Társaság Duna Televízió Zrt.
Tulajdonos Közszolgálati Közalapítvány
Ország Magyarország
Székhely 1016 Budapest, Naphegy tér 8.
Hivatalos oldal

A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós szervezet. 1992. december 24-től sugározza műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára, amelyeket 2011. január 1-jétől az MTVA gyárt. A Duna Televízió részvénytársasági formában működött. Fontos feladata volt az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatása, hiteles tájékoztatás nyújtása a hazai és külföldi eseményekről, kulturális tér képzése a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára.

Két televíziós csatornát működtetett: Duna és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A közmédia 2012-es[1] átalakulása óta az első televízióadót Duna néven nevezik, a televízió kifejezést nem alkalmazzák. 2011-től ezeket gyakorlatilag az MTVA működteti.

A médiatörvény módosítása miatt önálló szervezetként is megszűnt és 2015. július 1-jével a jogutódja a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., amely a korábbi Magyar Televíziót, Magyar Rádiót és Magyar Távirati Irodát egyesíti. A Duna csatorna 2015 márciusa után, az M1 hírcsatornává válása következtében a nemzeti főadó szerepét tölti be.

Az új szervezet is tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.

Története[szerkesztés]

Kezdeti évei[szerkesztés]

Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992. augusztusában Budapesten. Az csatorna terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” Ezt követően Csoóri Sándor vezetésével megalakult a Hungária Televízió Alapítvány és megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben még a televíziót Hungária Televízió néven említik. A mai név csak az indulás előtt született meg. A tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, műsora 1992. december 24-én indult egy közvetítőkocsiból, s mára öt kontinensen, tizenötmillió nézőhöz jut el, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az adás 1992. december 24-én délután 17-órakor indult el. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit, s 2011 végéig ez lett az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása után ma az Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64.-ben készülnek a műsorai. Tölgyesi Ágnes 2000–2004 között forgatta a Duna Televízió történetét bemutató hatrészes sorozatot, mely a műholdas csatorna ötletétől a 2004 végéig tartó folyamatot mutatja be.

Első műsorrendje[szerkesztés]

1992. november 1-jén megindultak a Duna Televízió tesztadásai napi három órában, majd december 24-én délután 17-órakor megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsor. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért filmtévének is nevezték. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora volt annak ellenére, hogy az első éven csak 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek külön tematikus napokkal. A Duna Televízió személyes találkozókat is szervezett, ahol a műsorok készítői személyesen találkozhattak a külhoni nézőkkel. Elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet is.

Fogadtatása[szerkesztés]

A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.

További története évszámokban[szerkesztés]

Technikai fejlődése[szerkesztés]

Műsorait 2007 őszétől angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.

2013 óta az MTVA médiafelületeinek közös internetes oldala és teletextje van. A Duna feliratozása a 333. a Duna World feliratozása az 555. oldalon található.

Az MTVA részeként[szerkesztés]

2011. január 1-től a Duna Televízió mint önálló intézmény gyakorlatilag megszűnt. Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek az M1 és a Duna egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor, napi 6–7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felelt. A műsorok gyártása átkerült az MTVA székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették az önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió (MTV) által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. 2012. július 27-én a közmédia egységes arculatváltásakor a Duna Televízió logója és arculata is megváltozott. 2015. március 15-e óta a nemzeti főadóként funkcionál. Miután az M1 napi aktuális csatornává alakult át, így a Duna vette át a korábbi műsorait.

Anyagi helyzete, finanszírozása[szerkesztés]

A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993 végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tévé jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába.

2015. július elsejétől a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság része.

Összefogás a Duna Televízióért[szerkesztés]

A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.[forrás?]

Regionális stúdiók[szerkesztés]

A Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.

Az MTVA költséghatékonysági intézkedések miatt szinte felszámolta a Magyar Televízió és a Duna Televízió regionális illetve határon túli stúdióit, ettől fogva a vidéki tudósításokat helyi médiumoktól szerzik be.

Csatornái[szerkesztés]

A Duna logója

Duna[szerkesztés]

A Duna a Duna Televízió 1-es csatornája. 2006-ig egyet jelentett magával a Duna Televízióval. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén. 2015. március 15-től az MTVA televíziós csatornáinak főadója.

2015. március 15-től elsősorban a határon belül élő magyarság informálása, szórakoztatása a fő célja. A Duna csatorna a közszolgálati médiumok tévécsatornái közül a legfontosabb, általános csatorna. Saját gyártású műsorai, sorozatai és vásárolt tartalmai mellett a tematikus közszolgálati csatornák műsoraiból is válogat. Az M1 Híradóiból hármat is közvetít: reggel 7 órakor 20 percben, délben 40 percben, míg este 6 órakor fél órában. A Petőfi TV fiataloknak szóló tudósításai helyet kapnak itt is. A retró tartalmakat az M3-ról több műsor is tartalmazza, például a Hogy volt?! vagy az Önök kérték!. Az M4 Sport közvetítéseiről pedig a Híradók után tájékozódhatnak a nézők egy rövid összefoglalóból.

A Duna Televízió mindkét csatornájának a közmédia arculati megújításától Kőszegi Ákos és Györgyi Anna volt a hangja.[2] A csatorna új hangjai 2015. március 15-től a korábbi főadón, az M1-en ismert Rátóti Zoltán és Pikali Gerda lettek. Az ő hangjuk hallható a műsorajánlók alatt, a korhatár besorolás és a közérdekű információk alatt is.

A régi Duna Televízió meghatározó arcai voltak: Asbóth József, Banner Géza, Borsa Miklós, Ciprusz Éva, Csáky Zoltán, Erdélyi Claudia, Farkas Beatrix, Gáspár Mónika, Horváth Kálmán, Jegyes-Tóth Kriszta, Kalocsai Andrea, Károlyi Gabriella, Klement Zoltán, Lengyel Judit, Marosi Péter, Mucsányi János, Névai Melinda, Szántó Georgina és sokan mások. A Kívánságkosárban történt baki révén a világ minden pontján találkoztak a Duna Televízióval, amelyet más változatokkal együtt már több, mint 2,5 millióan néztek meg.[3]

A Duna World logója

Duna World[szerkesztés]

A Duna World a Duna Televízió második csatornája. 2006-ban Duna II Autonómia néven indult. 2011 októberétől Duna 2 néven sugárzott kulturális tartalmakat, majd 2012. január 1-től pedig Duna World néven működik nemzetközi adóként. Műsora szinte az egész világon fogható műholdról. Műsoridejének 24 órásra való bővítése után felváltotta a tengeren túli sugárzásban a Duna csatornát.

A közmédia átstrukturálása óta a Duna World a világon szétszóródott magyarok számára nyújt tévézési lehetőséget. Főleg az M1 aktuális csatorna hír- és közéleti- valamint a Duna szórakoztató- és kulturális műsoraiból válogat. Az M1 Híradói közül a 13 órait és a 21 órait közvetíti. Ezen túl kétszer is: éjfél után, illetve délelőtt 10 órakor megismétli a Hungary reports című angol nyelvű hírműsort is.

A Duna World csatornahangjai 2012 óta Kőszegi Ákos és Györgyi Anna.

A Duna World indulásakor a csatorna arca Klement Zoltán volt, aki azóta is feltűnik ebben a szerepkörben, ha az adás vételét érintő változást jelentenek be.[4]

Műsorai[szerkesztés]

A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét.

A Duna World műsorai[szerkesztés]

Jelenleg a Duna World műsorstruktúrája a Duna, az M1 és az M5 műsorainak válogatásából áll, a világ magyarságának tévézési szokásaihoz igazodott időpontokban vetítve. Egykori kulturális magazinja az Éjjeli őrjárat hiányát a Duna különböző műsorai pótolják.

Sugárzása[szerkesztés]

A csatorna indulása után a műsort műholdon sugározták, a kábeltelevíziós és AM-Mikro szolgáltatások mellett, földi sugárzása sosem volt. 1997-től az M2 földi műsorszórása megszűnése után mindkét adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDig TV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.

Jelenlegi európai műholdas (HD) vétel[szerkesztés]

  • Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
  • Frekvencia: 11957,64 MHz
  • Polarizáció: V (függőleges)
  • Szimbólumsebesség: 27500
  • FEC érték: 2/3
  • Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
  • Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
  • Hang: AC3, AAC

Egykori műholdak[szerkesztés]

  • 1992–1998 – Eutelsat II F3 (33-as tp., 16 fok Kelet, 11,5959 GHz, horizontális)
  • 1998 – 2003. december – Eutelsat Hot Bird 4
  • 2003. december2010. március 31. – Eutelsat Hot Bird 6
  • 2010. március 18. – 2011. október 24. – Thor 5
  • 2011. október – Eutelsat 9A (az összes közszolgálati csatornával közösen)

Díjai[szerkesztés]

A Nemzet Televíziója működésének 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott. Az elnyert díjak közül néhány:

  • Magyar Örökség díj (1996)
  • UNESCO Camera-díj (1999) (e szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója)
  • Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma Díja (1996, 2002)
  • Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
  • Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
  • Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
  • Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
  • Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
  • Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
  • Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)
  • Báthory-díj (2010)[5]
  • Prima díj (2014) (a Fölszállott a páva című műsor)

Vezetői[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Így néznek ki az MTVA új logói
  2. Csatornahangok. Emtv.blog.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  3. Duna: Kívánságkosár baki
  4. [1]
  5. Báthory díjak. Bolyai Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
  6. Dobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatójaIndex, 2011. szeptember 7.

Források[szerkesztés]