Ugrás a tartalomhoz

Duna (televízióadó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna
Jelmondat: A nemzet televíziója (2005-2012, 2022-)
Közös a pillanat (2015-2022)
Adatok
Indulás1992. október 11-17. (1. kísérleti adás)
1992. november 1. (2. kísérleti adás)
1992. december 24. 17:00 (hivatalos)
2015. március 15. (nemzeti főadóként)
Korábbi nevekDuna Televízió (1992-2012)
TársaságDuna Médiaszolgáltató Zrt.
TulajdonosKözszolgálati Közalapítvány
Felbontás480i (SD)
1080i (HD)
Nézettség3,0% (2022)[2]
Ország Magyarország
Vételi terület100% (2018)[1]
Székhely1037 Budapest, Kunigunda útja 64.
Társadók
Teletexthttp://teletext.hu
Vétel
Földi sugárzás
One3. programhely
STAR TV (Szerbia)
Műholdas vétel
OneSD: 11,785 (H) 28,000 FEC: 7/8 - 5. programhely, HD: 11,843 (V) 30,000 FEC: 3/4 - 6. programhely
PTT KDS (Szerbia)251. programhely
Kábeles vétel
One6. programhely
FlipSD: 997. HD: 3. programhely
CellKábel11. programhely
Parisat
Digi (Románia)222. programhely
Román Telekom
Tarr Kft.SD.5 HD 6.. programhely
PTT KDS (Szerbia)
UPC (Svájc)672. programhely
Télécom Orange (Franciaország)
UPC (Románia)751. programhely
IPTV
Magyar TelekomSD: 3., HD: 997. programhely
One6. programhely
Yettel
Net-TV
Online adás
Canal+
Sweet.tv
MédiaklikkÉlő adás
OneÉlő adás
Hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna témájú médiaállományokat.

A Duna a Duna Médiaszolgáltató első csatornája, mint nemzeti főadó, egy általános közszolgálati csatorna, amely filmeket, sorozatokat, szórakoztató és vallási műsorokat sugároz.

Eredetileg a Duna Televízió (mint intézmény) által elindított csatorna 1992. december 24-én 17 órakor kezdte meg működését, 1996. július 1-jétől pedig az akkor az országban működő összes kábelszolgáltatónál fogható volt.[3] A létrehozott csatorna feladata a magyarság szellemi, kulturális értékeinek közvetítése és a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése elsősorban a Magyarország határain kívül élők számára.

2006. áprilisáig egyet jelentett maga a Duna Televízió és a Duna csatorna is. 2012. július 27. óta, a köztévék arculatváltása óta csak Duna néven említik a csatornát.

2015. március 15-én a közmédiában történt átalakítások után a magyar diaszpóra csatornából általános szórakoztató csatorna lett a magyarországi és a magyar határon túl élők számára.

A csatorna reklámidejét az Atmedia értékesíti.

Története

[szerkesztés]

A magyar diaszpóra csatorna (1992-2015)

[szerkesztés]
Bővebben: Duna Televízió története

1992 és 2015 között elsősorban magyar információs és kulturális műsorokat, dokumentum és – kezdetben – hazai játékfilmeket sugároztak, egy részüket a Magyar Televízió archívumából. Indulásakor csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot.

Saját gyártású műsorai elsősorban beszélgetős, riport és dokumentum műsorok voltak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készítettek.

Ebben az időben olyan élő közvetítések kaptak itt helyet, mint a '90-es évektől közvetített Csíksomlyói búcsú, a 2000-es évek második felétől pedig a balatonfüredi Anna-bál vagy a Debreceni Virágkarnevál.

Bár az intézmény célkitűzése szerint a csatornára tematikusként (határon túl élő magyarság kulturális adójaként) hivatkoztak, de ugyanúgy megjelentek különböző – elsősorban európai – drámasorozatok is, például: Derrick, Tetthely, Poirot. A közmédiás átszervezések idején (az M4 Sport indulása előtt) a 2010-es évek első felében előfordultak sportközvetítések is.

Napi 24 órában volt fogható Európa csaknem egész területén.

Általános szórakoztató csatorna (2015-)

[szerkesztés]

2015. március 15-től átvette a korábbi M1 helyét, így a Duna lett a nemzeti főadó. A korábbi M1-es műsorok többsége átkerült erre a csatornára. Innentől kezdve elsősorban a határon belül élő magyarság informálása, szórakoztatása a fő célja, míg társcsatornája a Duna World a világon szétszóródott magyarok számára nyújt tévézési lehetőséget. A Duna csatorna a közszolgálati médiumok tévécsatornái közül a legfontosabb, általános csatorna.

Műsorai

[szerkesztés]

A csatorna 2015. március 15-étől az összevont magyar közmédia, a Duna Médiaszolgáltató általános szórakoztató televízióadója lett.

A hétköznap reggeleket a reggeli műsorok, délutánt a külföldi telenovellák (leginkább török) és beszélgetős műsor, a főműsoridőt híradó, az estéket tévésorozatok, a hétvégéket pedig szórakoztató, zenés showműsorok jellemzik.

Nézettség

[szerkesztés]

A televíziós csatornát kezdetben csak műholdas adásként sugározták (a frekvenciamoratórium miatt új földfelszíni adókat nem engedélyeztek). Némileg emelkedett a Duna TV hazai közönségaránya (évi 3,5%[4]), ami részben annak köszönhető, hogy az I. médiatörvény miatt adásait kötelezően közvetíteni kellett minden kábelhálózaton,[5] részben pedig az akkor még kevés elérhető magyar nyelvű csatorna miatt. De az országos kereskedelmi csatornák megjelenését követően 2% körülire csökkent le a közönségarány.[4][6]

A nézettség csak a 2010-es évektől változott, amikor – a később összevont közmédia intézményrendszere miatt – a csatornán megjelentek a rendszeres élő sportközvetítések.[7]

A 2015-ös tematikaváltása után a közmédia vezetésének célja az volt, hogy a hírcsatornává vált M1-ről az általános szórakoztató csatornává kijelölt Dunára tereljék át a nézőket, de ez összességében a nézettség további csökkenésével járt.

Hírműsorainak nézettsége az esti órákban jobb eredményeket hoz, mint reggelente. Ez magyarázható azzal, hogy a reggeli műsorsávban az M1 hat órai Híradóját közvetítik, míg utána kisebbségi magazinok és ismétlések következnek. A közmédia portfóliójából ilyenkor az M1 Ma reggel című műsora rendszerint a legnézettebb. Este hat órakor közvetítenek Híradót a Dunán, viszont az összes jelentős adó ebben a sávban sugároz híreket, köztük a két legjelentősebb kereskedelmi csatorna, a TV2 és az RTL is. Ennek ellenére az MTVA híradásai közül gyakran a legmagasabb nézettséget a Dunán közvetített hat órai híradó szokta elérni.

A délelőtti sávot rendszeresen vezeti nézettségben a Család-barát című magazin, délután a különböző családi sorozatok érnek el jó számokat, este pedig a Híradó utáni sorozat 10% fölé is emeli a nézettséget.[forrás?] Közkedveltek az egykori M1-es szórakoztató műsorok, például a Fábry, a Szálka, a SzerencseSzombat, a Gasztroangyal vagy a Magyarország, szeretlek!. Főleg az idősebb korosztály kedvencei közé tartoznak a különböző kívánságműsorok: a minden hétköznap délután élőben jelentkezett a Kívánságkosár, vagy a hétköznap délutáni Önök kérték. A kulturális, vallási, nemzetiségi és határon túli magazinok pedig csak a nemzeti főadón találhatók.

Saját gyártású sorozatai közül kiemelkedő a Munkaügyek és az Egynyári kaland nézettsége, szemben a Fapadéval és a Kossuthkifliével.

2017 őszén több jelentős változáson esett át a csatorna a nyár eleji csatornaigazgató váltást követően. Először 2017 augusztus elején: a reggeli műsorsávban a hét órai helyett a hat órai M1 Híradót közvetítik, továbbá a műsorszámokat elválasztó arculatból kikerültek a 2012. július 27-e óta a közmédia főadóján látható emberek, helyettük a magyarság fontosabb helyeiről láthatóak színes fényképek. 2017. december 4-től az esti műsorrend is megváltozott, egy próbahétre. A 2015 előtti M1-hez hasonlóan az esti 19:30-as Híradóból közvetítenek 35 percet, így utána 20:15-kor kezdődik az esti műsorsáv. A hat órai Híradó így már csak az M1-en látható. Ez viszont 2017. december 11-től újra az eredeti lett.

Arculata

[szerkesztés]

A csatorna első arculatváltása 2000. december 24-én volt. 2004. április 23-tól újabb arculatváltáson esett át a csatorna. Az addigi arculatot és logót 2005. szeptember 19-én váltotta a csepp motívum, 2005. november 26-tól pedig a logót frissítették.[8]

2015. május 27-től a bal felső sarokban lévő DUNA logóban szereplő hullám kékről fehérre változott.

2022. január 22-én a csatorna új arculatot kapott, amit a Duna World is átvett. Az arculatváltással együtt a műsorok díszletei is megújultak.[9][10]

Logói

[szerkesztés]
A Duna logói 1992-től napjainkig
A HD adást jelző logó (2012–2013)

Adásidő

[szerkesztés]

2015. március 15-től 0–24-ben látható rajta műsor. Előtte reggel 6-tól másnap éjjel 2 óráig, napi 20 órában volt műsora.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar tévécsatornák lefedettsége 2018-ban. CRT (2019. február 10.) (Hozzáférés: 2019. február 10.) arch
  2. Papp, Dániel (2023. március 21.). „A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2022. évi beszámolója” (PDF), Budapest, 37. o, Kiadó: MTVA. (Hozzáférés: 2023. november 13.) 
  3. RTV 1996.év, 29. szám, 21. oldal a Nemzet Archívumban
  4. a b Beszámoló A Magyar Köztársaság Országgyűlése Számára A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Tevékenységéről 2003 jan.– dec. (PDF) pp. 107. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
  5. A Magyar Televízió története (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
  6. Tóth Borbála: A digitális média feltérképezése: Magyarország. Médiakutató, 2010. (Hozzáférés: 2025. június 17.) „9. táblázat: Televíziócsatornák átlagos napi közönségaránya (SHR%) 2007–2010 a 4+ lakosság körében”
  7. Kalmár, Csaba: Megvan az új M1 és az új Duna TV nézettsége - mutatjuk. Origo, 2015. március 16. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  8. JEHOVA™: Régi vizeken evezünk, avagy mi van a tubusban?. web.archive.org, 2006. február 16. [2006. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
  9. Jövőre teljesen megújul a Duna Televízió (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  10. Megújul a Duna, a nemzet televíziója (magyar nyelven). MédiaKlikk. (Hozzáférés: 2022. január 18.)