Magyar Telekom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyar Telekom Nyrt.
Deutsche Telekom.svg
Jelmondat "Együtt. Veled"
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1991, Budapest
Székhely 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Vezetők Rékasi Tibor
elnök – vezérigazgató
Iparág távközlés és infokommunikáció
Tulajdonos Deutsche Telekom
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek T-Home (lakossági vezetékes, 2008-tól)
T-Mobile (lakossági mobil, 2004-től)
Telekom (lakossági, valamint kis- és középvállalati vezetékes és mobil, 2013-tól)
T-Systems (vállalati és intézményi, 2005-től)
Szolgáltatások telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások, vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken valamint műholdas TV az ország egész területén.
Alkalmazottak száma 10,694 (2015)[1]
Anyavállalata Deutsche Telekom
Leányvállalatai Crnogorski Telekom

Magyar cégjegyzékszám 01-10-041928
A Magyar Telekom Nyrt. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom Nyrt. témájú médiaállományokat.

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, röviden Magyar Telekom Nyrt. vagy Magyar Telekom (MT) távközlési és telekommunikációs vállalat, Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója és egyben egyik legnagyobb cége. A cég telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokat nyújt vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken. Lakossági, valamint kis- és középvállalati ügyfelei részére Telekom, nagyvállalati, közigazgatási és intézményi ügyfeleinek pedig T-Systems Magyarország márkanéven nyújtja szolgáltatásait. A Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a CMobil B.V., amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.[2]

Cégadatok[szerkesztés]

Tőzsdei jegyzés[szerkesztés]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és egyidejűleg New Yorkban kezdődött meg. A tőzsdén a részvények 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég szándékozta részvényeit New Yorkban jegyezni. A cég a tőzsdén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a New York-i Részvénytőzsdén (NYSE) lett jegyezve. Betűjele:

2010. június 23-án a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette és a Társaság Igazgatósága ezen a napon jóváhagyta azt a döntést, miszerint a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-American Depositary Receipt.[3]) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését megszünteti és kivonul a New York-i tőzsdéről.[4] A Magyar Telekom ezen döntésével a nemzetközi kereskedési gyakorlathoz igazodott, és ezzel kívánta csökkenteni tőkepiaci jelenlétének összetettségét, a jelenlét megszüntetésének fő célja pedig a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése volt.[5][6]

Leányvállalatok[szerkesztés]

A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai 2017-ben[7], Magyarországon:

  • GTS Hungary Kft.
  • Investel Zrt.
  • KalászNet Kft.
  • KIBU Innováció Nonprofit Kft.
  • SERVERINFO INGATLAN Kft.
  • Telekom New Media Zrt.
  • T-Systems Magyarország Zrt.
  • ViDaNet Zrt.

A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai 2017-ben[7], külföldön:

Piaci részesedés[szerkesztés]

A mobilpiacon közel 47 százalékos a T-Mobile részesedése, ezzel ebben a szegmensben egyértelmű piacvezető a Magyar Telekom. A vezetékes szegmensben még nagyobb az előnye a Magyar Telekomnak, az összes vezetékes hangátviteli csatornát figyelembe véve a Magyar Telekomé a piac közel 57 százaléka, a második UPC (14,3%) és a harmadik Invitel (12,7%) messze lemaradva követik a piacvezetőt. A vezetékes széles sávú internet szegmensben is egyértelmű piacvezető (35,7%) a Magyar Telekom, sőt az elmúlt években még piaci részesedést is szerzett a vállalat. A TV-piac az egyetlen a fontosabb szegmensek közül, ahol a Magyar Telekom nem piacvezető, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a piaci részesedése (25,8%). [forrás?]

A Magyar Telekom székháza a budapesti Krisztina körúton

Cégtörténet[szerkesztés]

A magyar távközlés történetében, az 1990-ben létrejött különálló, állami Magyar Távközlési Vállalatot (Matáv) követően mint távközlési részvénytársaság (Matáv Rt.) 1991-ben alakult meg, majd a „T” márkanevek csoportjaként 2005. május 6-ától működött, egyidejűleg felvéve a Magyar Telekom cégnevet. A Magyar Telekom Nyrt. 2006. március 1-jével a következő két részvénytársaság jogutódjaként jött létre:

Magyarországon ez volt az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt. A fő részvényes 59,21%-ban a Deutsche Telekom.

Vezetők[szerkesztés]

1991–1997[szerkesztés]

1991. december 31-én a Magyar Posta szolgáltatási területének három részre válása után, az 1990-ben létrejött állami Magyar Távközlési Vállalatot (Matáv) követően alakult meg 1991. december 31-én mint távközlési szolgáltató a Magyar Távközlési Rt., rövidített nevén Matáv. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt. 1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény,[8] amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Kiírták a Matáv privatizációs pályázatát, melynek célja az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzése és a Matáv részvényeinek megvásárlása volt. A szerződést 1993. december 22-én kötötték meg, melynek értelmében a Matáv tulajdonosa 30,1%-ban a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium lett, 875 millió dolláros vételár ellenében.

A koncessziós pályázatot követően 1994 februárjában megszülettek a helyi távközlési társaságok. A Matáv szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70%-ára és a lakosság 72%-át lefedve 36 primer körzetre terjedt ki, ahol a Matáv helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújtott. A privatizációs folyamat során a MagyarCom a Matávban megszerezte a többségi tulajdont. A 1995. december 22-ei hatállyal aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett, így a Matáv privatizációja a közép- és a kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, és egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

1997–2000[szerkesztés]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg. A részvényeknek a 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég részvényeit New Yorkban jegyezni kezdték.

1998. december 1-jén új internetes hírszolgáltatást indított el a cég Origo néven. Az Origo új internetes oldalt a Matáv azért hozta létre, hogy a kezdő magyar internetezők munkáját segítse és az interneten való böngészéshez tájékozódási pontot adjon.

1998. december 18-án a Matáv ünnepélyes keretek között átadta az új nyíregyházi Telefonos Ügyfélkapcsolati Központot.

A Matáv tulajdonosi köre 1999 nyarán változott újra, ekkor az ÁPV Rt. eladta az állam még megmaradt 5,75%-os részesedését is, és csak az Arany Részvényét hagyta meg. Ezzel a MagyarCom kizárólagos főrészvényes lett. A MagyarCom-ban a Deutsche Telekom 2000. július 3-án kizárólagos tulajdonos lett, miután az SBC-től megvette annak 50%-os tulajdonrészét. Így a tulajdonosi hányadban a MagyarCom 59,52%-ot birtokolt, a többi 40,48% közkézhányad, piaci részvénycsomag lett, az aranyrészvény a magyar állam tulajdonában maradt.

2001[szerkesztés]

2001-ben indult meg a tulajdonosi kör egységessé válása után a nemzetközivé válás folyamata. Ez magába foglalta a belföldi és a külföldi telekommunikációban való terjeszkedést egyaránt. A Matáv elsőként felvásárolta a macedón Makedonski Telekomunikaciit (MakTel), így a MakTel is a csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a vállalat megvásárolta Magyarországon az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így a cég 2001. júliusától az Emitel kizárólagos tulajdonosa lett, amely a továbbiakban a cég konszolidált leányvállalataként működött tovább. A következő lépéseket piacbővítésként képzelték el. Ekkor döntött a Matáv az anyacéggel, a Deutsche Telekommal együtt arról, hogy megvásárolja a Westel és a Westel 0660 fennmaradó tulajdonrészét, (49%-át) majd a cégcsoport megkezdte a felkészülést a piac liberalizációjára. Ennek dátuma hivatalosan 2001. december 23. volt.

Ettől kezdve szerkezeti és üzleti területen egyaránt átalakult, és megkezdődött a cégcsoport strukturális egyesülése.

2002[szerkesztés]

2002-ben a Matáv Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója volt. Egyrészt a távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások terén, másrészt leányvállalatai révén, a legnagyobb mobil távközlési szolgáltató is. Többségi részesedéssel rendelkezett a Stonebridge Communications AD-ben, amely a MakTelt, Macedónia kizárólagos vezetékes és mobil szolgáltatóját irányította. A 2002. június 30-ai állapot szerint a Matáv fontosabb részvényesei: a MagyarCom, a Deutsche Telekom AG tulajdona (59,49%); a részvények 40,51%-a pedig nyilvános forgalomban volt. A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.

Ebben az évben, 2002. szeptember 16-án indult útjára a Mindentudás Egyeteme, amely a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a T-Online, (Axelero Internet, a Matáv leányvállalata) anyagi és technikai támogatásával jött létre. Akkoriban ez a legmerészebb vállalkozásnak számított a Tudományos Ismeretterjesztés területén és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a színvonalas tudományos munkát, a magyar tudósok népszerűsítését és a tanulni vágyók minél szélesebb táborának ingyenes tájékoztatását kapcsolja össze és valósítsa meg a legmodernebb kommunikációs-internetes eszközök segítségével.[9]

2003[szerkesztés]

2003 decemberében a százezredik ADSL csatlakozás bekapcsolását jelentette be a cég. Az év során háromszorosára emelkedett a szolgáltatással ellátott helységek száma.

2004–2006[szerkesztés]

A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért 100 000. ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.

A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1989 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 1-jével meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a konszolidációról és a teljes egységesítésről határozott, 2005. január 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Cégnevet váltott, ettől az időponttól kezdve működött a Magyar Telekom csoport a „T” márkanevek csoportjaként. Ez volt Magyarországon az addigi legnagyobb márkaváltás. 2005. november 8-án a Magyar Telekom megállapodott az Orbitel (Bulgária távközlési szolgáltatója) megvásárlásáról, e tranzakció 2006 február 3-án zárult le.[10]

Az átalakulási folyamatban a teljes egységesülés eredményeként a két cég, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Telekom Rt. megszűnt, melynek következményeként Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója távozott posztjáról. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vette át szerepüket, így Magyarországon már – Németországhoz hasonlóan – egy egységes telekommunikációs cégről beszélhetünk, amely lefedi a kommunikáció minden formáját.

2007[szerkesztés]

2007 októberében a T-Online átvette az egykori Emitel-előfizetők telekommunikációs szolgáltatását, majd 2008 februárjában az Emitel teljesen megszűnt. A T-Com átvette az ügyfélkezelést, az 1412-es központi ügyfélszolgálati számon az ügyfelek teljes körű kiszolgálása történik.

2008[szerkesztés]

a 2008-as év tulajdonosi struktúrája.

  • MagyarCom Holding GmbH (a Deutsche Telekom AG tulajdona) 59,21%.
  • Nyilvános forgalomban 40,65%.
  • Saját részvény 0,14%.

A vállalat saját tőkéje 537 263 millió forint, árbevétele 673 056 millió forint, adózott eredménye 105 593 millió forint volt ebben az évben.

2008 júniusában a Magyar Telekom bejelentette a márkaváltást, melynek folyamata óriási imázs kampánnyal indult augusztus 22-én. A vezetékes szolgáltatásokat összefogó T-Home márka szeptember 8-án lépett piacra, ezzel párhuzamosan megújult a vállalati "T" márka, valamint a lakossági és üzleti mobilszolgáltatások márkája, a T-Mobile is. A Magyar Telekom ügyfelei a márkaváltás után T-Home néven vették igénybe az otthonokhoz kapcsolódó vezetékes szolgáltatásokat, amelyeket addig a T-Com, T-Online és T-Kábel kínálatában voltak elérhetők. A T-Systems márkanév továbbra is a vállalati ügyfeleknek nyújtott üzleti kommunikációs megoldásokat fogta össze.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója a döntés kapcsán hangsúlyozta: „A 2008 őszére tervezett változások részei annak a megújulási folyamatnak, amelyet a Magyar Telekom új felső vezetése kezdett meg. Az ez év elején bevezetett szervezeti változásokkal és a márkastruktúra ma elhatározott megújításával, azaz a jövő ügyféligényeinek való még teljesebb megfeleléssel a Magyar Telekom célja, hogy ügyfelei és befektetői számára vonzóbb és értékesebb legyen.” Az egyszerűsödő struktúra új jelszava: „Együtt, Veled”.

2009[szerkesztés]

2009. január 6-án Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója átvette az SGS (a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete) tanúsítványait az új integrált irányítási rendszerre vonatkozóan (ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001).[11] A Magyar Telekom a nagyvállalati kategóriában a Legjobb Munkahely felmérésben dobogós helyezést ért el 2009-ben, az értékelést a vállalat dolgozóinak véleménye alapján végezték.[12]

2009. szeptember 1-jével a Magyar Telekom Igazgatóságának döntése alapján integrált stratégiai és üzletfejlesztési szervezet jött létre. Ennek az új szervezetnek a keretén belül a működési hatékonyság javítása és a Csoporton belüli szinergiák minél hatékonyabb kiaknázása érdekében a stratégia és az üzletfejlesztést szorosan összekapcsolták.

2009. szeptember 30-án sor került a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. beolvadására a Magyar Telekom Nyrt.-be. Ez a döntés a Magyar Telekom Csoport integrációs folyamatában rendkívül nagy jelentőségű volt, amelynek célja a szolgáltatási színvonal, az ügyfélkiszolgálás javítása, a hatékonyság növelése és a szinergiák kiaknázása állt.

2010[szerkesztés]

2010. január 28-án a Magyar Telekom eladta az Orbitelt, (egy 2009. november 17-én kelt megállapodás alapján), amely Bulgária egyik alternatív vezetékes távközlési és internetszolgáltatója volt.

2010. áprilisában kezdődik el egy új szervezeti forma felépítése, melynek célja, hogy egy olyan struktúra jöjjön létre, mely a piaci körülményekhez jobban alkalmazkodik, valamint a marketing, értékesítés és a technológiai területek megerősödjenek. Az új szervezeti forma változásai 2010. július 1-jével léptek életbe.

Telefonfülke Miskolcon

2010. május 5-én a Magyar Telekom elindította energiakereskedelmi szolgáltatását. Május 17-étől kedvezményes áram- és földgázszolgáltatás indul a lakossági ügyfelek részére Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen és Miskolcon, valamint ezen városok vonzáskörzetében, és Budapest XVIII. kerületében.

2010. június 23-án A Magyar Telekom Nyrt. úgy döntött, hogy megszünteti a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-ek) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését, az Igazgatóság a döntést jóváhagyta.[13]

2010. július 12-én a Magyar Telekom Igazgatósága 2010. szeptember 1-jei hatállyal kinevezte Keszég Attilát a Magyar Telekom értékesítési és szolgáltatási vezérigazgató-helyettesévé. Keszég Attila a kinevezéssel párhuzamosan a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottságának tagja lett.

2010. július 20-án a Magyar Telekom megállapodást írt alá a Daten-Kontor Csoport 100 százalékának megvásárlásáról, a csoport informatikai alkalmazások fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik. A Daten-Kontor csoportot három cég alkotja, a Daten-Kontor Kft., a DK Telecom Zrt. és a DK Consulting Zrt., együttesükért a távközlési vállalat maximum 1,4 milliárd forintot fizet. Ez azonban függ a következő két üzleti év pénzügyi eredményeitől és korrigálásra kerül a zárás időpontjában fennálló nettó adósságállománnyal.

2010. július 30-án a Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése harmadszor is elnyerte a Global Reporting Initiatives szerinti legmagasabb (+A) minősítését, melynek elvárása, hogy a vállalati tevékenységek átláthatók és egymással összehasonlíthatók legyenek.[14]

2010. szeptember 24-től Magyarországon is elérhetővé vált az iPhone 4.[15]

2011[szerkesztés]

2011. január 14-től megújult formában jelentkezik a 2002-ben indult Mindentudás Egyeteme, Mindentudás Egyeteme 2.0-a néven.[16]

2012[szerkesztés]

A Telekom csoport nagyvállalati szolgáltatójának, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-nek a neve 2012. április 1-től a Deutsche Telekom licencéhez idomulva T-Systems Magyarország Zrt.-re változott.[17] A cég vezérigazgatója Budafoki Róbert, majd 2013. október 1-től Rékasi Tibor lett.

2015[szerkesztés]

A Magyar Telekom decemberben megállapodást írt alá a New Wave Media Kft.-vel az Origo Zrt.-ben meglevő 100%-os tulajdoni részesedésének eladásáról.[18]

2017[szerkesztés]

A Magyar Telekom részvényvásárlási megállapodást írt alá az ugyancsak a Deutsche Telekomhoz tartozó Hrvatski Telekom d.d.-vel 2016. január 10-én. A tranzakció eredményeként a Magyar Telekom többségi részesedése (76,53%) a Crnogorski AD. Podgorica-ban a Hrvatski Telekom d.d.-hez kerül transzferálásra összesen 123,5 millió euróért.[19] A cégtől január 10-én távozott Gyenes András addigi lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettes és helyét Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország addigi vezérigazgatója vette át. Rékasit a leányvállalat élén Kaszás Zoltán követte vezérigazgatóként, aki így a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese is lett.[20]

2017 júliusában a T-Systems Hungary, a Magyar Telekom leányvállalata, elektronikus jegyrendszert fejlesztett a Budapesti Közlekedési Központ számára. A rendszer számos súlyos biztonsági hibát tartalmazott. Ezek közül egy igen súlyos biztonsági rést egy 18 éves diák fedezett fel, majd azt jóhiszeműen jelentette a vállalatnak. A vállalat – belső protokoll alapján[21] – feljelentést tett. Az eset széleskörű felháborodást váltott ki, a BKK és a T-Systems Facebook-oldalát elárasztották a negatív értékelések.[22][23][24] A fiút – mivel tette nem volt veszélyes a társadalomra, így nem büntethető – egy hónappal később az ügyészség felmentette.[25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Magyar Telekom: Féléves jelentés - A 2015. június 30-án végződő második negyedévi pénzügyi kimutatás elemzése
  2. (2013-as állapot szerint.)
  3. ADR fogalma
  4. A Magyar Telekom kivonul a New York-i tőzsdéről (2010. június 23. 12 óra 15 perc)
  5. A Magyar Telekom New York-i tőzsdei jelenlétének megszüntetése mellett döntött
  6. Figyelmeztet a Telekom, nem lesz meg a várt profit
  7. a b A Magyar Telekom érdekeltségeinek listája
  8. 1992. évi LXXII. törvény a távközlésről. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
  9. Mindentudás Egyeteme
  10. A Magyar Telekom lezárta az Orbitel megvásárlását, 2006. február 3. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
  11. Magyar Telekom Group has had its new integrated management system successfully certified. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
  12. "Ez nem ördögi, hanem angyali kör". (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  13. A Magyar Telekom New York-i tőzsdei jelenlétének megszüntetése mellett döntött
  14. A Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése idén is megkapta a legmagasabb minősítést
  15. Rengetegen éjszakáztak az iPhone 4-ért. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
  16. A Mindentudás Egyeteme 2.0
  17. T-Systems Magyarország névre vált a KFKI. (Hozzáférés: 2012. szeptember 24.)
  18. A Magyar Telekom megállapodást írt alá az Origo Zrt. eladásáról
  19. A Magyar Telekom átruházza többségi tulajdonrészét a Crnogorski Telekomban
  20. Változás a Magyar Telekom Csoport felsővezetésében
  21. Hegyeshalmi Richárd: BKK és T-Systems: Sajnáljuk. Index.hu, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  22. Márai, László: 18 year old guy arrested for reporting a shamefully stupid bug in the new Budapest e-Ticket system, 2017. július 24.
  23. Éjjel elvitték a rendőrök a BKK e-jegyének hibáit feltáró fiatalt
  24. Péter, Magyari: Éjszaka elvitték a rendőrök a 18 éves fiút, aki szólni merészelt a BKK-nak, hogy szar a webjegye. 444 , 2017. július 21.
  25. Már nem gyanúsítják a BKK-t figyelmeztető etikus hekkert. Index.hu, 2017. augusztus 21. (Hozzáférés: 2017. október 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]