Budapesti Közlekedési Központ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
BKK logo.svg
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva 2011
Székhely 1075 Budapest,
Rumbach Sebestyén u.
19-21.
Vezetők Dabóczi Kálmán
vezérigazgató
Alapító Fővárosi Önkormányzat
Iparág közösségi közlekedés
Leányvállalatai BKK Közút Zrt.
Nyelvek magyar

A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.[1] egy 2011. január 1-jén megalakult budapesti önkormányzati közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.[1]

Története[szerkesztés]

A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás a Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt az 1960-as évek végén.[1]

A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre, vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.[1][2][3]

A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén elfogadta városigazgatósági koncepció alapelveiről szóló előterjesztést, mely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejövő Budapesti Városigazgatóság Zrt. látja majd el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogja össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.[4] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául Dabóczi Kálmánt választották.[5]

Tevékenységei[szerkesztés]

A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak majd a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.

A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.[6]

2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:[7]

  • tömegközlekedés szolgáltatásszervezése, a hálózat, járatok, menetrendek meghatározása
  • közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal
  • viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra
  • jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés
  • forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet

Az esélyegyenlőségért[szerkesztés]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.

A mozgáskorlátozottak segítése[szerkesztés]

Az alacsonypadlós IK-412-es
A részben alacsonypadlós Ikarus Agora
Az alacsonypadlós Volvo 7700A
Az alacsonypadlós Mercedes-Benz Citaro G

Ma már a 251-es kivételével az összes autóbusz-, illetve mindegyik trolibuszvonalon közlekedik – legalább részben – alacsonypadlós jármű. Emellett a Combinókkal az 1-es, 4-es, 6-os és 24G villamosvonalakon, illetve a CAF Urbos 3 típusú villamosok megjelenésével az 1-es, 3-as, 17-es és 19-es villamoson is könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsonypadlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

Az összes jármű alacsonypadlós a hajnali és/vagy esti menetek kivételével az alábbi viszonylatokon:

  • Autóbusz: 130
  • Trolibusz: 73

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós a hajnali menetek kivételével az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: csak vasárnap: 3

Az alábbi viszonylatokon egy darab kerekes szék szállítása lehetséges:

Nincs alacsonypadlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (forgalomfelugyelet@bkk.hu, tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani erre a buszokra).

Vakvezető sáv

A látássérültek segítése[szerkesztés]

Braille-írásos információs tábla

A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Szervezete[szerkesztés]

Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.

A céget 5 fős igazgatóság irányítja, működését 3 fős felügyelőbizottság ellenőrzi.[8]

Kritikák[szerkesztés]

A járművezetők terheltségének növekedése[szerkesztés]

A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.[9]

Az elektronikus jegyvásárlási rendszer kezdeti hibái[szerkesztés]

2017. július 13-án a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszert vezetett be a BKK-bérletek okostelefonon való megvásárolhatósága érdekében.[10] Bár kezdetben a BKK tagadta azokat az állításokat, miszerint a rendszer sürgős bevezetésére a másnap kezdődő úszó világbajnokság miatt került sor, a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint ez bebizonyosodott.[11][12] Független szakértők szinte azonnal megerősítették, hogy a jegyértékesítő rendszer, amelynek elkészítésére közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systems Magyarország-ot bízták meg,[13] nagyon durva hibákkal rendelkezik, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a tetszőleges árú bérletvásárlást.[14] Egy 18 éves fiatalember az egyik hiba kihasználásával mindössze 50 Ft-ért vett egy bérletet állítása szerint abból a célból, hogy jelentse a BKK-nak a hibát. A bérletet állítása szerint nem használta és nem is tudta volna felhasználni, csak azt szerette volna elérni, hogy más ne használhassa fel ezt a hibát rossz szándékból (például hogy saját hasznára a bérleteket féláron árusítsa)[15]. A közérdekű bejelentését a BKK egy levelezésre nem használt, és a hivatalos panaszbejelentési címére is elküldte a BKK vezérigazgatójának azon állításával szemben, miszerint csak a levelezésre nem használt e-mail címükre küldte el.[16] A T-Systems feljelentést tett, melynek nyomán július 24-én reggel hét órakor 4 rendőr becsöngetett a fiatalemberhez és közölte vele, hogy gyanúsított, majd kihallgatták. Az eset széles körű felháborodást váltott ki, a BKK és a T-Systems kritizálói közül is többen felhívták a figyelmet arra, hogy más cégek az etikus hackereket jutalmazni szokták a hibák felderítéséért.[17] A T-Systems korábban fő szponzora volt egy etikus hackelésről szóló konferenciának.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Mi a BKK? (magyar nyelven). BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2014. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  2. 2010. október 27-i Közgyűlés, 202–203.
  3. Új cégvezetők és holdingok. Népszabadság Online, 2010. október 28. (Hozzáférés: 2010. október 29.)
  4. Fővárosi Közgyűlés: döntés a városigazgatósági koncepcióról (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. november 26. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  5. Személyi kérdésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. december 3. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  6. Előterjesztő: Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes: Koncepció Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására (a Javaslat Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására c. fővárosi közgyűlési előterjesztés 1. melléklete) (magyar nyelven). Budapest Főváros Önkormányzata, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 18.)
  7. Megkötötte a BKK a BKV-val az új közszolgáltatási szerződést – Index, 2012. április 28.
  8. http://www.bkk.hu/wp-content/uploads/2011/06/21_2012_SZMSZ_Egys%C3%A9ges-szerkezetben-2012.12.01-t%C5%91l.pdf
  9. Bordás Gábor: Ne csodálkozzunk, ha leordítja a fejünket a buszsofőr. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  10. Molnár Zoltán: E helyen E-jegyet vehetsz Pestre. 24.hu, 2017. július 13. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  11. Erdélyi: Egy nappal a vizes vb előtt szerződött a BKK és a T-Systems az online jegyértékesítési felületről. blog.atlatszo.hu, 2017. július 26. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  12. Fő projektszerződés 3. számú módosítása (PDF). Budapesti Közlekedési Központ, 2017. július 13. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  13. Spirk József: Verseny nélkül akart nagyot dobni az elfuserált e-bérlettel a BKK (magyar nyelven). 24.hu, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  14. Dömös Zsuzsanna: Egyre több durván amatőr hibát fedeznek fel a BKK jegyvásárlási rendszerében. 24.hu, 2017. július 15. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  15. Megszólalt a BKK által feljelentett etikus hekker (magyar nyelven). 24.hu, 2017. július 18. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  16. A Facebookon cáfolta a BKK vezérigazgatóját a 18 éves hekker (magyar nyelven). Mandiner, 2017. július 25. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
  17. Zelki Benjámin: A BKK megkapja a magáét: Jelentsetek fel, amiért szar értékelést adtam!. hvg.hu, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  18. T-Systems Hungary - Main Sponsor of the Ethical Hacking Conference (angol nyelven). T-Systems.hu. (Hozzáférés: 2017. július 22.)

További információk[szerkesztés]