Budapesti Közlekedési Központ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
BKK logo.svg
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva 2011
Székhely 1075 Budapest,
Rumbach Sebestyén u.
19-21.
Vezetők Dabóczi Kálmán
vezérigazgató
Alapító Fővárosi Önkormányzat
Iparág közösségi közlekedés
Leányvállalatai BKK Közút Zrt.
Nyelvek magyar

A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.[1] egy 2011. január 1-jén megalakult budapesti önkormányzati közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.[1]

Története[szerkesztés]

A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás a Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt az 1960-as évek végén.[1]

A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre, vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.[1][2][3]

A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén elfogadta városigazgatósági koncepció alapelveiről szóló előterjesztést, mely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejövő Budapesti Városigazgatóság Zrt. látja majd el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogja össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.[4] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául dr. Dabóczi Kálmánt választották.[5]

Tevékenységei[szerkesztés]

A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak majd a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.

A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.[6]

2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:[7]

  • tömegközlekedés szolgáltatásszervezése, a hálózat, járatok, menetrendek meghatározása
  • közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal
  • viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra
  • jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés
  • forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet

Az esélyegyenlőségért[szerkesztés]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.

A mozgáskorlátozottak segítése[szerkesztés]

Az alacsonypadlós IK-412-es
A részben alacsonypadlós Ikarus Agora
Az alacsonypadlós Volvo 7700A
Az alacsonypadlós Mercedes-Benz Citaro G

Ma már a legtöbb autóbusz- és az összes trolibuszvonalon közlekedik – legalább részben – alacsony padlós jármű. Emellett a Combinókkal már a 4-es és 6-os villamosvonalakon, illetve a CAF Urbos 3 villamosok megjelenésével az 1-es, 3-as, 17-es és 19-es villamoson is könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsony padlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

Az összes jármű alacsony padlós a hajnali és esti menetek kivételével az alábbi viszonylatokon:

Hétvégén az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

Az alábbi viszonylatokon egy darab kerekes szék szállítása lehetséges:

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (forgalomfelugyelet@bkk.hu, tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani erre a buszokra).

Vakvezető sáv

A látássérültek segítése[szerkesztés]

Braille-írásos információs tábla

A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Szervezete[szerkesztés]

Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.

A céget 5 fős igazgatóság irányítja, működését 3 fős felügyelőbizottság ellenőrzi.[8]

Kritikák[szerkesztés]

A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Mi a BKK? (magyar nyelven). BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2014. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  2. 2010. október 27-i Közgyűlés, 202–203.
  3. Új cégvezetők és holdingok. Népszabadság Online, 2010. október 28. (Hozzáférés: 2010. október 29.)
  4. Fővárosi Közgyűlés: döntés a városigazgatósági koncepcióról (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. november 26. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  5. Személyi kérdésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. december 3. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  6. Előterjesztő: Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes: Koncepció Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására (a Javaslat Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására c. fővárosi közgyűlési előterjesztés 1. melléklete) (magyar nyelven). Budapest Főváros Önkormányzata, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 18.)
  7. Megkötötte a BKK a BKV-val az új közszolgáltatási szerződést – Index, 2012. április 28.
  8. http://www.bkk.hu/wp-content/uploads/2011/06/21_2012_SZMSZ_Egys%C3%A9ges-szerkezetben-2012.12.01-t%C5%91l.pdf
  9. Ne csodálkozzunk, ha leordítja a fejünket a buszsofőr. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

További információk[szerkesztés]