Ugrás a tartalomhoz

Budapesti Közlekedési Központ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Hivatalos névBKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövid névBKK
Típusközlekedési társaság
JogelődBudapesti Közlekedési Zrt.
Alapítva2011. január 1.
Székhely1075 Budapest,
Rumbach Sebestyén u.
19-21.
VezetőkIgazgatóság
AlapítóFővárosi Önkormányzat
Iparágtömegközlekedés
Formazártkörűen működő részvénytársaság
LeányvállalataiBudapest Közút Zrt.

Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Kft.

Gellérthegyi SIKLÓ Beruházó és Szolgáltató Kft.
Nyelvekmagyar
Magyar cégjegyzékszám01-10-046840
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (Budapest VII. kerülete)
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611°N 19.057500°E
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. témájú médiaállományokat.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.[1] 2011. január 1-jén megalakult, a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló[2] budapesti közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.[1]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás az 1968-ban megalakult Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt.[1]

A londoni közlekedésszervezési modell (Transport for London) szemlélete alapján létrejött Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés a 2010. október 27-i döntésével jegyezte be, a vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.[1][3][4][5] Vitézy vezetése alatt a BKK kiemelt eredménye többek között a Fővárosi Közgyűlés által 2015-ben jóváhagyott Balázs Mór Terv, az új hosszú távú és fenntartható budapesti mobilitási terv összeállítása. (Továbbfejlesztett változata a Budapesti Mobilitási Terv 2030.[6])

A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén fogadta el a szakterületek közötti horizontális együttműködés koncepciója mentén megreformált városigazgatóság alapelveiről szóló előterjesztést, amely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejött Budapesti Városigazgatóság Zrt. látta el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogta össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. (Utódja 2023-ban a német „Stadtwerke” cégek mintájára megszervezett Budapesti Közművek lett.)

Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.[7] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául Dabóczi Kálmánt választották.[8] Dabóczinak a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének késlekedése miatt kellett távoznia 2019 elején, őt Nemesdy Ervin követte.[9][10] 2020. január 23-án jelentették be, hogy a vezérigazgatói posztra kiírt nyílt pályázat eredményeképp február 1-jétől Varga Ivett vezeti a céget.[11]

Vezérigazgatók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tevékenységei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja a működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.

A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.[15]

2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:[16]

  • tömegközlekedés szolgáltatásszervezése, a hálózat, járatok, menetrendek meghatározása
  • közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal
  • viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra
  • jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés
  • forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet

FUTÁR

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (röviden FUTÁR) egy integrált informatikai rendszer, ami lehetővé teszi a valós idejű járműkövetést, mely az utasokat és a diszpécserek munkáját is segíti.

Az esélyegyenlőségért

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.

A mozgáskorlátozottak segítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alacsonypadlós MAN Lion’s City G
Alacsonypadlós Solaris Trollino 18
Alacsonypadlós CAF Urbos 3

2022 novembere óta kizárólag alacsony padlós autóbuszok közlekednek.[17] A villamosvonalak közül az 1-es, 4-es, 6-os villamosvonalakon közlekedő Siemens Combinókkal, illetve az 1-es, 3-as, 14-es, 17-es, 19-es, 42-es, 50-es, 56-os, 56A és a 69-es villamoson, illetve a 41-es villamos kocsiszíni menetein a CAF Urbos 3 típusú villamosoknak köszönhetően könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsonypadlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Az M2-es metróvonalon a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomások vannak liftekkel ellátva, az Örs vezér tere pedig szintben megközelíthető. Az M3-as és az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

  • Autóbusz: az összes nappali és éjszakai viszonylaton.
  • Villamos: 3, 4, 6, 42, 50
  • Trolibusz: 70, 72, 73, 74, 76, 78, 79, 81, 82, 83
  • Hajó:

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

  • Trolibusz: az összes viszonylaton.
  • Villamos: 1, 19

Nincs alacsonypadlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (forgalomfelugyelet@bkk.hu, tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani ezekre a buszokra).

Vakvezető sáv

A látássérültek segítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Braille-írásos információs tábla

A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Szervezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.

A céget 2019-ben 7 fős igazgatóság[18] irányítja, működését 6 fős felügyelőbizottság[19] ellenőrzi.

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járművezetők terheltségének növekedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.[20]

Az elektronikus jegyvásárlási rendszer kezdeti hibái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017. július 13-án a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszert vezetett be a BKK-bérletek okostelefonon való megvásárolhatósága érdekében.[21] Bár kezdetben a BKK tagadta azokat az állításokat, miszerint a rendszer sürgős bevezetésére a másnap kezdődő úszó világbajnokság miatt került sor, a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint ez bebizonyosodott.[22][23] Független szakértők szinte azonnal megerősítették, hogy a jegyértékesítő rendszer, amelynek elkészítésére közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systems Magyarországot bízták meg,[24] nagyon durva hibákkal rendelkezik, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a tetszőleges árú bérletvásárlást.[25] Egy 18 éves fiatalember az egyik hiba kihasználásával mindössze 50 Ft-ért vett egy bérletet állítása szerint abból a célból, hogy jelentse a BKK-nak a hibát. A bérletet állítása szerint nem használta és nem is tudta volna felhasználni, csak azt szerette volna elérni, hogy más ne használhassa fel ezt a hibát rossz szándékból (például hogy saját hasznára a bérleteket féláron árusítsa).[26] A közérdekű bejelentését a BKK egy levelezésre nem használt, és a hivatalos panaszbejelentési címére is elküldte a BKK vezérigazgatójának azon állításával szemben, miszerint csak a levelezésre nem használt e-mail címükre küldte el.[27] A T-Systems feljelentést tett, melynek nyomán július 24-én reggel hét órakor 4 rendőr becsöngetett a fiatalemberhez és közölte vele, hogy gyanúsított, majd kihallgatták. Az eset széles körű felháborodást váltott ki. A BKK és a T-Systems kritizálói közül is többen felhívták a figyelmet arra, hogy más cégek az etikus hackereket jutalmazni szokták a hibák felderítéséért.[28] A T-Systems korábban fő szponzora volt egy etikus hackelésről szóló konferenciának.[29] A biztonsági rést megtaláló személyt 2017. augusztus 21-én értesítette az ügyészség, hogy a továbbiakban nem tekintik gyanúsítottnak, mivel a nyomozás megállapította, hogy cselekedete nem volt veszélyes a társadalomra, így az nem lehet bűncselekmény; továbbá a társadalomra való veszélyességétől függetlenül tette közérdekű bejelentésnek minősült, ami büntethetőséget kizáró ok.[30]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 "Mi a BKK?". BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 2014. Hozzáférés: 2018. március 3..
  2. ↑ "Ismerd meg a BKK-t". bkk.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  3. ↑ 2010. október 27-i Közgyűlés Archiválva 2018. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, 202–203.
  4. ↑ "Új cégvezetők és holdingok". Népszabadság Online. 2010. október 28. Hozzáférés: 2010. október 29..
  5. ↑ Átlátszó Mutyimondó Extra, Ep.27 – MÁV, BKK, politika. Vendég: Vitézy Dávid - Átlátszó.hu Youtube csatorna, 2024.01.23.
  6. ↑ Budapesti Mobilitási Terv 2030 - BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 2019 (budapest.hu)
  7. ↑ "Fővárosi Közgyűlés: döntés a városigazgatósági koncepcióról". Fővárosi Önkormányzat. 20141126. Hozzáférés: 20141203. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  8. ↑ "Személyi kérdésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés". Fővárosi Önkormányzat. 20141203. Hozzáférés: 20141203. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  9. ↑ E-jegy botrány: felmenti a főpolgármester a BKK vezérigazgatóját – Infostart.hu, 2018. november 30.
  10. ↑ Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén – Napi.hu, 2019. január 23.
  11. ↑ "Dr. Varga Ivett a BKK vezérigazgatója 2020. február 1-től". BKK. 2020. január 23. Hozzáférés: 2020. január 23..
  12. 1 2 Tenczer Gábor (2020. május 6.). "Karácsony kirúgta a BKK-vezért". index.hu. Hozzáférés: 2020. május 6..
  13. 1 2 Balogh Krisztina (2020. november 23.). "Karácsony Gergely bemutatta a BKK új vezérigazgatóját". index.hu. Hozzáférés: 2020. december 9..
  14. ↑ "Felmondott Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója". telex. 2025. május 29. Hozzáférés: 2025. május 29..
  15. ↑ Előterjesztő: Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes (20101021). "Koncepció Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására (a Javaslat Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására c. fővárosi közgyűlési előterjesztés 1. melléklete)". Budapest Főváros Önkormányzata. 2018-11-14 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20101118. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  16. ↑ Megkötötte a BKK a BKV-val az új közszolgáltatási szerződést – Index, 2012. április 28.
  17. ↑ "Retró hétvége nyugdíjba vonuló Ikarusokkal". BKV. 2022. november 15. Hozzáférés: 2023. március 19..
  18. ↑ Igazgatóság. bkk.hu (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  19. ↑ Felügyelőbizottság. bkk.hu (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  20. ↑ Bordás Gábor. "Ne csodálkozzunk, ha leordítja a fejünket a buszsofőr". 24.hu. Hozzáférés: 2017. március 27..
  21. ↑ Molnár Zoltán (2017. július 13.). "E helyen E-jegyet vehetsz Pestre". 24.hu. Hozzáférés: 2017. július 22..
  22. ↑ Erdélyi (2017. július 26.). "Egy nappal a vizes vb előtt szerződött a BKK és a T-Systems az online jegyértékesítési felületről". blog.atlatszo.hu. Hozzáférés: 2017. július 26..
  23. ↑ "Fő projektszerződés 3. számú módosítása" (PDF). Budapesti Közlekedési Központ. 2017. július 13. Hozzáférés: 2017. július 26..
  24. ↑ Spirk József (2017. július 24.). "Verseny nélkül akart nagyot dobni az elfuserált e-bérlettel a BKK". 24.hu. Hozzáférés: 2017. július 26..
  25. ↑ Dömös Zsuzsanna (2017. július 15.). "Egyre több durván amatőr hibát fedeznek fel a BKK jegyvásárlási rendszerében". 24.hu. Hozzáférés: 2017. július 22..
  26. ↑ "Megszólalt a BKK által feljelentett etikus hekker". 24.hu. 2017. július 18. Hozzáférés: 2017. július 18..
  27. ↑ "A Facebookon cáfolta a BKK vezérigazgatóját a 18 éves hekker". Mandiner. 2017. július 25. Hozzáférés: 2017. július 25..
  28. ↑ Zelki Benjámin (2017. július 21.). "A BKK megkapja a magáét: Jelentsetek fel, amiért szar értékelést adtam!". hvg.hu. Hozzáférés: 2017. július 22..
  29. ↑ "T-Systems Hungary - Main Sponsor of the Ethical Hacking Conference" (angol nyelven). T-Systems.hu. 2017. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22..
  30. ↑ "Már nem gyanúsítják a BKK-t figyelmeztető etikus hekkert". index.hu. Hozzáférés: 2017. augusztus 21..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_Közlekedési_Központ&oldid=28770931”