New York Stock Exchange

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
New York Stock Exchange
NY Stock Exchange logo.svg
5.2.11NewYorkStockExchangeByLuigiNovi.jpg
Típus Tőzsde
Alapítva 1817. március 8.
Székhely New York City, New York, USA
Vezetők Duncan L. Niederauer vezérigazgató
Tulajdonos IntercontinentalExchange Group

A New York Stock Exchange weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz New York Stock Exchange témájú médiaállományokat.

A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) egy New York City-ben található tőzsde. Dollár-paritáson számolva ez a világ legnagyobb tőzsdéje. A parketten 2764[1] értékpapír cserélhet gazdát, ami a világon a második legnagyobb. Az 1990-es években a részvényvolumen elmaradt a NASDAQ-étől. 2006. december 31-én a tőzsdei cégek piaci kapitalizációja elérte a 25 000 milliárd dollárt.[2]

A NYSE tulajdonosa a NYSE Euronext tőzsdeüzemeltető, amely az Archipelago Holdings és az Euronext összeolvadásából jött létre. A tőzsde épülete a Wall Street 11. szám alatt található, a részvénykereskedelem négy termében zajlik. Az épületet 1978-ban történelmi jelentőségűnek nyilvánították.

Üzleti áttekintése[szerkesztés]

A NYSE a Wall Streeten, 2002
A New York Stock Exchange (2003. június)

A New York-i tőzsdén az ott jegyzett vállalatok részvényeit lehet adni és venni – az elektronikus árverési rendszeren keresztül gyorsan és mindkét fél számára a legmegfelelőbb áron. 1985. szeptember 30. óta a NYSE helyi idő szerint 9.30 és 16.00 között tart nyitva.

2007. január 24. óta néhány nagyon drága részvényt kivéve a NYSE összes részvényét az elektronikus rendszeren keresztül lehet cserélni. Az ügyfelek azonnali elektronikus végrehajtásra is adhatnak megbízást, vagy a tranzakcióval a parkett árverésein vehetnek részt. A megbízások több mint fele már elektronikus úton zajlik.

A kereskedő parketten a NYSE folyamatos árverést végez. Itt a brókerek emberi kapcsolatai és szakértői kapcsolatai különböztetik meg a New York-i tőzsdét a teljesen elektronikus piacoktól. Egy adott részvénnyel a parkett egy adott helyén lehet kereskedni. A befektetők nevében részvényt eladni vagy venni kívánó tőzsdetagok ezen a helyen egy információs oszlop köré gyűlnek. Itt egy megbízott bróker, aki nem a NYSE alkalmazottja, hangos kiáltásokkal folytatja le az árverést, és hozza így össze az eladókat a vevőkkel. Ezek a megbízott brókerek az esetek nagyjából 10%-ában a saját tőkéjük bevonásával mozdítják előre a részvényforgalmat. A különféle színű ruhákba öltözött brókerek sürgését-forgását több mozifilm is megörökítette, többek között a Tőzsdecápák.

Az 1960-as évek közepén létrehozták a NYSE kompozit indexet. Az 1965-ös év zárásakor az indexnek 50 pontos bázist állapítottak meg. A kompozit index a tőzsde összes részvényének árfolyamát tükrözi, szemben a Dow Jones Ipari Átlaggal, amely a 30 legnagyobbét. A kompozit index reformálására a NYSE 2003-ban az új bázist a 2002-es évzárás szintjén, 5000 pontban állapította meg. Korábban az index valamivel 500 pont alatt mozgott, a valaha tapasztalt legmagasabb 670 és a legalacsonyabb 33 pont között.

A közvetlen részvénykereskedelemhez való jogot a tőzsde 1366 „ülésének” tulajdonosai gyakorolhatják. Az 1870-es évekig ugyanis a NYSE tagjai egy ülésben ülve kereskedtek a részvényekkel. A tényleges ülőalkalmatosságoktól azóta már régen megszabadultak. 1868-ban az ülések számát 533-ra korlátozták, bár az évek során ezt a korlátot többször megemelték. 1953-ban a tőzsde elérte a mai, 1366 üléses szintjét. Az ülésekre nagy volt a kereslet, mivel csak ez adott jogot a közvetlen részvénycserére. Az ülések ára nagyjából a gazdaság állapotát követte – recessziók során esett, a gazdasági növekedés éveiben pedig emelkedett. A legdrágább ülést 1929-ben adták el, akkori áron 625 000 dollárért. Ez mai áron több mint 6 millió dollárt jelentene. A közelmúltban a legdrágább ülést az 1990-es évek végén 4 millió dollárért adták el, 2001-ben pedig 1 millió dollárért. Amikor 2005-ben a tőzsde összeolvadt az Archipelagóval és profitorientált vállalkozássá változott, akkor az összeolvadás előtt az ülések ára elérte a 3,25 millió dollárt is. Az új vállalati formában azonban a tőzsde 500 000 dolláros készpénzért és 77 000 részvényért cserébe az összes üléstulajdonost kivásárolta. A NYSE most már egyéves kereskedési jogokat árul az ülések helyett.

Történelme[szerkesztés]

A New York-i tőzsde eredetét 1792. május 17-ére lehet visszavezetni, amikor is a Wall Street 68. előtt található platánfa alatt huszonnégy bróker aláírta a fa angol neve után Buttonwood Agreement-nek nevezett alapító okiratot. 1817. március 8-án a szervezet elkészítette az alapszabályokat és felvette a „New York Stock & Exchange Board” nevet, melyet 1863-ban rövidítettek jelenlegi formájára. A tőzsde első elnökének Anthony Stockholmot választották meg.

A NYSE első központi irodáját 1817-ben bérelték havi 200 dollárért a Wall Street 40. alatt. A részvényforgalom azonban 1896 és 1901 között meghatszorozódott, és az egyre növekvő tőzsde új hely után kezdett nézni.[3] Nyolc New York-i építészt hívtak meg az új tőzsdeépület megtervezésére, és végül George B. Post neoklasszicista épületét fogadták el. A Broad Street 10. alatti és a szomszédos épületek bontása 1901. május 10-én kezdődött el.

A New York Stock Exchange épület 1903. április 22-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt. Az építési költségek akkori áron 4 millió dollárba kerültek. A kereskedőparkett a 33 x 42,5 méteres méretével az akkori város egyik legnagyobb helyisége volt. A 22 méteres belmagasságot üvegtető koronázta. Az épület homlokzatát John Quincy Adams Ward domborműve díszíti.

1922-ben a Broad Street 11. alatt megnyílt a Trowbridge & Livingston építésziroda tervezte melléképület, ahol a tőzsde irodái, valamint egy, csak „garázs”-nak nevezett kereskedőparkett kaptak helyet. További keresdkedőparketteket alakítottak ki 1969-ben és 1988-ban. 2000-ben a Broad Street 30. alatt újabb kereskedőterem nyílt, de az egyre növekvő elektronikus kereskedés miatt ezt 2006-ban be is zárták.

Eseményei[szerkesztés]

A kereskedőparkett és a megbízott brókerek információs oszlopai az elektronikus automatizálás kora előtt

Az első világháború 1914. júliusi kitörése után a tőzsde bezárt, ám november 28-án újra kinyitott, hogy háborús kötvényekkel lehessen kereskedni.

1920. szeptember 16-án bomba robbant a Wall Streeten, a NYSE épülete előtt. 33-an meghaltak, több mint 400-an megsebesültek. A robbanás nyomait több szomszédos épületen, így a tőzsdén és a JP Morgan épületén sem javították ki, hogy így emlékezzenek az áldozatokra.

1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” beütött a XX. század legnagyobb tőzsdekrachja. A tőzsdei pánik a gazdasági világválság egyik kiváltó oka volt. A piac csak 1954 vége felé érte el a krach előtti szintjét.

A befektetők bizalmának visszanyerésére a NYSE 1938. október 31-én egy új, tizenöt pontból álló befektetésvédelmi programot indított el.

1987. október 19-én, a „fekete hétfőn” a Dow Jones Ipari Átlag 554,26 pontot, 22,6%-ot zuhant egyetlen nap alatt. Ez a tőzsde történelmének legnagyobb egynapos zuhanása volt, és a vezetés a tőzsde történelme során először „lecsapta a biztosítékot”. Ezzel a sokat vitatott lépéssel felfüggesztették a kereskedést. Az irányításon azóta finomítottak: 10%-os esésnél egy órára függesztik fel a kereskedést, 20%-nál két órára, 30%-nál pedig másnap reggelig. Egy délutáni 10- vagy 20%-os esésnél rövidebb ideig függesztik fel a kereskedést, de egy 30%-os esés mindenképpen az aznapi zárást jelenti. A kereskedés felfüggesztése mögött az áll, hogy a befektetőinek legyen idejük lehiggadni és újraértelmezni a pozícióikat.

1997. október 27-én hasonló pánik futott végig a New York-i tőzsdén, amikor az ázsiai piacok veszteségeinek hírére a tőzsdeindex 7,2%-ot esett. A NYSE azonban hamar talpra állt.

A tőzsde a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt szeptember 17-ig zárva tartott.

2006. április 21-én a NYSE bejelentette, hogy felvásárolja az Archipelagót és ezzel magát a tőzsdét is tőzsdére viszi. A NYSE 2005. december 6-án profitorientált, tőzsdei céggé alakult át. A új NYSE Group részvényeivel 2006. március 8. után lehetett először kereskedni. Alig egy évvel később, 2007. április 4-én a NYSE Group összeolvadt az Euronext pán-európai börzével. Az így létrejött NYSE Euronext lett az első transzatlanti tőzsdecsoport.

Kronológiája[szerkesztés]

Repesznyomok a Wall Street 23. falán az 1920-as robbantás emlékeként
  • 1792 – A New York-i tőzsdén tulajdonost cserélnek az első részvények
  • 1817 – Elkészül a New York Stock & Exchange Board alapszabályzata
  • 1867 – Megjelenik az első tőzsdei árfolyamjelző gép („stock ticker”) [1]
  • 1896 – A The Wall Street Journal-ban először jelenik meg a Dow Jones Ipari Átlag (DJIA)
  • 1903 – A NYSE átköltözik a Broad Street 10-re
  • 1907 – 1907-es tőzsdepánik
  • 1914 – Az első világháború miatt négy hónapra és két hétre bezár a tőzsde
  • 1920 – Bomba robban a Wall Streeten, a NYSE épülete előtt. 33 halott, több mint 400 sebesült
  • 1929 – Tőzsdepánik október 24-én, a fekete csütörtökön. Hamarosan kitör a gazdasági világválság
  • 1943 – A kereskedőparkett megnyílik a nők számára[4]
  • 1949 – Kezdetét veszi a leghosszabb ideig tartó hossz
  • 1954 – A DJIA utoléri, majd átlépi az 1929-es krach előtti legmagasabb szintjét
  • 1966 – Elkészül a közös részvényindex és a részvényadatok már teljesen automatizáltak
  • 1972 – A DJIA először töri át az 1000 pontos lélektani határt
  • 1977 – Külföldi brókerek is kereskedhetnek a tőzsdén
  • 1987 – Október 19-én, a fekete hétfőn, a DJIA története legnagyobb napi százalékos esését regisztrálja
  • 1991 – A DJIA átlépi a 3000 pontot
  • 1996 – Megjelenik a valós idejű ticker
  • 1999 – A DJIA átlépi a 10 000 pontot
  • 2000 – Megjelenik az első NYSE globális indexe, a NYIID
  • 2001 – Véget ér a tört alapú kereskedés (1/16 részenként), a részvények áttérnek a dollárcent alapra. A szeptember 11-ei terrortámadás miatt a tőzsde négy napra bezár
  • 2003 – A NYSE kompozit indexet reformálják, 5000 pontról újraindítják
  • 2006 – A NYSE és Archipelago összeolvad, megalapítják a profitorientált NYSE Groupot. Ezután a NYSE Group összeolvad az Euronexttel és megalakul az első transzatlanti tőzsdecsoport. Október 19-én a DJIA túllép a 12 000 ponton.
  • 2007 – június 1-jén a kompozit index 10 000 felett zár, július 19-én a DJIA túllépi a 14 000 pontot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz New York Stock Exchange témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]