Richter Gedeon Nyrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Richter Gedeon Nyrt.
Richter-Gedeon-Nyrt-P5010610.jpg
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1901
Székhely Budapest, Gyömrői út 19.-21.
Vezetők Orbán Gábor vezérigazgató, Bogsch Erik operatív elnök
Alapító Richter Gedeon
Iparág gyógyszeripar, biotechnológia
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Árbevétel Növekedés389 690 millió forint (2016)[1]
Profit Növekedés67 023 millió forint (2016)[1]
Összes tőke Növekedés681 873 millió forint (2016)[1]
Alkalmazottak száma 11 820 (2016)[1]
Anyavállalata Richter Gedeon Nyrt.
Leányvállalatai Gedeon Richter Polska, Gedeon Richter Romania, Gedeon Richter RUS, Richter Themis, Richter-Helm Biologics, Preglem
Tőzsde BÉTRichter

Magyar cégjegyzékszám 01-10-040944
A Richter Gedeon Nyrt. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Richter Gedeon Nyrt. témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1901–1923Richter Gedeon Vegyészeti Gyár
1923–1945Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.
1945–199?Kőbányai Gyógyszerárugyár
199?–Richter Gedeon Nyrt.
A Richter Gedeon Nyrt. egyik épülete
A Richter Gedeon Nyrt. egyik épülete
A Richter Gedeon Nyrt. kutatási épülete
A Richter Gedeon Nyrt. dorogi gyáregysége

A Richter Gedeon Nyrt. Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, a hazai gyógyszergyárak közül a legnagyobb hányadban van magyar részvényesek tulajdonában. Külföldi érdekeltségei révén Közép-Európában regionális multinacionális vállalatnak tekinthető. Vezérigazgatója 1992 és 2017. november 1-je között Bogsch Erik volt. Azóta a vezérigazgató Orbán Gábor, Bogsch Erik pedig az operatív elnök.[2]

Története[szerkesztés]

A Sas patika[szerkesztés]

Richter Gedeon gyógyszervegyész – külföldi tanulmányútjairól hazatérve – 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői úton a Sas patikát.[3] Laboratóriumában sikerrel kísérletezett állati szervekből kivont (ún. organoterápiás) készítményekkel. 1902-ben hozta sikerrel forgalomba a Tonogen védjegy alatt a korában világszínvonalat képviselő organoterápiás készítményt.

Gyáralapítás Kőbányán[szerkesztés]

A siker lehetővé tette, hogy Richter Gedeon családi vállalkozásként gyógyszergyárat alapítson Budapesten a Gyömrői út – Cserkesz utca közötti területen. A termékpaletta kibővült: fertőtlenítő szertől (Hyperol) a láz- és gyulladáscsillapító Kalmopyrin védjegyes termékig.

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.[szerkesztés]

A családi vállalat 1923-ban alakult részvénytársasággá, ezáltal a termékfejlesztésre és a vállalati akvizícióra (leányvállalatok Bukarestben és Varsóban) elegendő tőke jutott. A cég exportjára jellemző, hogy 34 államban tartott fenn bizományi raktárt. Richter Gedeon, miután saját gyárából kitiltották, 1944-ben a Duna-parton a nyilasterror áldozata lett.

Az államosított vállalat[szerkesztés]

A második világháború után a gyárat államosították és összevonták néhány, szintén államosított kisebb vegyi üzemmel (Rex, Egger, Magyar Pharma). A budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben 1967-ben[4] a termelés egy részét kihelyezték Dorogra, a város határában felépült gyárkomplexumot azóta többször bővítették.

A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, amely név egyrészt egyetlen idegen nyelv beszélője számára sem volt kiejthető, másrészt állandó tévedésekre adott okot amiatt, hogy a mai EGIS gyógyszergyár is Kőbányán található. Mindezek miatt a rendszerváltásig a gyár belföldön a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet, külföldön, valamint iparjogvédelmi jogok jogosultjaként (természetesen csak formálisan) a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-t, illetve ennek idegen nyelvi megfelelőjét használták.

Az államosított vállalat termelésének több mint 75%-át exportálták. Saját fejlesztésű termékei közül kiemelkedik:

  • Ahistan
  • Humacthid (szintetikus ACTH hormon)
  • Cavinton

A termelés jelentős része más szintetikus előállítású gyógyszerekből állt, de a gyár fejlesztette ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket, a szabadalmazott Richtofit termékcsaládot, továbbá növényvédő szereket is előállított, elsősorban a dorogi gyáregységben. A Fabulon termékcsaládot a gyógyszergyártásban szerzett tapasztalatok felhasználásával az 1970-es évek elején fejlesztette ki az akkor Kőbányai Gyógyszerárugyárnak hívott Richter; addig a Caola volt az egyetlen magyarországi vállalat, amely kozmetikumokat vitt/vihetett piacra.

A rendszerváltás óta[szerkesztés]

A rendszerváltás óta is megőrizte a cég belföldi és számos külföldi piaci pozícióját. Egyike a kutatás és innováció iránt leginkább elkötelezett magyar vállalatoknak.

1993-ban a Colgate-Palmolive Kft. megvásárolta a Fabulon termékcsalád és a Richtofit termékek gyártási jogát. A dorogi gyárüzemben készülő termékeket továbbra is forgalmazta, azonban megszüntette az ehhez kapcsolódó magyarországi fejlesztést és elbocsátotta a tapasztalt fejlesztői gárdát. 2008-ban a Colgate-Palmolive bezárta dorogi gyárát.

Napjainkban[szerkesztés]

A Richter Gedeon Nyrt. folyamatosan fejlődik és újabbnál újabb beruházásokat hajt végre. 2006-ban határozta el magát a vállalat, hogy megkezdi a biotechnológiai gyógyszerek fejlesztését és gyártását. Ennek eredményeképpen 2007-ben létrejött a Richter-Helm közös vállalt. 2008-ban a vállat úgy határozott, hogy Debrecenben építik fel a Biotechnológiai üzemet, melyet 2012-ben adtak át és 2014 óta folyamatosan működik. Valamint a vállalat fő profilja továbbra is az innovatív eredeti kutatás legfontosabb terméke a Cariprazine, melyet az amerikai Actavis vállalattal közösen fejlesztett.

Richter csoport[szerkesztés]

Magyarországon

Anyavállalat

Fióktelepek

Külföldi leányvállaltok

Továbbá vegyes vállalatokkal rendelkezik: Brazíliában

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Muck Tibor: TOP 50 Nagyvállalati rangsorok: Egzotikus esetek. Heti Világgazdaság, (2017. júl. 27.) 52. o. ISSN Hozzáférés: 2017. aug. 12.
  2. Richter Gedeon: Mellettem az utódom! (index.hu, 2017.10.04)
  3. Gyakran "Pesti Sas patikaként" említik; nem azonos a budai Arany Sas Patikával, amelyben múzeum működik
  4. Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon, 2008, p. 217.