Budapesti Corvinus Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem
Főépület, a korábbi Fővámpalota. Fővám tér, Budapest
Alapítva	1948
Hely	Budapest, Székesfehérvár
Mottó	Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus	alapítványi egyetem
Oktatók száma	867 fő
Hallgatói létszám	17 879 fő
Rektor	Lánczi András (2016. július 1. – )
Elérhetőség
Cím	1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″47.486111111111, 19.058055555556
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

Névváltozatok

Időszak Név 1948-1953 Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953-1990 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) 1990–2000 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) 2000-2003 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) 2003 óta Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: BCE, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérvárott működő alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény, Magyarország nagy egyetemeinek egyike.

Története

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. 1934-1948 között Magy. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14.-én Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinusnak két campusa és hat kara maradt. 2016. január 1-jével az egyetem átalakult, megtartva a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát, ezáltal visszatérve tradicionális struktúrájához.

2019 július 1-jével az intézmény fenntartói jogai átkerültek a magyar államtól az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz.

Rektorok

2016– Lánczi András 2012–2016 Rostoványi Zsolt 2003–2011 Mészáros Tamás 2000–2003 Chikán Attila 1997–2000 Palánkai Tibor 1991–1997 Andorka Rudolf 1985–1991 Csáki Csaba 1984–1985 Szuhay Miklós (mb.)

1980–1984 Csizmadia Ernő 1974–1979 Berend T. Iván 1968–1973 Szabó Kálmán 1963–1967 Pach Zsigmond Pál 1957–1963 Háy László 1953–1956 Fogarasi Béla 1950–1953 Nagy Tamás (kurátor) 1948–1950 Rudas László

Az Egyetem központi épülete

Építéstörténet

A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található. A neoreneszánsz épületet, egykoron a Fővámpalotát ("központi fővámhivatal palotája") Ybl Miklós tervei alapján építették 1870 nyarától, és 1874. május 1-jén adták át. A 9500 négyzetméter alapterületű épület a vámhivatalnak, a pesti pénzügyigazgatóságnak, a központi árüzleti és a bányatermék-igazgatóságnak adott otthont.

A korabeli hírlapcikk szerint "Ez épület legnagyobb részének rendeltetése az leend, hogy a Budapestre tartozó vámhivatalok, s az ezen vámkerületbe tartozó összes, külföldről érkező áruk részére megfelelő helyiségeket tartalmazzon, s csupán a Mészáros utca felé néző, homlokzati rész van más célra kijelölve, amennyiben ott a kir. pénzügyi ügyészség fog elhelyeztetni. A hivatalhelyiségeken és roppant számú, tágas raktárakon kívül (melyek közé az üveggel födött két udvar is számítandó) csupán négy lakásnak jutott hely az óriási épületben." (...) Az "Ybl nevéhez kötött bizalmunknál fogva, teljes joggal hisszük állíthatni: hogy az épület, művészeti tekintetben a legkövetelőbb igényeknek is teljes mértékben megfelelend. A modern renaissance derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt bennünket, azon renaissance-éi, mely e stylnek barock és rokoko név alatt ismeretes fattyúágaitól teljesen különválva, a görög és római antique-ok tanulmányának alapján, hivatva van, korunkat jellemző építészeti styllé fejlődni."

Átadásakor "a kétemeletes palotában három belső udvart, közel 290 hivatali helyiséget, több mint 30 konyhát és közel 140 lakószobát alakítottak ki – amit például a külföldről érkező vámügyi szakértők is használtak." (...) "A vámolandó árut vasúti szerelvényen szállították az épületbe, ezért a földszintet teljes hosszúságában sínek szelték át", egy 146 méter hosszú vágány révén. "Építésekor átlagosan heti 30 szállítmány fogadásával számoltak, a megmérendő árukkal megpakolt vasúti kocsikat húzó mozdony megfordítására Ganz gyártmányú fordítókorongot helyeztek el a palotában." (...) "A pincében a kazánház, a mosókonyha és a fáspincék mellett öt nagy raktár kapott helyet, ezekhez négy, zsilippel lezárható alagút is vezetett a Duna felől – melyeket 1941-ben befalaztak. Szintén a folyó felől érkező áruforgalom miatt volt szükség az alsó rakpartra nyíló kapuk kialakítására."

"Ybl állandó nehézségekkel küzdött az állandó újabb igények miatt, így az épület folyamatos áttervezésére volt szükség, nem meglepő, hogy az építkezés költsége az előirányzott összeget jóval meghaladta. Az épületbe a Dunáról alagúton át lehetett csónakkal bejutni, ezt a csatornát árvíz idején zsilipelni lehetett. (...) A vasút is bemehetett az épületbe, a mozdony részére forgózsámoly volt beépítve, s az épület és a Duna között egy sínpárat is kiépítettek. Úgy tervezték, hogy a Tábori kórház táján építendő Duna-híd lehetővé teszi majd a budai és pesti indóházak, valamint a Fővámház vasúti összekötését."

A Duna közelsége okán mintegy 1 m vastag betonalapot kellett készíteni: "a víz elleni teljes biztosítás tekintetéből a legjobb, de természetesen költséges módon eszközöltetett, amennyiben az egész épület egy 4 láb 3 hüvelyk vastag bétonrétegre állíttatott. (...) Az épület egyenletes ülepedése és vízmentessége ekképp teljesen biztosítva van."

A korabeli beszámoló szerint – az akkor még külvárosi területnek számító Sóház téren – felépülő palota a környék fejlődését is nagymértékben elősegítette, hisz a "minden ízében emlékszerű jelleggel bíró óriás épület, ha egyszer készen áll, s ha a közvetlenül eléje tervezett híd is megvalósuland, Pest ez egész részét újjá fogja teremteni. A magán-építkezéseknek már eddig is jótékony lendületet adott a város e részén, s az építkezés haladásával, előreláthatólag, négyzetes arányban fog növekedni." (A tervezett Ferencz József-híd átadására csak 1896-ban került sor.)

A Fővámház háborús károk, belövések miatt romos épülete 1945-ben (Fortepan 5805)

A II. világháború alatt és után

A Fővámpalota egészen a második világháborúig vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont. A 2. világháború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József-híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek.

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült 1952-ben a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot. Utóbbit 1970-ben Makk Károly tervei szerint alakították át.

A 170 méter hosszú és 56 méter széles palota négy (3 fő és 1 hátsó) homlokzatát összesen 22 alkotás díszíti, Sommer Ágost allegorikus szobrai. "A három udvarból négy nagy előadótermet és egy háromezer személy befogadására alkalmas, üvegtetős aulát alakítottak ki – a percek alatt függönnyel besötétíthető tetőnek köszönhetően az aula kiváló volt filmvetítésekre is. Az 500 fős előadótermek mellett 10 darab száz személyes tanterem, 35 szemináriumterem, tornaterem és könyvtár várta a diákokat." (...) "A zsibongóban büfé, az alagsorban napi kétszeri menü biztosította a diákok étkezését – mellette tekepálya és céllövőterem szolgálta a kikapcsolódást."

A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, sokat visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.

Karok, képzések

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1. és 2011. december 31. között hét, 2012. január 1-től – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlik az oktatás, az alábbi szakokon:

Gazdálkodástudományi Kar

1093 Budapest, Fővám tér 8.

• gazdálkodási és menedzsment (magyar és angol nyelven) (BA)
• gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc)
• gazdaságinformatikus (BSc, MSc)
• kereskedelem és marketing (BA)
• nemzetközi gazdálkodás (magyar és angol nyelven) (BA)
• pénzügy és számvitel (BA)
• turizmus-vendéglátás (BA)
• emberi erőforrások (BA)
• ellátásilánc-menedzsment (MA)
• marketing (magyar és angol nyelven) (MSc)
• Master of Business Administration (MSc)
• pénzügy (MSc)
• számvitel (MSc)
• turizmus-menedzsment (MSc)
• vállalkozásfejlesztés (MSc)
• vezetés és szervezés (MSc)
• vidékfejlesztési agrármérnöki (MSc)

Közgazdaságtudományi Kar

1093 Budapest, Fővám tér 8.

• Alkalmazott közgazdaságtan (magyar és angol nyelven) (BA)
• Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (BSc)
• Gazdaság-matematikai elemző (MSc)
• Közgazdasági elemző (magyar és angol nyelven) (MA)
• Közgazdálkodás és Közpolitika (magyar és angol nyelven) (MA)
• Pénzügy (esti tagozat) (MA)

Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar

1093 Budapest, Közraktár u. 4–6.

• kommunikáció és médiatudomány (magyar és angol nyelven) (BA, MA)
• nemzetközi tanulmányok (magyar és angol nyelven) (BA, MA)
• politológia (BA, MA)
• szociológia (magyar és angol nyelven) (BA, MA)
• nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (magyar és angol nyelven) (MA)
• regionális és környezeti gazdaságtan (magyar és angol nyelven) (MA)
• Comparative Local Development Studies (MA)
• tanár-közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek) (MA)

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai az Információs és Technológiai Minisztériumtól 2019. július 1-jén átkerültek az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz. Az Egyetem alapító okiratának értelmében az egyetem felelős vezetői a rektor, a kancellár, valamint új szereplőként az elnök. Az egyetem első elnöke Anthony Radev, a McKinsey volt regionális vezetője. Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Csák János, üzletember, címzetes egyetemi tanár; Lánczi András, a Corvinus rektora; Martonyi János, jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter; Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója; a kuratórium elnöke pedig Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A felügyelőbizottság elnöke Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, tagjai Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt rektora, volt gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere. Az Alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd.

Szakkollégiumok

A Közgáz egyik nagyelőadója

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ország szakkollégiuma, a népi kollégiumok hagyományait felelevenítve. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel a Rajk László Szakkollégium nevet.

Évtizedeken át egyedüli lehetőséget nyújtottak az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az Egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, s a mai napig magas színvonalú, az egyetemi alapoktatást kiegészítő, és azon túlmutató ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi stb.) végeznek elmélyült kutatást, nem egyszer külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

Az egyetemen hét szakkollégium működik:

• EVK Szakkollégium
• Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága
• Heller Farkas Szakkollégium
• Rajk László Szakkollégium
• Széchenyi István Szakkollégium
• Társadalomelméleti Kollégium
• Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma

Diákszervezetek

A szakkollégiumokon felül a Corvinuson még több mint 40 diákszervezet működik, evvel a legaktívabb szervezett hallgatói életet tudhatja magáénak az országban. Egyes szervezetek szakmai fókuszúak, mások valamely hobbi köré szerveződnek, vagy nemzetköziesedéssel foglalkoznak stb.

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma "legidősebb" diákszervezet a Studium Generale. A 45 éves diákszervezet mára a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyig legnagyobb taglétszámú szervezet.

Hallgatói Önkormányzat

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdekképviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásokra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmány ez alapján alakul meg.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.

Corvinus Hallgatói Médiaközpont

Könyvtár

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

• Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja: a Közgazdász az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatalos egyetemi lapja, az idei első lapszámmal immár az 53. évfolyamát kezdte meg. Ennek megfelelően az évek során sok átalakuláson ment keresztül, de tartalmi minőségét és hallgatóközpontú szemléletét mindvégig megőrizte. Mindezek szellemében elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20-28 oldalon 3000-4000 példányban tabloid méretben;
• Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36-60 oldalon A5 méretben;
• Corvinus Online portál.

Közgáz Évzáró Fesztivál

A Közgáz Évzáró Fesztivál a Budapesti Corvinus Egyetem "vizsgafelejtő" fesztiválja, amit 1993 óta hagyományosan Tata városában rendeztek meg a vizsgaidőszak végén. A fesztivál 2012-ben egy új, nagyobb helyre költözött: június 14. és 17. között Balatonkenese volt az új helyszín. 2016-ban Zánka, 2017-től pedig Alsóörs ad otthont a rendezvénynek.

Az első tatai fesztivált 1993-ban rendezte meg közösen az Öntevékeny Csoportok Irodája és a Hallgatói Önkormányzat a Közgázos diákoknak. Évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltették magukat a hallgatók, a fesztivál pedig elérte az 1000 fős látogatottságot. Az évezred végén a fesztivál látogatottságában megelőzte az akkor induló VOLT Fesztivált is. A 2000-es évek elején a szervezés kikerült a diákszervezetek kezéből és az egyetemtől független rendezvényszervező cégek vették át a főszervezői szerepet. A 2006-os és a 2007-es fesztivál főleg az egyetem névváltoztatási problémái miatt sikertelen volt, így 2008-ban az eseményt nem rendezték meg. 2009-ben egy új szervezőgárda felelevenítette a hagyományt, és a fesztivált a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos évzárójaként szervezték meg. 2012-ben a szervezést átvette a Hallgatói Önkormányzat, így új helyen, új csapattal, de a hagyományos fesztivál kerül megszervezésre.

Híres egykori diákjai, tanárai

A főépület impozáns látványa éjszaka

A BCE 2007-ben átadott új „C” épületében a Társadalomtudományi Kar és az Egyetem könyvtára található

A Sóház belső tere

Nagyelőadó a „C” épületben

Szobrok

Közgáz Campus

• Ancsin László – magyar bajnok birkózó
• Bajnai Gordon – volt miniszterelnök, volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
• Betlen János – újságíró
• Bokros Lajos – volt pénzügyminiszter
• Csaba László – közgazdász professzor, akadémikus
• Chikán Attila – volt gazdasági miniszter
• Czene Attila – olimpiai bajnok úszó
• Beke-Martos Gábor – a Siemens elnök-vezérigazgatója
• Farkasházy Tivadar – újságíró, humorista
• Ferjancsik Domonkos – kardvívó
• Ficsor Ádám – miniszter
• Herczeg Zoltán – divattervező
• Járai Zsigmond – volt pénzügyminiszter, volt MNB-elnök
• Kádár Béla – az MKT elnöke
• Király Júlia – az MNB alelnöke
• Kondor Katalin – újságíró
• Kornai János – Széchenyi-díjas közgazdász, az MTA rendes tagja^[forrás?]
• Kósa L. Adolf – műsorvezető
• Kovács Ágnes – olimpiai bajnok úszó, UNICEF jószolgálati nagykövet-jelölt
• Kovács Ákos – énekes
• Kupa Mihály – volt pénzügyminiszter
• László Csaba – volt pénzügyminiszter
• Medgyessy Péter – volt miniszterelnök, volt pénzügyminiszter
• Mikes György – humorista
• Németh Miklós – volt miniszterelnök
• Öveges József – Kossuth-díjas fizika professzor
• Simor András – volt MNB-elnök
• Surányi György – volt MNB elnök
• Szirbik Imre - politikus, országgyűlési képviselő, Szentes polgármestere
• Szűcs Erika – politikus, volt szociális és munkaügyi miniszter
• Szűrös Mátyás – politikus, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
• Varga Mihály – volt pénzügyminiszter
• Veres János – volt pénzügyminiszter

Forrás

• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
• Jancsó Ágnes: Mozdony a Fővámpalotában (épülettörténeti összefoglaló)
• Ybl miklós fővámpalotája, ami idővel az egyik legversenyképesebb egyetemmé avanzsálódott – Corvinus Egyetem (fotósorozat)
• 140 éve adták át a Fővámpalotát. Egy emblematikus épület kalandos története (2014)
• Ney Béla egykorú ismertetése (Vasárnapi Ujság, 1871. júl. 30., 393. old.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

• Ybl műveinek jegyzéke, Fővámház (tervrajzok, belső részletek, egykorú ábrázolások, levéltári iratok etc.)
• Archív fotók a Fővámházról (Fortepan)
• Hivatalos honlap
• Élelmiszertudományi kar honlapja
• Gazdálkodástudományi kar honlapja
• Közgazdaságtudományi kar honlapja
• Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok kar honlapja
• Egyetemi térkép
• A BCE Központi Könyvtára
• Felvételizőknek
• A Közgazdaságtudományi Kar tudományos folyóirata
• Study in Hungary: Corvinus University
• BCE Világgazdasági Intézet honlapja