Budapesti Corvinus Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapesti Corvinus Egyetem
Főépület, a korábbi Fővámpalota. Fővám tér, Budapest
Főépület, a korábbi Fővámpalota. Fővám tér, Budapest
Alapítva 1948
Hely Budapest, Székesfehérvár
Mottó Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus állami egyetem
Oktatók száma 867 fő
Hallgatói létszám 17 879 fő[1]
Rektor Lánczi András (2016. július 1. – )[2]
Elérhetőség
Cím 1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1948-1953Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem
1953-1990Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
1990–2000Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE)
2000-2003Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
2003 ótaBudapesti Corvinus Egyetem (BCE)

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: BCE, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérvárott működő állami felsőoktatási intézmény, Magyarország nagy egyetemeinek egyike.

Története[szerkesztés]

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. 1934-1948 között Magy. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel[3] hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14.-én[4] Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinusnak két campusa és hat kara maradt. 2016. január 1-jével az egyetem átalakult, megtartva a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaságtudományi karát, ezáltal visszatérve tradicionális struktúrájához.

Rektorok[szerkesztés]

Az Egyetem központi épülete[szerkesztés]

A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található. A neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján építették és 1874. május 1-jén adták át. A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont.

A háború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek.

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült 1952-ben a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot. Utóbbit 1970-ben Makk Károly tervei szerint alakították át.

A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, sokat visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.[5]

Karok, képzések[szerkesztés]

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1. és 2011. december 31. között hét, 2012. január 1-től – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlik az oktatás, az alábbi szakokon:

Gazdálkodástudományi Kar[6][szerkesztés]

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Közgazdaságtudományi Kar[7][szerkesztés]

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar[8][szerkesztés]

1093 Budapest, Közraktár u. 4–6.

Szakkollégiumok[szerkesztés]

A Közgáz egyik nagyelőadója

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ország szakkollégiuma, a népi kollégiumok hagyományait felelevenítve. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel a Rajk László Szakkollégium nevet.

Évtizedeken át egyedüli lehetőséget nyújtottak az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az Egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, s a mai napig magas színvonalú, az egyetemi alapoktatást kiegészítő, és azon túlmutató ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi stb.) végeznek elmélyült kutatást, nem egyszer külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.[9]

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

Az egyetemen hét szakkollégium működik:

 

Diákszervezetek[szerkesztés]

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma "legidősebb" diákszervezet a Studium Generale.[10] A 45 éves diákszervezet mára a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyig legnagyobb taglétszámú szervezet.

Sokáig a Rajk szakkollégimhoz képest egyedüli diákszervezet volt, de ma már több diákszervezet is működik az egyetem kötelékein belül, és ezek különféle tevékenységet folytatnak.

A Közgáz! Team[11] felelős a sportrendezvények szervezéséért, valamint a hallgatók tájékoztatásáért. Az AEGEE és AIESEC[12] nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezetek, az ÖCSI pedig a gólyák egyetemi létbe való integrálásáért felelősek. Emellett az ÖCSI[13] egész évben fantasztikus bulikat is szervez a gólyáknak, ők szervezik a Gólyatábort és Gólyabált, valamint a Gólyahajót és az Alulabulit, ahol rendhagyó módon az Egyetem területén bulizhattok (a Gólyabál is ilyen). És az ÖCSI a másik legnagyobb diákszervezet közel 150 fős létszámával.

8 nagyobb diákszervezet működik a Budapesti Corvinus Egyetemen:

Emellett több kisebb diákszervezettel is találkozhatnak a hallgatók.[15]

Hallgatói Önkormányzat[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdek-képviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásokra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmányok ez alapján karonként alakulnak meg (kari Hallgatói Önkormányzat). A BCE HÖK a hat kar önkormányzatát foglalja magában.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.[16]

Corvinus Hallgatói Médiaközpont[szerkesztés]

Könyvtár

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát, valamint egyetemi videocsatorna és rádió üzemeltetésére is vállalkoztak. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

  • Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja: a Közgazdász az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatalos egyetemi lapja, az idei első lapszámmal immár az 53. évfolyamát kezdte meg. Ennek megfelelően az évek során sok átalakuláson ment keresztül, de tartalmi minőségét és hallgatóközpontú szemléletét mindvégig megőrizte. Mindezek szellemében elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20-28 oldalon 3000-4000 példányban tabloid méretben;
  • Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36-60 oldalon A5 méretben;
  • Corvinus Online portál;
  • Corvinus TV;
  • Corvinus FM rádió.

Közgáz Évzáró Fesztivál[szerkesztés]

A Közgáz Évzáró Fesztivál a Budapesti Corvinus Egyetem "vizsgafelejtő" fesztiválja, amit 1993 óta hagyományosan Tata városában rendeztek meg a vizsgaidőszak végén. A fesztivál 2012-ben egy új, nagyobb helyre költözött: június 14. és 17. között Balatonkenese volt az új helyszín. 2016-ban Zánka, 2017-től pedig Alsóörs ad otthont a rendezvénynek.

Az első tatai fesztivált 1993-ban rendezte meg közösen az Öntevékeny Csoportok Irodája és a Hallgatói Önkormányzat a Közgázos diákoknak. Évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltették magukat a hallgatók, a fesztivál pedig elérte az 1000 fős látogatottságot. Az évezred végén a fesztivál látogatottságában megelőzte az akkor induló VOLT Fesztivált is. A 2000-es évek elején a szervezés kikerült a diákszervezetek kezéből és az egyetemtől független rendezvényszervező cégek vették át a főszervezői szerepet. A 2006-os és a 2007-es fesztivál főleg az egyetem névváltoztatási problémái miatt sikertelen volt, így 2008-ban az eseményt nem rendezték meg. 2009-ben egy új szervezőgárda felelevenítette a hagyományt, és a fesztivált a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos évzárójaként szervezték meg. 2012-ben a szervezést átvette a Hallgatói Önkormányzat, így új helyen, új csapattal, de a hagyományos fesztivál kerül megszervezésre.

Híres egykori diákjai, tanárai[szerkesztés]

A főépület impozáns látványa éjszaka
A BCE 2007-ben átadott új „C” épületében a Társadalomtudományi Kar és az Egyetem könyvtára található
A Sóház belső tere
Nagyelőadó a „C” épületben
Szobrok

Közgáz Campus[szerkesztés]

Közigazgatástudományi Kar[szerkesztés]

A Közigazgatástudományi kar épülete a főváros budai oldalán, a XI. kerületben, Ménesi út 5. szám alatt helyezkedik el. Az egyetem épülete két épületszárnyból áll: a „A” épületrész szolgálja az oktatási feladatok ellátását valamint a kari könyvtárnak ad helyet, míg a „B” épületszárny a Kollégium, amely az évek folyamán az egyetem fejlődésével oktatási és kiszolgáló feladatok (irodák) ellátását is biztosítja.

Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1-jétől egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része.

Corvinus közösségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ ENG
  2. ↑ Lánczi András lett a Corvinus egyetlen rektorjelöltje, 2016. április 19. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  3. ↑ 1948. évi LVII. törvény a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  4. ↑ A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 3. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről. Magyar Közlöny, 8. sz. (1953. márc. 16.) 69. o.
  5. ↑ Corvinus főoldal: Vámház története
  6. ↑ Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  7. ↑ Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  8. ↑ Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  9. ↑ A szakkollégiumok rövid leírása az Egyetem honlapján
  10. ↑ Studium Generale - Kezdőlap. www.studiumgenerale.hu. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  11. ↑ KöZGÁZ! TEAM. kozgaz.net. [2015. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  12. ↑ AIESEC BCE -. AIESEC BCE. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  13. ↑ Öntevékeny Csoportok Irodája. www.bceocsi.com. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  14. ↑ http://bcejeg.hu/ (Hozzáférés: 2017. március 5.)
  15. ↑ Diákszervezetek - Közgáz HÖK. kozgaz.bcehok.hu. [2015. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  16. ↑ BCE HÖK

Forrás[szerkesztés]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Magyarországi egyetemek
Budapest
állami
magán és alapítványi
egyházi
Magyarország zászlaja
Más városok
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_Corvinus_Egyetem&oldid=21090802”