Budapesti Corvinus Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem
Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Alapítva	1948
Hely	Budapest, Székesfehérvár
Mottó	Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus	alapítványi egyetem
Oktatók száma	581 fő
Tanulólétszám	18 000 (körülbelül)
Hallgatói létszám	9600 fő
Rektor	Takáts Előd (2021. augusztus 1. – )
Tagság	CEMS European Master of Public Administration Consortium Confederation of Open Access Repositories Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím	1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″47.486111111111, 19.058055555556
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

Névváltozatok

Időszak Név 1948–1953 Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953–1990 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) 1990–2000 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) 2000–2003 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) 2003 óta Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: BCE, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.

Finanszírozása jelentősen eltér más magyarországi egyetemekétől, a Corvinuson államilag támogatott képzésre nincs lehetőség felvételizni.

Története

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. Ide olvadt be a Keleti Kereskedelmi Akadémia, valamint a kereskedelmi iskolai tanárképző intézet. 1934–1948 között Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karként működött.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel hozták létre önálló egyetemként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14-én Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven folytatta működését.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével a Közigazgatás-tudományi Kar (a korábbi Államigazgatási Főiskola) átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinus már csak két campuson, hat karral folytatta működését. 2016. január 1-jével újra leválasztották a budai karokat, melyek újra a Szent István Egyetem részévé váltak. Az egyetem csak a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaságtudományi karát tartotta meg, ezáltal visszatért korábbi struktúrájához.

A Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása

2019. július 1-jével az intézmény fenntartói jogai átkerültek a magyar államtól az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz.

Az állam egyúttal kivonult az egyetem finanszírozásából, 2020-tól nincs lehetőség Corvinuson államilag támogatott képzésre felvételizni. A megszűnő államilag támogatott helyek helyett létrehozták a corvinus ösztöndíjas helyeket, amelyeket nehezebb elnyerni és megtartani is, mint más egyetemek esetén az állami ösztöndíjas helyeket – akiket pedig önköltséges képzésre vesznek fel, vagy átsorolják önköltséges képzésre, azoknak a korábbinál lényegesen magasabb önköltséget kell fizetniük a tanulmányaikért.

Az átalakítás részeként a Corvinuson jelentősen csökkentik a felvett hallgatók számát, emiatt a felvételi ponthatárok minden korábbinál magasabbra emelkedtek. Emellett a felvett hallgatókon belül a tervek szerint 60%-ról 40%-ra csökken a támogatott képzésre felvettek aránya, a levelező és az esti tagozatos képzéseken pedig teljesen megszüntették a támogatott férőhelyeket, ezeken a képzéseken minden hallgatónak önköltséget kell fizetnie a tanulmányaiért.

Míg más egyetemeken az államilag támogatott képzési helyeken 2 egymást követő félévben elegendő 36 kreditet szerezni az ingyenes képzési hely megtartásához, addig a Corvinuson minimum 46 kredit megszerzése szükséges a Corvinus Ösztöndíj megőrzéséhez. Szintén szigorúbbak a tanulmányi átlag tekintetében az elvárások a Corvinus Ösztöndíj esetében: más egyetemeken gazdaságtudományi képzések esetén 3,0-s, társadalomtudományi képzéseken pedig 3,5-es súlyozott átlag szükséges az ingyenes képzésen való bennmaradáshoz, addig a Corvinuson minden képzési területen 3,8-as súlyozott átlag kell elérni a Corvinus Ösztöndíj megtartásához. Emellett más egyetemeken akár 2 félév csúszás esetén is jár még az ingyenes képzési hely, addig a Corvinuson minden túlfutó hallgatónak önköltséget kell fizetnie a tanulmányaiért. Más egyetemekkel ellentétben a Corvinuson nincs lehetőség egyszerre két szakon támogatott képzésen tanulni. A Corvinus Ösztöndíj teljes összegét a hallgatónak vissza kell fizetnie, ha a félév során szünetelteti a jogviszonyát, vagy túllépi a képzésben meghatározott félévek számának kétszeresét.

A Corvinus mesterképzéseire való jelentkezéshez a felvételi követelményeket 2022-től megnehezítették. Minden felvételiző számára – a felvételi vizsga teljesítésén túl – a jelentkezés feltételévé tették alkalmassági vizsga letételét, valamint legalább egy középfokú angol nyelvvizsga meglétét.

Az átalakítás részeként önálló szakként megszüntették a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakokat.

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2018. október 1-jén átkerültek az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, majd pedig 2019. július 1-jétől az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítvány vált az egyetem fenntartójává. Az alapítványnak az állam átadta a MOL és a Richter részvényeinek 10-10%-át azzal a szándékkal, hogy az állami támogatás megszűnését követően ezen cégek osztalékából tartsa fenn magát az egyetem. A finanszírozási modellt ugyanakkor kritikák is érik amiatt, hogy kiszámíthatatlan, hogy egy adott évben fizet-e osztalékot a részvényeseinek a Mol és Richter, és ha igen, akkor mennyit. A félelmek hamar beigazolódtak, 2020-ban ugyanis a MOL nem fizetett osztalékot. A kritikusok szerint a bevételek kiszámíthatatlansága bizonytalanná teszi az egyetem finanszírozását.

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumának jelenlegi tagjai:

• Hernádi Zsolt (a kuratórium elnöke) – a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója
• György László – az ITM államtitkára, a Neumann János Egyetem docense és az ELTE Gazdaságtudományi Karának adjunktusa
• Lánczi András – a Corvinus volt rektora
• Palotai Dániel – az MNB ügyvezető igazgatója
• Váradi József – a Wizz Air Hungary vezérigazgatója

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumának korábbi tagjai:

• Csák János – üzletember, címzetes egyetemi tanár (kuratóriumi tag 2019-től 2020-ig)
• Martonyi János – jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter (kuratóriumi tag 2019-től 2021-ig)

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány felügyelőbizottsága:

• Bártfai Béla (a felügyelőbizottság elnöke) – jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója
• Chikán Attila – a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt rektora, volt gazdasági miniszter
• Jánoskuti Levente – a McKinsey and Company irodavezető partnere

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány vagyonellenőre:

• Bogdán Tibor – ügyvéd

Az egyetem vezetősége

• Takáts Előd – az egyetem rektora
• Anthony Radev – az egyetem elnöke
• Domahidi Ákos – az egyetem kancellárja

Rektorok

2021– Takáts Előd 2016–2021 Lánczi András 2012–2016 Rostoványi Zsolt 2003–2011 Mészáros Tamás 2000–2003 Chikán Attila 1997–2000 Palánkai Tibor 1991–1997 Andorka Rudolf 1985–1991 Csáki Csaba 1984–1985 Szuhay Miklós (mb.)

1980–1984 Csizmadia Ernő 1974–1979 Berend T. Iván 1968–1973 Szabó Kálmán 1963–1967 Pach Zsigmond Pál 1957–1963 Háy László 1953–1956 Fogarasi Béla 1950–1953 Nagy Tamás (kurátor) 1948–1950 Rudas László

Az egyetem központi épülete

Az egyetem központi kampusza, az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház 1870 és 1874 között, szűk egy hektáros alapterületen épült fel. Masszív betonalapra kellett a falakat felhúzni a közeli Duna-part laza talaj miatt. Az építkezéskor gránitot és a márványt is használtak, az aulát pedig üvegtetővel borították be. A költségek mintegy 3,4 millió osztrák–magyar forintra rúgtak. A Budapest ostromakor 1945-ben keletkezett súlyos sérüléseket 1950-re jórész kijavították, így abban az évben itt indulhatott az új egyetem. 1990-ben ismét felújították az épületet, s a korszerűsítés keretében liftekkel is felszerelték.

Szervezeti felépítés

Nagyelőadó a „C” épületben

A főépület látványa éjszaka

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1-je és 2011. december 31-je között hét, 2012. január 1-jétől – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlott oktatás.

A Corvinus Egyetemen 8.600 hallgató tanul alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzéseken és doktori képzésen.

Intézetek

Az egyetem karai a 2019/20-as tanévben megszűntek, melyek helyett intézetek hoztak létre. Az intézetek irányítása alatt tanszékekre bontva folynak a képzések.

2021-ben az alábbi intézetek működnek:

• Gazdaság- és Közpolitika Intézet
• Informatikai Intézet
• Közgazdaságtani Intézet
• Kommunikáció és Szociológia Intézet
• Marketing Intézet
• Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet
• Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet
• Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet
• Vállalatgazdaságtan Intézet
• Vállalkozásfejlesztési Intézet
• Vezetéstudományi Intézet

Kutatás

A Corvinuson kutatási tevékenység is folyik.

2004-ben alakult a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont. A központ három fő tevékenysége az oktatás, a kutatás és a tanácsadás. Elemzéseik fókusza elsősorban a villamosenergia- és földgázpiacok. 2007 óta vízgazdasági kérdésekkel, 2017 óta közlekedési témákkal is foglalkoznak.

2018-ban alakult meg a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) nemzetközi kutatóközpont, amelynek célja a Corvinus tudományos teljesítményének és nemzetközi beágyazottságának erősítése. Mellettük több mint 20 kutatóközpont működik az egyetemen.

A kutatási tevékenységhez kapcsolódó több folyóirat (Society and Economy, Vezetéstudomány, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, Corvinus Journal of International Affairs, Köz-Gazdaság) és számos kiadvány (pl. műhelytanulmány sorozatok: Corvinus Economic Working Papers RePEc, Corvinus Law Papers) jelenik meg az egyetemen.

Doktori iskolák

A Budapesti Corvinus Egyetemen 4 doktori iskola működik:

• Gazdálkodástani Doktori Iskola
• Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola
• Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola
• Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola

A kurzusok többsége az egyre növekvő számú külföldi hallgatóra épülő nemzetköziesedési folyamat miatt angolul folyik.

Díjak és rangsorokban elfoglalt helyek

A Corvinus 2010-ben felsőoktatási intézményi kategóriában Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert. Gazdasági alapszakjai nemcsak a hazai egyetemek között töltenek be jelentős pozíciót, hanem nemzetközileg is elismertek: az Egyetem az Eduniversal 2019-es rangsorában első, 2020-ban második helyezést ért el a régióban, 2019-ben pedig bekerült a Financial Times listáján Európa 100 legjobb üzleti iskolája közé, szintén az Eduniversal listáján pedig az Egyetem regionális és környezeti gazdálkodás mesterszakja 36. helyezést ért el fenntartható fejlődés és környezeti menedzsment kategóriában.

Szakkollégiumok

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem első szakkollégiuma, mely a népi kollégiumok hagyományait kívánta feleleveníteni. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel Rajk László kommunista politikus nevét. Később számos újabb szakkollégium jött létre.

Évtizedeken át a kevés lehetőségek egyike volt az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, az egyetemi alapoktatást kiegészítő ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi, diplomáciai stb.) végeznek elmélyült kutatást, gyakran külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.

Az egyetemen 2020-ban működő szakkollégiumok közül a legjelentősebbek:

• EVK Szakkollégium
• Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága
• Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
• Heller Farkas Szakkollégium
• Mathias Corvinus Collegium
• Rajk Szakkollégium
• Széchenyi István Szakkollégium
• Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
• Társadalomelméleti Kollégium

Diákszervezetek

A szakkollégiumokon felül a Corvinuson még több mint 40 diákszervezet működik, ezzel a legaktívabb szervezett hallgatói életet tudhatja magáénak az országban. Egyes szervezetek szakmai fókuszúak, mások valamely hobbi köré szerveződnek, vagy nemzetköziesedéssel foglalkoznak stb.

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma legrégebbi diákszervezet, a Studium Generale, mely azóta a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyik legnagyobb taglétszámú szervezet.

A 2020-ban működő diákszervezetek közt az alábbiak szerepelnek:

• Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes
• Corvinus Művészeti Akadémia
• ESN CorvinusJÉG, azaz a Jövőt Építők Generációja
• KDSZ – Közgazdászok a Politikában
• Közép-Európa Társaság
• nowUpresent
• Vállalkozásfejlesztés Klub

Hallgatói Önkormányzat

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdekképviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmány ez alapján alakul meg.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.

Corvinus Hallgatói Médiaközpont

A BCE 2007-ben átadott „C” épülete, ahol az egyetem könyvtára is található

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

• Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja, melyet 1951-ben alapítottak. A lap az évek során sok átalakuláson ment keresztül. Elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20–28 oldalon 3000–4000 példányban tabloid méretben. A hallgatói lap 2019-ben nyomtatott formában megszűnt, írásaik ma már csak a korábban is működő corvinusonline.blog.hu oldalon érhetőek el. A blogon napi rendszerességgel jelennek meg egyetemi közéleti hírek, oktatói és közéleti interjúk, tudományos elemzések és eseménybeszámolók, valamint hallgatói véleménycikkek. A Közgazdász Online szerkesztősége jelenleg 17 főből áll. A szerkesztőséget a Corvinus Egyetem által kiválasztott főszerkesztő vezeti.
• Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36–60 oldalon A5 méretben;

Kollégiumok

A Corvinus három budapesti kollégiumot működtet, a Földes Ferenc Kollégiumot, a Kinizsi Kollégiumot és a Tarkaréti Kollégiumot.

A székesfehérvári campushoz is tartozik kollégium, amely az A épület tetőterében kapott helyet.

Alumni

A Budapesti Corvinus Egyetemen két szervezet gondozza a korábbi hallgatókkal a kapcsolatokat, a Közgáz Alma Közhasznú Egyesület és a Corvinus Alumni. Szakmai és kulturális programokat szerveznek az egykori hallgatóknak.

Emellett minden évben megjelenik egy jubileumi évkönyv, amelyben az 50-60-65 és 70 évvel ezelőtt diplomázott diákokat mutatják be. Az évkönyvet és díszokleveleket egy ünnepség keretein belül adják át a korábbi corvinusos diákoknak.

Ismert egykori diákjai

A Sóház belső tere

• Ancsin László – magyar bajnok birkózó
• Apró Piroska – közgazdász
• Bajnai Gordon – volt miniszterelnök, volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
• Beke-Martos Gábor – a Siemens elnök-vezérigazgatója
• Betlen János – újságíró
• Bokros Lajos – volt pénzügyminiszter
• Bujtor István – színész
• Csaba László – közgazdász professzor, akadémikus
• Chikán Attila – volt gazdasági miniszter
• Czene Attila – olimpiai bajnok úszó
• Dobrev Klára – közgazdász, az Európai Parlament alelnöke
• Farkasházy Tivadar – újságíró, humorista
• Ferjancsik Domonkos – kardvívó
• Ficsor Ádám – volt miniszter
• Herczeg Zoltán – divattervező
• Járai Zsigmond – volt pénzügyminiszter, MNB-elnök
• Joó Rudolf – államtitkár
• Juhász Pál – agrárközgazdász
• Kádár Béla – az MKT elnöke
• Király Júlia – az MNB alelnöke
• Kondor Katalin – újságíró
• Kósa L. Adolf – műsorvezető
• Kovács Ágnes – olimpiai bajnok úszó, UNICEF jószolgálati nagykövet-jelölt
• Kovács Ákos – énekes
• Kupa Mihály – volt pénzügyminiszter
• László Csaba – volt pénzügyminiszter
• Medgyessy Péter – volt miniszterelnök, volt pénzügyminiszter
• Mikes György – humorista
• Németh Miklós – volt miniszterelnök
• Novák Katalin – köztársasági elnök
• Simor András – egykori MNB-elnök
• Surányi György – egykori MNB-elnök
• Szanyi Tibor – politikus, volt országgyűlési képviselő
• Szijjártó Péter – külgazdasági és külügyminiszter
• Szirbik Imre – politikus, volt országgyűlési képviselő, Szentes volt polgármestere
• Szűcs Erika – politikus, volt szociális és munkaügyi miniszter
• Szűrös Mátyás – politikus, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke volt
• Ujj Mészáros Károly – filmrendező
• Varga Mihály – pénzügyminiszter
• Veres János – volt pénzügyminiszter

Ismert egykori tanárai

• Ádám György (1921–2011) jogász, filozófus
• Bácskai Tamás (1925–2007) közgazdász
• Berei Andor (1900–1979) közgazdász, politikus
• Berend Iván (1924–2006) közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktora
• Bihari Ottó (1921–1983) jogász, az MTA tagja
• Bognár József (1917–1996) közgazdász, politikus, az MTA tagja
• Csanádi György (1917–1986), jogász
• Denkinger Géza (1930–2019) matematikus.
• Erdős Tibor (1928–), közgazdász, az MTA tagja
• Falusné Szikra Katalin (1924–2006), közgazdász, az MTA tagja
• Földi Tamás (1929–2007), közgazdász, 1970 és 1990 között a MTA közgazdaságtudományi bizottságának titkára.
• Friss István (1903–1978) közgazdász, politikus, az MTA tagja
• Fülei-Szántó Endre (1890–1958) jogász
• Fülei-Szántó Endre (1924–1995) spanyol–német–angol–francia szakos nyelvtanár
• Gazsó Ferenc (1932–2018) szociológus
• Gyurkó Lajos (1926–2008) matematikus
• Hagelmayer István (1933–1997) közgazdász
• Hegedüs András (1922–1999), szociológus, politikus
• Heller Farkas (1877–1955) közgazdász, elmélettörténész, az MTA tagja.
• Hetényi István (1926–2008) közgazdász, politikus
• Hoch Róbert (1926–1993) közgazdász, az MTA Doktora
• Hoós János (1938–2014) közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Komjáti Zoltán (1930–1985) közgazdász, statisztikus
• Korán Imre (1904–1995) mérnök, közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Kovács Géza (1928–2009) közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Köves Pál (1925–2021) statisztikus, az MTA Doktora
• Krekó Béla (1915–1994) matematikus, közgazdász
• Liska Tibor (1925–1994) közgazdász
• Mátyás Antal (1923–2016) közgazdász, az MTA tagja
• Mundruczó György (1942–1997) közgazdász, statisztikus
• Nagy Imre (1896–1958) agrárközgazdász, politikus, az MTA tagja
• Papp Zsolt (1944–1992) filozófus, szociologus
• Párniczky Gábor (1925–1992) statisztikus, az MTA Doktora
• Péter György (1903–1969) statisztikus
• Rabár Ferenc (1929–1999) közgazdász, politikus
• Radó Sándor (1899–1981) magyar földrajztudós, térképész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyar térképészet jelentős személyisége. „Dóra” fedőnévvel az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.
• Sárközy Tamás (1940–2020) jogász, az MTA Doktora
• Sipos Aladár (1927–2005) közgazdász, az MTA tagja
• Szabó Katalin (1944–2017) közgazdász, az MTA Doktora
• Szalai Sándor (1912–1983) szociológus, az MTA tagja
• Szanyi Jenő (1926–1974) közgazdász, az MTA Doktora
• Szép Jenő (1920–2004) matematikus, közgazdász, az MTA Doktora
• Theiss Ede (1899–1979) közgazdász, statisztikus, az MTA tagja
• Timár Mátyás (1923–2020) közgazdász, politikus, az MTA Doktora
• Török Péter (tájépítész) (1958–2022) Ybl-díjas tájépítész, óraadó tanár
• Vajda Imre (1900–1969) közgazdász, az MTA tagja.
• Varga István (1897–1962) közgazdász, a MTA levelező tagja
• Vályi Péter (1919–1973) közgazdász, politikus
• Zalai Ernő (1943–2021) közgazdász, az MTA tagja

Források

• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010 ISSN 0324-2226
• Jancsó Ágnes: Mozdony a Fővámpalotában (épülettörténeti összefoglaló)
• Ybl miklós fővámpalotája, ami idővel az egyik legversenyképesebb egyetemmé avanzsálódott – Corvinus Egyetem (fotósorozat)
• 140 éve adták át a Fővámpalotát. Egy emblematikus épület kalandos története (2014)
• Ney Béla egykorú ismertetése (Vasárnapi Ujság, 1871. júl. 30., 393. old.)

• A Közgazdász, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem lapja 1952–1989 között lelent meg. A lapszámok letölthetőek a BCE Egyetemtörténeti Archívumából.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

• Ybl műveinek jegyzéke, Fővámház Archiválva 2019. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (tervrajzok, belső részletek, egykorú ábrázolások, levéltári iratok etc.)
• Archív fotók a Fővámházról (Fortepan)
• Hivatalos honlap
• Egyetemi térkép
• A BCE Központi Könyvtára
• Felvételizőknek Archiválva 2019. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Közgazdaságtudományi Kar tudományos folyóirata
• Study in Hungary: Corvinus University