Budapesti Corvinus Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapesti Corvinus Egyetem

Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Alapítva 1948
Hely Budapest, Székesfehérvár
Mottó Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus alapítványi egyetem
Oktatók száma 581 fő
Hallgatói létszám 11 500 fő[1]
Rektor Lánczi András (2016. július 1. – )[2]
Tagság
  • CEMS
  • European Master of Public Administration Consortium
  • Confederation of Open Access Repositories
  • Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím 1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1948-1953Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem
1953-1990Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
1990–2000Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE)
2000-2003Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
2003 ótaBudapesti Corvinus Egyetem (BCE)

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: BCE, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, röviden: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérvárott működő alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény,[3] Magyarország egyik legrangosabb egyetemeinek egyike.

Az egyetem Budapesten és Székesfehérváron működik, alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézményként.

Magyar és nemzetközi hallgatóinak száma eléri a 11 500 főt.

Története[szerkesztés]

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. Ide olvadt be a Keleti Kereskedelmi Akadémia, valamint a kereskedelmi iskolai tanárképző intézet. 1934-1948 között Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karként működik.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel[4] hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14.-én[5] Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven folytatta működését.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinus két campuson, hat karral folytatta működését. 2016. január 1-jével az egyetem átalakult, megtartva a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát, ezáltal visszatérve tradicionális struktúrájához.

2019. július 1-jével az intézmény fenntartói jogai átkerültek a magyar államtól az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója lett. A modellváltás állítólagos célja, hogy ez az egyetem a világ legjobb, nemzetközi szinten is elismert és a rangsorokban előkelő helyet elfoglaló intézményei közé kerülhessen. A Corvinus 2030-ra a közép-kelet-európai régió egyik legkiválóbb, nemzetközi egyetemévé szeretne válni a gazdaság- és társadalomtudományok területén.

Vezetőség

Az intézmény vezetősége: Lánczi András rektor, Anthony Radev elnök és Domahidi Ákos kancellár.

Rektorok[szerkesztés]

Az egyetem központi épülete[szerkesztés]

Az egyetem központi kampusza, az egykori Fővámház Ybl Miklós egyik főműve 1870 és 1874 között, majdnem egy hektáros alapterületen épült fel. Masszív betonalapra kellett a falakat felhúzni a közeli Duna-part laza talaj miatt. Nem takarékoskodtak a kétemeletes palota építésekor olyan legnemesebb anyagokkal sem, mint a gránit és a márvány, az aulát pedig üvegtetővel borították be. A költségek mintegy 3,4 millió osztrák–magyar forintra rúgtak. A Budapest ostromakor 1945-ben keletkezett súlyos sérüléseket 1950-re jórész kijavították, igy abban az évben itt indulhatott az új egyetem. 1990-ben ismét felújították az épületet, s a korszerűsítés keretében liftekkel is felszerelték.

Karok, képzések[szerkesztés]

Nagyelőadó a „C” épületben
A főépület impozáns látványa éjszaka

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1. és 2011. december 31. között hét, 2012. január 1-től – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlott oktatás.

A Corvinus Egyetemen 11.500 hallgató tanul alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzéseken és doktori képzésen.

Intézetek[szerkesztés]

A korábban Karok alá szervezett oktatási tevékenység a 2019/20-as tanévben átalakult és intézeti működésre váltott. Az Intézetek irányítása alatt Tanszékekre bontva folynak a képzések.

2020-ban az alábbi intézetek működnek:

  • Gazdaság- és Közpolitika Intézet
  • Informatikai Intézet
  • Közgazdaságtani Intézet
  • Kommunikáció és Szociológia Intézet
  • Marketing Intézet
  • Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet
  • MNB Intézet
  • Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet
  • Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet
  • Vállalatgazdaságtan Intézet
  • Vállalkozásfejlesztési Intézet
  • Vezetéstudományi Intézet

Kutatás[szerkesztés]

A Corvinus Magyarország egyik legjelentősebb kutatási tevékenységet végző intézménye.

2004-ben alakult a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont. A Kutatóközpont három fő pillére az oktatás, a kutatás és a tanácsadás. Elemzéseik fókusza elsősorban a villamosenergia- és földgázpiacok. 2007 óta vízgazdasági kérdésekkel, 2017 óta közlekedési témákkal is foglalkoznak.

2018-ban született meg a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) nemzetközi kutatóközpont, amelynek célja a Corvinus tudományos teljesítményének és nemzetközi beágyazottságának erősítése. Mellettük több mint 20 kutatóközpont működik az egyetemen.

A kutatási tevékenységhez kapcsolódó több folyóirat (Society and Economy, Vezetéstudomány, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, Corvinus Journal of International Affairs, Köz-Gazdaság) és számos kiadvány (pl. műhelytanulmány sorozatok: Corvinus Economic Working Papers RePEc, Corvinus Law Papers) jelenik meg az egyetemen.

Doktori iskolák[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetemen 2020-ban 7 képzési területet ölel fel a doktori képzés:

  • Gazdálkodástani Doktori Iskola
  • Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola
  • Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola
  • Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola

A kurzusok többsége az egyre növekvő számú külföldi hallgatóra épülő nemzetköziesedési folyamat miatt angolul folyik.

Díjak és rangsorokban elfoglalt helyek[szerkesztés]

A Corvinus 2010-ben felsőoktatási intézményi kategóriában Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert. Gazdasági alapszakjai nemcsak a hazai egyetemek között töltenek be vezető pozíciót, hanem nemzetközileg is elismertek: az Egyetem az Eduniversal 2019-es rangsorában első, 2020-ban második helyezést ért el a régióban, 2019-ben pedig bekerült a Financial Times listáján Európa 100 legjobb üzleti iskolája közé, szintén az Eduniversal listáján pedig az Egyetem regionális és környezeti gazdálkodás mesterszakja 36. helyezést ért el fenntartható fejlődés és környezeti menedzsment kategóriában.  


A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai az Információs és Technológiai Minisztériumtól 2019. július 1-jén átkerültek az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz. Az Egyetem alapító okiratának értelmében az egyetem felelős vezetői a rektor, a kancellár, valamint új szereplőként az elnök. Az egyetem első elnöke Anthony Radev, a McKinsey volt regionális vezetője. Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Csák János, üzletember, címzetes egyetemi tanár; Lánczi András, a Corvinus rektora; Martonyi János, jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter; Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója; a kuratórium elnöke pedig Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A felügyelőbizottság elnöke Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, tagjai Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt rektora, volt gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere. Az Alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd.[6]

Szakkollégiumok[szerkesztés]

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ország szakkollégiuma, a népi kollégiumok hagyományait felelevenítve. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel a Rajk László Szakkollégium nevet.

Évtizedeken át egyedüli lehetőséget nyújtottak az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az Egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, s a mai napig magas színvonalú, az egyetemi alapoktatást kiegészítő, és azon túlmutató ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi stb.) végeznek elmélyült kutatást, nem egyszer külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.[7]

Az egyetemen 2020-ban működő szakkollégiumok közül a legjelentősebbek:

Diákszervezetek[szerkesztés]

A szakkollégiumokon felül a Corvinuson még több mint 40 diákszervezet működik, ezzel a legaktívabb szervezett hallgatói életet tudhatja magáénak az országban. Egyes szervezetek szakmai fókuszúak, mások valamely hobbi köré szerveződnek, vagy nemzetköziesedéssel foglalkoznak stb.[8]

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma "legidősebb" diákszervezet a Studium Generale.[9] A 45 éves diákszervezet mára a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyig legnagyobb taglétszámú szervezet.

A 2020-ban működő diákszervezetek közt az alábbiak szerepelnek:

  • Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes
  • Corvinus Művészeti Akadémia
  • ESN CorvinusJÉG, azaz a Jövőt Építők Generációja
  • KDSZ – Közgazdászok a Politikában
  • Közép-Európa Társaság
  • nowUpresent
  • Vállalkozásfejlesztés Klub

Hallgatói Önkormányzat[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdekképviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásokra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmány ez alapján alakul meg.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.[10]

Corvinus Hallgatói Médiaközpont[szerkesztés]

A BCE 2007-ben átadott új „C” épületében a Társadalomtudományi Kar és az Egyetem könyvtára található

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

  • Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja: a Közgazdász az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatalos egyetemi lapja, az idei első lapszámmal immár az 53. évfolyamát kezdte meg. Ennek megfelelően az évek során sok átalakuláson ment keresztül, de tartalmi minőségét és hallgatóközpontú szemléletét mindvégig megőrizte. Mindezek szellemében elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20-28 oldalon 3000-4000 példányban tabloid méretben;
  • Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36-60 oldalon A5 méretben;
  • Corvinus Közgazdász Online portál: A hallgatói lap 2019-ben - a korszellemhez igazodva - teljes egészében online térbe költözött, a már korábban is működő corvinusonline.blog.hu oldalra. A blogon napi rendszerességgel jelennek meg egyetemi közéleti hírek, oktatói és közéleti interjúk, tudományos elemzések és eseménybeszámolók éppúgy, mint hallgatói véleménycikkek. A Közgazdász Online szerkesztősége jelenleg 17 főből áll. A szerkesztőséget a Corvinus Egyetem által kiválasztott főszerkesztő vezeti.

Kollégiumok[szerkesztés]

A Corvinus három budapesti kollégiumot működtet, a Földes Ferenc Kollégiumot, a Kinizsi Kollégiumot és a Tarkaréti Kollégiumot.  

A Székesfehérvári campushoz is tartozik kollégium, amely az A épület tetőterében kapott helyet.

Alumni[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetemen két szervezet gondozza a korábbi hallgatókkal a kapcsolatokat, a Közgáz Alma Közhasznú Egyesület és a Corvinus Alumni. Szakmai és kulturális programokat szerveznek az egykori hallgatóknak.

Emellett minden évben megjelenik egy jubileumi évkönyv, amelyben az 50-60-65 és 70 évvel ezelőtt diplomázott diákokat mutatják be. Az évkönyvet és díszokleveleket egy ünnepség keretein belül adják át a korábbi corvinusos diákoknak.

Közgáz Évzáró Fesztivál[szerkesztés]

A Közgáz Évzáró Fesztivál a Budapesti Corvinus Egyetem "vizsgafelejtő" fesztiválja, amit 1993 óta hagyományosan Tata városában rendeztek meg a vizsgaidőszak végén. A fesztivál 2012-ben egy új, nagyobb helyre költözött: június 14. és 17. között Balatonkenese volt az új helyszín. 2016-ban Zánka, 2017-től pedig Alsóörs ad otthont a rendezvénynek.

Az első tatai fesztivált 1993-ban rendezte meg közösen az Öntevékeny Csoportok Irodája és a Hallgatói Önkormányzat a Közgázos diákoknak. Évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltették magukat a hallgatók, a fesztivál pedig elérte az 1000 fős látogatottságot. Az évezred végén a fesztivál látogatottságában megelőzte az akkor induló VOLT Fesztivált is. A 2000-es évek elején a szervezés kikerült a diákszervezetek kezéből és az egyetemtől független rendezvényszervező cégek vették át a főszervezői szerepet. A 2006-os és a 2007-es fesztivál főleg az egyetem névváltoztatási problémái miatt sikertelen volt, így 2008-ban az eseményt nem rendezték meg. 2009-ben egy új szervezőgárda felelevenítette a hagyományt, és a fesztivált a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos évzárójaként szervezték meg. 2012-ben a szervezést átvette a Hallgatói Önkormányzat, így új helyen, új csapattal szervezték meg a hagyományos fesztiválokat. A legutolsó esemény a 2019-es fesztivál volt.

Híres egykori diákjai, tanárai[szerkesztés]

A Sóház belső tere

Közgáz Campus[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ENG
  2. Lánczi András lett a Corvinus egyetlen rektorjelöltje, 2016. április 19. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  3. BCE Kommunikációs Igazgatóság: Hivatalosan is alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  4. 1948. évi LVII. törvény a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  5. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 3. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről. Magyar Közlöny, 8. sz. (1953. márc. 16.) 69. o.
  6. Mérföldkő a Corvinus Egyetem átalakulásában. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  7. A szakkollégiumok rövid leírása az Egyetem honlapján
  8. Diákszervezetek. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  9. Studium Generale - Kezdőlap. www.studiumgenerale.hu. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  10. BCE HÖK
  11. https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19196

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Corvinus University
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.