Országos Tervhivatal
Az Országos Tervhivatal (rövidítése: OT) a Magyar Népköztársaság kormányának a népgazdasági tervezést irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a miniszterekével volt egyenlő.[1] Az Országos Tervhivatal 1990 májusában megszűnt; feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium vette át.
Története
[szerkesztés]- 1947-ben hozták létre a népgazdasági tervezés szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában. (Magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre.)[2] Megyei kirendeltségei a tanácsrendszernek 1950-ben való kiépítésével megszűntek.[3]
- Elnöke az első Nagy Imre-kormány óta – hivatalból – a kormány tagja volt.
- Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően.
Elnökének jogállása
[szerkesztés]- Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a Elnöki Tanács javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az Állami Tervbizottságnak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint.[4]
Feladat- és hatásköre
[szerkesztés]- Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához;
- Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített;
- Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.[5]
Elnökei
[szerkesztés]- 1947–1949: Vajda Imre
- 1949–1952: Vas Zoltán
- 1953–1954: Szalai Béla
- 1954–1956: Berei Andor
- 1956. október 26–31. és 1957. május 9.–1961. szeptember 13.: Kiss Árpád
- 1961. szeptember 13.–1967. április 14.: Ajtai Miklós
- 1967–1973: Párdi Imre
- 1973–1975: Lázár György
- 1975–1980: Huszár István
- 1980–1986: Faluvégi Lajos
- 1986–1987: Maróthy László
- 1987–1989: Hoós János
- 1989: Kemenes Ernő
Kutatható iratanyaga
[szerkesztés]A működésének időszakában (az 1947–1990 közti években) keletkezett iratai közül 1378,01 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-16 törzsszámú fondon belül, keletkeztető szervezeti egységek és személyek szerint 31 állagra (részegységre) bontva, a XIX-A-16-a~~XIX-A-16-z törzsszámokon kutatható.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nem volt alárendelve a Pénzügyminisztériumnak sem.
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 6.)
- ↑ Magyar Történelmi fogalomtár L–Zs. 78. old.
- ↑ ám jogilag nem kötelezően
- ↑ Akadémiai kislexikon, 353. old.
- ↑ Az Országos Tervhivatal iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. október 3.
Források
[szerkesztés]- Akadémiai kislexikon L–Z. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. 353. old.
- Magyar Történelmi Fogalomtár. L–Zs. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. 78. old.
- A gazdaság jogi alapjai. i. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. 114. old.
- sulinet45
- Az Országos Tervhivatal repertóriuma; összeáll. Csízi István; MOL, Bp., 2007 (A Magyar Országos Levéltár segédletei)