Sárközy Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárközy Tamás
Sárközy Tamás
Sárközy Tamás
Született 1940. október 26. (77 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi tanár,
miniszterhelyettes,
szakíró

Sárközy Tamás (Budapest, 1940. október 26. –) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszterhelyettes, kiemelkedő vállalati jogi szakíró.

Családja[szerkesztés]

Dr. Sárközy Tamás előadást tart 2014 áprilisában, a Corvinus Egyetemen

Polgári családból származik. Apai ágon Nicolas Sarkozy francia elnök távoli rokona, Nagybocsai Bocsai Sárközy Tamás Ottó Gyula József név szerepel az anyakönyvi kivonatában. Édesapja neves mérnök volt, aki előre gyártott elemekből történő út- és repülőtér-építéssel foglalkozott széles körben, szűkebben a Betonútépítő Vállalat főmérnöke volt, aki 1954-ben Kossuth-díjat kapott. „Apám… az ötvenes évek elején is – mintha egy harmincas évekbeli divatlapból vágták volna ki – öltönyben-nyakkendőben, az egész családdal együtt minden vasárnap elment az Angolkisasszonyok templomába, majd utána a Mátyás pincébe ebédelni. Az öcsém és én is részt vettünk a hitoktatáson, rendszeresen ministráltam is” – mondta Sárközy Tamás egy interjúban.

Édesanyja családja osztrák volt, anyai nagyapját, Marentschitsch Ottót az 1910-es években a Ritz konszern küldte Magyarországra a Duna palota vezérigazgatójának. Tamás tízéves koráig jórészt a nagyszüleivel lakott szállodákban, először a Ritzben, majd amikor azt lebombázták, az Astoriában és a Nemzeti Szállodában. Ezt a nagyapját a szovjet megszállás után Ököritófülpösre akarták kitelepíteni, Tamás apja mentette meg. „Hajnalban jött volna az öregekért a teherautó, de este megjelent két bőrkabátos egyén, és közölték, hogy a kitelepítési ötlet tárgytalan. De édesapám több papot, apácát, más „osztályidegen" személyt is el tudott helyezni a Betonútépítőnél, ahol halála után szocialista brigádot neveztek el róla” – mondta az interjúban Sárközy.[1]

Életpályája[szerkesztés]

1958 és 1963 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, ahol 1963-ban szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott.

1969 és 1986 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, végül a vállalati jogi osztály vezetője volt. Később, 1993-tól másodállásban a polgári jogi főosztály vezetőjeként dolgozott. Az MKKE egyetemi docense volt 1972 és 1979 között. Igen fiatalon, 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ben kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti titkárságán dolgozott. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltásnak a vállalati jog területén való megalapozásában. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettesként, 1989 és 1990 között deregulációs kormánybiztosként sokat tett a sikeres jogalkotásért.
Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője.

2001-ben a BME GTK Üzleti Jogi Tanszékének alapítója. A tanszéket 2006-ig vezette, jelenlegi beosztása professor emeritus.

A Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője és a szerkesztőbizottság elnöke. 2006-tól az Államreform Bizottság tagja.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A szocialista vállalat (Budapest, 1981)
  • Vizsgálódás a szervezetek komplex jogalanyiságáról. (KJK, Budapest, 1985.);
  • The Right of the Privatisation in Hungary (1989-1993) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.)
  • A rendszerváltozás és a privatizáció joga (1997)
  • Társasági törvény, cégtörvény (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000)
  • A magyar társasági jog Európában. A társasági és a konszernjog elméleti alapjai (2001).
  • (Szerk.): Üzleti jog (Baccalaureus Scientiae sorozat, Typotex, ISBN 9789639664166)
  • Magyarország kormányzása 1978-2012. Park Kiadó, Budapest, 2012.
  • Kétharmados túlzáskormányzás, avagy gólerős csatár a mély talajú pályán. Park kiadó 2014

Forrás[szerkesztés]

  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda. Biográf, Budapest, 1994.
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 811. o. ISBN 9639257141  
  • Klubrádió - Szabad Sáv, műsor ismétlése 2012. február 1.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 194–192.)