Simonyi Károly
| Simonyi Károly | |
| Született | 1916. október 18.[1][2] Egyházasfalu |
| Elhunyt | 2001. október 9. (84 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Charles Simonyi |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-0-9) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat. | |

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, tudománytörténész. Kossuth-díjas (1952, Selényi Pállal megosztva[4]) és Állami díjas (1985) kiemelkedő tudós-tanár, az MTA rendes tagja (1994[5][a]). Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.[6]
Életrajz
[szerkesztés]Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Édesapja – aki a falu bírája is volt – születése előtt néhány hónappal meghalt.[7] Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa, Kapuy Elek segítette a továbbtanulását. Titokban beíratta a győri Bencés Gimnáziumba,[7] majd felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály kitűnő tanulója.[8] Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.
Érettségi után egyszerre két egyetem nappali tagozatos hallgatója lett: 1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett.[7] A Műegyetem villamosgépek tanszékén lett tanársegéd, majd 1942-től a Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékén volt tanársegéd, ahol a lőelemképző-radaron dolgozott. A világháború alatt amerikai hadifogságba esett, majd átadták őt a szovjeteknek; így került egy Rosztov melletti hadifogolytáborba.[7] Jelentősen lefogyva érkezett haza. 1946 február-márciusában részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérlet elméleti előkészítésében.
1948-tól négy éven át vezette a Műegyetem soproni Erdő-, Bánya- és Kohómérnöki Kara elektrotechnikai tanszékét,[9] ahol 1951-ben megépítette az első, 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette magyar részecskegyorsítót: ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézet 3-as épületébe szállították; Simonyit az Atomfizikai Osztályt vezetésével bízták meg. A gyorsító – melynek feszültségét Csillebércen 1 millió voltra növelték – napjainkban az ELTE Fizikai épületében, a Pázmány Péter sétányon van kiállítva.

1949-ben létrehozott Villamosmérnöki karon 1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett. 1956 májusában a KFKI ügyvezető igazgatója lett. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.
A forradalom után nem kapta meg azt a támogatást, amire szüksége volt (osztályvezetővé minősítették vissza) ezért – ahogy ő fogalmazott: egy kis kajánsággal – 1957. december 31-én lemondott a KFKI osztályvezetői posztjáról, és visszatért tanszékére. A hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.
Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia – tiltakozása ellenére[9] – soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.
Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.
Családja
[szerkesztés]Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Két fia született: Károly programozó mérnök, Tamás építőmérnök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1952)[4]
- Állami Díj (1985)
- a BME díszdoktora (1991)
- Tudományos Újságírók Kamarája – Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- Magyar Örökség díj (1998)
- Akadémiai Aranyérem (2022)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Simonyi Károly-díj
- Simonyi Károly Szakkollégium
- 2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven.
- 142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét
Könyvei
[szerkesztés]Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).
- Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981)
- Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
- Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962)
- Elektronfizika (1965, 1980)
- Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967)
- Physikalische Elektronik (1972)
- Villamosságtan. Negyedik, átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, (1973)
- A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
- Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
- A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
- A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021
Emlékezete
[szerkesztés]2002-ben avatták fel az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság épületének parkjában található emléktáblát, amely Bondor István alkotása[10].
2003-ban avatták fel egykori munkahelyén, a KFKI campus 3. épület bejáratánál található emléktáblát.[11]
2004-ben állították fel mellszobrát szülőhelyén Egyházasfalun, az általános iskola kertjében, amely Veres Gábor szobrászművész alkotása.[12]
2011-ben avatták fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének második emeletén, a róla elnevezett előadóterem közelében található emléktáblát, amely szintén Veres Gábor szobrászművész alkotása.[13]
1951-ben az első Magyarországon épített gyorsító emlékére állított márvány emléktábla a Soproni Egyetem B épület Fizika Intézet falán található.[14]
A KFKI egyik utódintézményében, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban, 2013-tól minden év októberében megrendezik a Simonyi-Napot[15][16], amelyen tudományos előadások hangzanak el, megkoszorúzzák a KFKI campus 3. épület bejáratánál található Simonyi emléktáblát, valamint átadják a Györgyi Géza-díjat.
Nevét viseli a Simonyi Károly-díj, a Simonyi Károly Szakkollégium, és a Simonyi Károly Szakkollégiumi Rádióamatőr Klub. A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar 2013-2021 között Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar nevet viselte.[14][17][18]
Nevét viseli a Naprendszer kisbolygóövében található 142275 Simonyi kisbolygó.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ a b (1952. március 16.) „Személyi rész”. Magyar Közlöny, 1. o.
- ↑ „Az MTA rendes tagjai – Simonyi Károly”. A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja, 1997, 71. o. ISSN 0133-2635.
- ↑ Simonyi Károly 1916–2001. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
- ↑ a b c d ArtMentor Alapítvány (2013. december 12.). „Egyházasfalu és Csillebérc”. (Hozzáférés: 2025. szeptember 5.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1933 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ a b Staar Gyula (2016). „Évtizedek Simonyi Károllyal – 15 éve nélküle”. Természet Világa (Simonyi Károly-különszám), 2. o.
- ↑ Simonyi Károly emléktáblája, Pécs ,Jurisics Miklós utca 38.. (Hozzáférés: 2025. december 3.)
- ↑ Szőkefalvi-Nagy, Zoltán (2003). „Simonyi Károly emléktábla avatása a KFKI-ban”. Fizikai Szemle 2003 (2), 45. o. ISSN 0015-3257. (Hozzáférés: 2025. december 3.)
- ↑ Simonyi Károly mellszobra, Egyházasfalu. (Hozzáférés: 2025. december 3.)
- ↑ Simonyi Károly emléktábla, Budapest BME. (Hozzáférés: 2025. december 3.)
- ↑ a b (2013) „Új nevet kapott a Faipari Mérnöki Kar”. Magyar Asztalos 23 (10), 95. o.
- ↑ Missions of the HUN-REN Wigner Research Centre for Physics (angol nyelven). HUN-REN Wigner Research Centre for Physics, 69. o. (2024). Hozzáférés ideje: 2025. december 8.
- ↑ Wigner RCP 2013, Annual report. Wigner Research Centre for Physics Hungarian Academy of Sciences. (angol nyelven). Budapest: Wigner Research Centre for Physics. Hungary Academy of Sciences, 11. o. (2014)
- ↑ A Kar rövid története. (Hozzáférés: 2025. december 3.)
- ↑ (2013. október) „Egyetemi kar vette fel Simonyi Károly nevét”. Természet Világa 144 (10), 451. o.
- ↑ (2014) „Papp László és a Börzsöny az égre került”. Élet és Tudomány 2014 (27), 852. o.
Lábjegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Levelelző taggá egy évvel korábban, 1993-ban választották.
Források
[szerkesztés]- Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
- Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001)
- BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001)
- Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001
- Erdősi Gyula. Simonyi Károly élete - Deus ex Machina - Nincsenek véletlenek.Simonyi Károly élete - Deus ex machina - nincsenek véletlenek! (magyar nyelven). simonyiprofdeusexmahina.blogspot.com. (Hozzáférés: 2025. december 4.)
További információk
[szerkesztés]- Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
- Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2011, 6. szám
- Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2003, 2. szám
- Simonyi Károly Szakkollégium (BME)
- muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
- Karoly Simonyi (English biographical sketch)
- [1] „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc)
- Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Budapest, 1991
- Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal; Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 1996
- Simonyi Károly munkássága, különös tekintettel a soproni évekre, 1948–1952; szerk. Szemerey Tamás, közrem. Csóka Levente; 2. bőv., jav. kiad.; NYME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2007 (A Faipari Mérnöki Kar nagyjai)
- Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor; szerk. Erdősi Gyula, Kádár Katalin; Pontus, Budapest, 2011
- Magyar fizikusok
- Magyar villamosmérnökök
- Magyar fizikatanárok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar tankönyvírók
- Magyar tudománytörténészek
- MTA-tagok
- Kossuth-díjasok
- Állami díjasok
- 1916-ban született személyek
- 2001-ben elhunyt személyek
- Magyar Örökség díjas személyek
- Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjasok
- Az 1956-os forradalom szereplői
- Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei
- Prométheusz-érmesek


