Csonka Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csonka Pál
Születési név Csonka Pál
Született 1896. július 8.
Budapest
Elhunyt 1987. november 26. (91 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Szülei Csonka János
Foglalkozása építészmérnök, egyetemi tanár
Iskolái Budapesti Lónyai utcai gimnázium
József Nádor Műszaki Egyetem (1914-1920)
Díjak Horváth Ignác-pályadíj
A műszaki tudomány doktora (1952)
Kossuth-díj (1954)
Állami Díj (1983)
Czigler- és Honán-pályadíj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonka Pál témájú médiaállományokat.

Csonka Pál (Budapest, 1896. július 8.Budapest, 1987. november 26.) építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora (1952), Kossuth-díjas (1954), állami díjas (1983). Édesapja, Csonka János a karburátor feltalálója volt.

Élete[szerkesztés]

A Budapesti Lónyai utcai gimnáziumban érettségizett, majd 1914-től – kétévi katonai szolgálattal megszakítva – 1920-ig a József Nádor Műszaki Egyetem építészeti karának volt hallgatója, itt szerezte meg 1920-ban építészmérnöki oklevelét. Másodéves hallgató korában elnyerte a Horváth Ignác-pályadíjat. Kezdő mérnökként több városrendezési pályázaton részt vett: 1921-ben a Margit-sziget, 1922-ben Székesfehérvár, 1923-ban pedig a Szombathely rendezésére kiírt pályázaton nyert második díjat. Pályája kezdetén építésvezetőként dolgozott. 1927-től fizetés nélküli gyakornok a műegyetem alkalmazott szilárdságtani laboratóriumában. 1928-ban építőmesteri szakvizsgát is tett. 1928–1936 között az egyetem építészeti osztályán a matematika meghívott előadója. 1930-1936 között az alkalmazott szilárdságtani tanszék adjunktusaként tanított. 1931-1936 között helyettes tanárként vezette a tanszéket. 1933-ban magántanári képesítést nyert. 1936-ban a tanszék nyugalmazott rendkívüli tanárává, 1939-ben nyugalmazott rendes tanárává nevezték ki. 1945–1957 között tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1957-1969 között nyugdíjba vonulásáig az MTA szilárdságtani kutatócsoportjának vezetője, 1969-től tudományos tanácsadója volt. Az Acta Technica és a Műszaki Tudomány-technika szerkesztője volt. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, de ehhez a párt nem járult hozzá. A rendszerváltozás idején, halála után három évvel viszont - 1967-es hatállyal - elismerték akadémiai tagságát.

Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

Munkássága[szerkesztés]

A műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, a szilárdságtan és építésmechanika, a rugalmasság- és képlékenységtan terén elért eredményeiért a műszaki tudományok doktora címet kapta meg, a képlékeny kihajlásra és a rugalmas körhengerhéjra vonatkozó kimagasló eredményeiért Kossuth-díjjal, a műszaki mechanika, a szilárdságtan és az építéstechnika tudományterületén elért eredményeiért pedig Állami Díjjal tüntették ki. Héjszerkezetek című monográfiája (Budapest, 1981) a hazai tartószerkezeti szakirodalom kiemelkedő alkotása. Tervei szerint épült a taksonyi templom ellipszis alakú héjszerkezettel készült kupolája. A Magyar Mérnök- és Építészegylet a Czigler- és Honán-pályadíjakkal tüntette ki. Számos hazai és külföldi tudós testületnek, így a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió (IUTAM) Magyar Nemzeti Bizottságának, a Nemzetközi Héjszerkezeti Egyesületnek (IASS) tagja volt, a Lengyel Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Társaságnak pedig külső tagja volt.

Csonka Pál sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-583/584.

Díjai[szerkesztés]

  • Horváth Ignác-pályadíj
  • A műszaki tudomány doktora (1952)
  • Kossuth-díj (1954)
  • Állami Díj (1983) – A műszaki technika, a szilárdságtan és építésmechanika tudományterületén elért kimagasló eredményeiért.
  • Czigler- és Honán-pályadíj

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.Online elérés:[1]
  • Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és Mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 9635925476), újabb kiadása 1997-ben ISBN 9638543353)
  • (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (62.old.) - Bp. 1978. Műszaki Kiadó - ISBN 963101780X.