Rados Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rados Jenő
Rados Jenő fénykép.jpg
Született Rados Jenő Gyula
1895. április 25.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1992. január 2. (96 évesen)
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Schindler Margit
SzüleiRados Gusztáv
Foglalkozása
  • építész
  • történész
  • egyetemi oktató
  • szakíró
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1919, építészet)
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (1954)
Sírhely Farkasréti temető (7/7-1-9/10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rados Jenő témájú médiaállományokat.
Doberdó 1917 ** [4]
Egyetemi tanártársak Rados Jenőéknél 1949**
Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25.[5] – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv[6] (1862–1942), a híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora, édesanyja Hauff Ida Zsófia volt. Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematurus[7] eredménnyel végezte, majd beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, „egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”. Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a Nemzeti Zenede[8] zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915–1918 közötti első világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt mint tüzértiszt.

Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól 1945 novemberéig a Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán volt rendes tanár.[9]

1941–1942 között Rados Jenő vezetésével a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola növendékei mérték föl Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. A hallgatók szünidei feladata a még álló műemlékek mellett kiterjedt a Helyi Múzeumban fölállított ajtó- és ablakkeretekre is. Rados mellett Lux Kálmán és Möller István[10] végzett még a városban helyszíni kutatásokat.

Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett, publikált különböző szakfolyóiratokban. 1931-ben jelent meg a Magyar kastélyok c. könyve. 1932-ben tervezte a Budapest XI. Somlói út 52 sz. alatti lakóházat, mely már modern szellemet tükrözött.

1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Középkori Tanszéket vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947–49 között, pedig az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az egyetem forradalmi bizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió, és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták.

Rados Jenő és családja síremléke a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 sírhelyén[11]
Rados Jenő bronz büszt[12] a BME kertjében 2000

Az építészettörténettel kapcsolatos kiterjedt kutatási, szakirodalmi és műemlék-helyreállítási munkát is folytatott. 1957-től a Városrendezési Tervező Irodában (VÁTI) egy évtizeden keresztül a műemléki osztályt vezette, majd nyugdíjba vonulása után ugyanott tervezőként dolgozott. Zenei végzettségéhez is egész életében hű maradt, és ha ideje engedte, szűk baráti körben kamarazenéltek.

Műemlék-helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota – Budapest, I. Szentháromság tér 6. – romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély. Kiemelkedő értékű munkájának számított a magyar városok városképi vizsgálata, mely irányításával, részben személyes közreműködésével készült.

Rados Jenő hosszú és tartalmas életpályája 1992. január 9-én fejeződött be, és a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 parcellájába helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete[szerkesztés]

  • A BME 1995-ben alapította a Rados Jenő-emlékérmet a tiszteletére.
  • Szobrát 2000. szeptember 8-án az ünnepélyes diplomaosztás után leplezték le a Műegyetem kertjében.

„A minap azt mondta nekem valaki: ahogy múlik az idő, úgy látom őt egyre nagyobbnak… A mondat megtapadt bennem és lassan rájöttem, hogy magam is ugyanezt érzem”.[13]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1914. Konser-Eigel-díj, mint a legjobb tanulmányi eredményű I. éves hallgatónak
  • 1919. Fábián jutalom-díj, mint az év legjobb hallgatója
  • 1932. Fittler érem[14] „Magyar kastélyok” című, legértékesebbnek minősített építészettörténeti munkára
  • 1935. Czigler érem[15] a legjobb előadónak odaítélt kitüntetés
  • 1935. A székesfőváros akadémia díja
  • 1936. Magyar Tudományos Akadémia Wellisch A. Jutalomdíja
  • 1953. A műszaki tudományok kandidátusa
  • 1954. Ybl Miklós-díj I. fokozata
  • 1958. A műszaki tudományok doktora
  • 1962. Nívódíj. A legjobb műszaki könyvért. „Magyar Építészettörténet”
  • 1970. Nívódíj. Vác általános rendezési tervéért.
  • 1972. „A magyar műemlékvédelemért” Miniszteri elismerés
  • 1973. Nívódíj a ráckevei kastély helyreállítási tervéért
  • 1975. Munka Érdemrend arany fokozata
  • 1978. Állami Díj – Az építészképzésben, a magyar építészettörténeti kutatásban végzett kimagasló munkásságáért, életművéért
  • 1984. Magyar Népköztársaság Zászlórendje
  • 1988. Csonka Pál-érem[16]

Művei[szerkesztés]

  • 1921 Székesfehérvár városrendezési tervpályázata. III. díj.
  • 1926. Száz-szobás szövetkezeti üdülőszálló. Balatonfüred.
  • 1922-1925. Lakóház. Kispest, Wekerle-telep
  • 1926-1927. Üdülőház. Balatonfüred, Petőfi Sándor utca – Zsigmond utca.
  • 1927. 7 db. Különböző típusú bányász lakóépület. Kisterenye, Boglyasalja, Kazár.
  • 1928. két darab kétemeletes munkás lakóépület. Wekerle-telep. Fő-tér.
  • 1928. Pénzügyi székház. Dombóvár.
  • 1929. Prohászka Ottokár emléktemplom tervpályázat. „Dicséret”
  • 1929. Szabóiparosok székháza. Budapest. VII. Hársfa utca 24 (eklektikus saroképület)
  • 1932. Lakóház- Budapest, XI. Somlói út 52.
  • 1932. OTI Budapesti baleseti kórház tervpályázat I. díj.
  • 1934. OTBA Budapesti rendelőintézet és kórház tervpályázat I. díj.
  • 1937. Miklós Tibor mauzóleuma. Budapest.
  • 1940. Budapest. Központi városháza bővítése. Tervpályázat
  • 1943. OTI. Budapesti reumakórházának tervpályázata I. díj.
  • 1945. Mátyás templom állagbiztosító helyreállítása. Budapest
  • 1949. A volt Pénzügyminisztérium műemléki átépítése. Budapest, I. Szentháromság tér 6.
  • 1953. Budapest Építőipari Műszaki egyetem tervpályázat. I. díj (Weichinger Károllyal)

Műemléki épületek helyreállítása[szerkesztés]

  • A volt Invalidus-ház kápolnájának átalakítása a Fővárosi Tanács dísztermévé.
  • Fertőd Esterházy kastély helyreállítási és felhasználási terve és a munkálatok vezetése (1957-től)
  • Eger. A cisztercita templom helyreállítása (1968-69)
  • Margitszigeti Domonkos zárda romjainak állagbiztosítása
  • Csákvár Esterházy kastély helyreállítása és tüdőgyógyintézetté való átalakítása (Országh B.-val. 1960-tól)
  • Tata. Fellner kápolna helyreállítása
  • Ráckeve Savoyai kastély helyreállítása
  • Bélapátfalva. A ciszter apátsági templom külső restaurálása (1964-66)
  • Eger Szt. Miklós Görögkeleti Szerb templom (1960-79)
  • Fertőboz. A Széchenyi Gloriett helyreállítása (Gróf Széchényi Ferenc építette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások.)
  • Budapest, I. Batthyány-tér Szent Anna templom külső helyreállítása

Szakirodalmi munkássága[17][szerkesztés]

  • 1924. Budapest városrendezésének története (Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott előadásából Építőipar – Építőművészet. XLVIII. évf. 10-11. és 15-16. sz.)
  • 1928. Budapest városépítészetének története (Technika. IX. évf. 10. sz.)
  • 1929. A középkori templomtornyok formai kialakulása a tipust alkotó országokban
  • 1931. Magyar kastélyok, Ungarische Schlösser (Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége)
  • 1932. „A neoklasszicizmus építészete Magyarországon” (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
  • 1933. „A Szépítő Bizottság hatása Pest város fejlődésére” (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
  • 1934. Szepességi gót kéthajós templomok (Technika XV. évf. 4. sz.)
  • 1936. A neoklasszicizmus nagy magyar templomai (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közöny. X. évf. 7-12. sz.)
  • 1938. Magyar oltárok (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda)
  • 1939. Magyar kastélyok (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda)
  • 1941. Győr műemlékei (Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek)
  • 1941. Győr városképének megjavítása (Győri Szemle. XII. évf.)
  • 1942. Kolozsvári műemlékek. Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek)
  • 1942. A kolozsvári Szent Mihály templom restaurálása (Technika, XXIII. évf. 5. sz.)
  • 1942. „A középkori építészet alaktani részletei (kézirat)
  • 1943. Építéstörténet. Vezérfonal Rados Jenő előadásaihoz; M. kir. áll. felső építőipariskola, Bp., 1943
  • 1943. A klasszicizmus építészete Magyarországon (Zádor Annával. MTA)
  • 1951. Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja)
  • 1951. Nagykőrös városképi és műemléki vizsgálata (Hajnóczi Gyulával. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja)
  • 1951. Építéstörténeti összefoglalás 2. éves építészmérnök hallgatók B. tagozata részére; VKM, Bp., 1951
  • 1952. Építészeti alaktan (Hajnóczi Gyulával. Kézirat)
  • 1952. A magyar klasszicista építészet emlékei (Mérnök Továbbképző Intézet)
  • 1952. Szekszárd városképi és műemléki vizsgálata (VÁTI)
  • 1952. Műemlék-jellegű épület helyreállítása a várban (Magyar Építőművészet I. évf. 1. sz.)
  • 1952. Műemlékek szerepe a tervezési oktatásban (Magyar Építőművészet I. évf. 5-6. sz.)
  • 1953. Balassagyarmat városképi és műemléki vizsgálata (VÁTI)
  • 1953. A magyar klasszicista építészet hagyományai (Építőipari Kiadó)
  • 1954. Kapuvár, Fertőd és környéke városképi s műemléki vizsgálata (Péczely Bélával. VÁTI)
  • 1954. A tervezés alapelvei = Budapest városépítészeti kérdései (Építésügyi Kiadó)
  • 1954. Műemlékvédelem a Szovjetunióban (Magyar Építőművészet. III. évf. 10-12. sz.)
  • 1955. Építészettörténeti összefoglalás (ÉME. Kézirat)
  • 1955. Siklós városképi és műemléki vizsgálata (Dercsényi Dezsővel. VÁTI)
  • 1955. „Budapest sérült műemlékei” (kézirat)
  • 1956. Műemléki sorfelújítás Kőszegen (Magyar Építőművészet. V. évf. 7. sz.)
  • 1956. Ják 1256-1956 (Magyar Építőművészet V. évf. 8. sz.)
  • 1958. Hild József Pest nagy építőjének életműve (Akadémia Kiadó)
  • 1959. A klasszicizmus építészetének magyarországi helyzete közép-európai vonatkozásban (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. II. kötet. 3-4. sz.)
  • 1960. A zsámbéki templomrom. Möller István 1860-1960 (Magyar Építőművészet. IX. évf. 3. sz.)
  • 1976. Magyar Építészettörténet (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó)
  • 1964. Tata (Műszaki Könyvkiadó. Városképek-műemlékek)
  • 1965. Ybl Ervin 1890-1965 (Magyar Építőművészet. 1965/5. sz.)
  • 1966. A Nemzeti Színház első állandó otthona (Magyar Építőművészet. 1966/3. sz.)
  • 1971. Magyar Építészettörténet (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó, 2. bőv. kiad.)
  • 1975. Gerlóczy Gedeon. 1895-1975 (Magyar Építőművészet. 1975/5. sz.)
  • 1979. Visszatekintés a műemlékvédelem és városrendezés kapcsolataira különösen annak korai korszakára és a VÁTI tevékenységére (Területrendezés 1979/1. sz)
  • 1984. Budapest, Szent Anna-templom (Tájak korok Múzeumok Kiskönyvtára, 158)
  • 2003. Magyar kastélyok; előszó Gerevich Tibor; Black & White, Tyukod, 2003

Képgaléria[szerkesztés]

Műemlékek rekonstrukciója: (Képek a Wikimédia Commonsból: Fertőd, Csákvár, Bélapátfalva, Ráckeve)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Visy Zoltán: Búcsú a professzor úrtól (Magyar Építőipar. 1992. 3-4. 65-66. Rados Jenőről.)
  • Hofer Miklós: Rados Jenő. 1895-1992 (Magyar Építőművészet 1992/2-3.)
  • Gerő László: Rados Jenő. /1895-1992 (Műemlékvédelem 1992/2.)
  • Hajnóczi Jenő és Gyula: Hagyomány és intuíció (Építés és építészettudomány. 1991/3-4.)
  • Hajnóczi Gyula: Rados Jenő, a műegyetemi professzor Építés és Építéstudomány 17. évf. 1-2. sz. 1985 5-6. old.)
  • Dragonits Tamás: Rados Jenő a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (mint előző. 7-8. old.)
  • Komárik Dénes: Rados Jenő életpályája (mint előző: 7-10. old.)
  • Rados Jenő irodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája 1924-1979 (mint előző:10-13 old.)
  • Sedlmayr Jánosné: A volt Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren : a helyreállítás tervezője dr. Rados Jenő (mint előző. 15-25. old.)
  • Mendele Ferenc: Dr. Rados Jenő 1895-1992 (Műszaki terezés 1992/1-2.)
  • Rados Jenő születésének centenáriuma (Műszaki tervezés 1995/3-16.)
  • Kubinszky Mihály: Száz éve született Dr. Rados Jenő professzor (Magyar építőipar. 1995/1. 28-30.
  • Merényi: 1867-1965 CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. Római Magyar Akadémia 1965. 177. kép)
  • Művészeti Kislexikon (Akadémia Kiadó 1973/505. old.)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 253. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Ki kicsoda. 1981 (Kossuth Könyvkiadó)
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 265. o. ISBN 963-9257-14-1  
  • Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. De hogy látja Ön, Rados professzor? (TERC Kiadó. 2007. Interjúkötet. Tíz építészportré 1977-1995)

Tallózás az Interneten:

  • Architeca Hungarica. Rados Jenő-emlékérem [1]
  • MŰEMLÉKEM.HU.[2]
  • Balatoni Szövetség története.[3]
  • MSZMP Erzsébetvárosi Szervezete.[4]
  • Budai várnegyed [5]
  • Szent Anna Templom [6]

Források[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Artists of the World Online (német és angol nyelven)
  3. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  4. Isonzói csaták
  5. Születési bejegyzése a Budapest Erzsébetváros-i római katolikus keresztelési akv. 657/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  6. Rados (Raussnitz) Gusztáv
  7. praematurus: kitűnően érettségizett diák
  8. Nemzeti Zenede
  9. Iskola elnevezései: 1879-ben alakult Középipartanoda, 1898-ban létrehozott - 1901-ben a jelenlegi Thököly úti épületbe költözött - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építőipariskola, Állami Felsőépítő Ipariskola, Ybl Miklós Építőipari Technikum, Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, Ybl Miklós Műszaki Főiskola.
  10. Möller István
  11. szobrász: Bory Jenő
  12. Szobrász: Szathmáry Gyöngyi
  13. Idézet: Cifka Anna építészmérnök "Rados Jenő emlékére" cikkből
  14. Fittler-érem: 1914-ben alapította a Magyar Mérnök- és Építész egylet a néhai Fittler Kamil építész, iparművészeti iskola igazgatója emlékére. A „Fittler-érem” az építészi és iparművészeti irodalom terén érdemeket szerzettek, kitüntetését szolgálja.
  15. Czigler Győző emlékére 1905-ben alapította, a Magyar Mérnök és Építész Egylet a Czigler-érmet, hogy ezzel évenként megjutalmazzák a legjobb előadót.
  16. A Magyar Építészek Szövetsége (MÉSZ) néhai rendes tagja, a nemzetközi hírű tudós és több építésznemzedék tanítómestere, Dr. Csonka Pál professzor tiszteletére és emlékezetére hozta alapította meg a CSONKA PÁL érem kitüntetést
  17. Összeállította: Bardoly István
  • a *-gal jelölt képek Förster Tamásné, Rados Márta fotói, a **-gal jelölt archív képek Förster Tamásné, Rados Márta tulajdonában vannak. Engedély a képek vitalapján.
  • Építés- Építészettudomány (Akadémiai Kiadó, 1985. XVII. kötet. 1-2. szám. Rados Jenő köszöntése. 3-25. old.)
  • Magyar Építőművészet. 1929/XXIX. évf. 6. sz. [7][halott link]
  • Rados Jenő Önéletrajza 1949-ből (Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
  • Rados Jenő szakirodalmi munkáinak jegyzéke (Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
  • Életrajzi adatok (Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
  • Prohászka László: Rados Jenő építész, építészettörténész ARTPORTAL
  • ÉPÍTÉSZFÓRUM. "Rados Jenő a Műegyetem kertjében" Szoboravatás a központi könyvtárnál.