Rados Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rados Jenő
Rados Jenő fénykép.jpg
Született 1895. április 25.
Budapest
Elhunyt 1992. január 2. (96 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész,
építészettörténész,
szakíró,
egyetemi oktató
Díjak Ybl Miklós-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rados Jenő témájú médiaállományokat.
Doberdó 1917 ** [1]
Egyetemi tanártársak Rados Jenőéknél 1949**
Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv[2] (1862–1942), a híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora volt. Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematurus[3] eredménnyel végezte, majd beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, „egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”. Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a Nemzeti Zenede[4] zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915–1918 közötti I. világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt mint tüzértiszt.

Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól 1945 novemberéig a Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán volt rendes tanár.[5]

1941–1942 között Rados Jenő vezetésével a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola növendékei mérték föl Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. A hallgatók szünidei feladata a még álló műemlékek mellett kiterjedt a Helyi Múzeumban fölállított ajtó- és ablakkeretekre is. Rados mellett Lux Kálmán és Möller István[6] végzett még a városban helyszíni kutatásokat.

Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett, publikált különböző szakfolyóiratokban. 1931-ben jelent meg a Magyar kastélyok c. könyve. 1932-ben tervezte a Budapest XI. Somlói út 52 sz. alatti lakóházat, mely már modern szellemet tükrözött.

1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Középkori Tanszéket vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947–49 között, pedig az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az egyetem forradalmi bizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió, és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták.

Rados Jenő és családja síremléke a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 sírhelyén[7]
Rados Jenő bronz büszt[8] a BME kertjében 2000

Az építészettörténettel kapcsolatos kiterjedt kutatási, szakirodalmi és műemlék-helyreállítási munkát is folytatott. 1957-től a Városrendezési Tervező Irodában (VÁTI) egy évtizeden keresztül a műemléki osztályt vezette, majd nyugdíjba vonulása után ugyanott tervezőként dolgozott. Zenei végzettségéhez is egész életében hű maradt, és ha ideje engedte, szűk baráti körben kamarazenéltek.

Műemlék-helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota – Budapest, I. Szentháromság tér 6. – romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély. Kiemelkedő értékű munkájának számított a magyar városok városképi vizsgálata, mely irányításával, részben személyes közreműködésével készült.

Rados Jenő hosszú és tartalmas életpályája 1992. január 9-én fejeződött be, és a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 parcellájába helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete[szerkesztés]

  • A BME 1995-ben alapította a Rados Jenő-emlékérmet a tiszteletére.
  • Szobrát 2000. szeptember 8-án az ünnepélyes diplomaosztás után leplezték le a Műegyetem kertjében.

„A minap azt mondta nekem valaki: ahogy múlik az idő, úgy látom őt egyre nagyobbnak… A mondat megtapadt bennem és lassan rájöttem, hogy magam is ugyanezt érzem”.[9]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1914. Konser-Eigel-díj, mint a legjobb tanulmányi eredményű I. éves hallgatónak.
  • 1919. Fábián jutalom-díj, mint az év legjobb hallgatója.
  • 1932. Fittler érem[10] „Magyar kastélyok” című, legértékesebbnek minősített építészettörténeti munkára
  • 1935. Czigler érem[11] a legjobb előadónak odaítélt kitüntetés.
  • 1935. A székesfőváros akadémia díja
  • 1936. Magyar Tudományos Akadémia Wellisch A. Jutalomdíja
  • 1953. A műszaki tudományok kandidátusa.
  • 1954. Ybl Miklós-díj I. fokozata
  • 1958. A műszaki tudományok doktora.
  • 1962. Nívódíj. A legjobb műszaki könyvért. „Magyar Építészettörténet”.
  • 1970. Nívódíj. Vác általános rendezési tervéért.
  • 1972. „A magyar műemlékvédelemért” Miniszteri elismerés.
  • 1973. Nívódíj a ráckevei kastély helyreállítási tervéért.
  • 1975. Munka Érdemrend arany fokozata.
  • 1978. Állami Díj – Az építészképzésben, a magyar építészettörténeti kutatásban végzett kimagasló munkásságáért, életművéért.
  • 1984. Magyar Népköztársaság Zászlórendje.
  • 1988. Csonka Pál-érem[12]

Művei[szerkesztés]

  • 1921 Székesfehérvár városrendezési tervpályázata. III. díj.
  • 1926. Száz-szobás szövetkezeti üdülőszálló. Balatonfüred.
  • 1922-1925. Lakóház. Kispest, Wekerle-telep
  • 1926-1927. Üdülőház. Balatonfüred, Petőfi Sándor utca – Zsigmond utca.
  • 1927. 7 db. Különböző típusú bányász lakóépület. Kisterenye, Boglyasalja, Kazár.
  • 1928. két darab kétemeletes munkás lakóépület. Wekerle-telep. Fő-tér.
  • 1928. Pénzügyi székház. Dombóvár.
  • 1929. Prohászka Ottokár emléktemplom tervpályázat. „Dicséret”
  • 1929. Szabóiparosok székháza. Budapest. VII. Hársfa utca 24 (eklektikus saroképület)
  • 1932. Lakóház- Budapest, XI. Somlói út 52.
  • 1932. OTI Budapesti baleseti kórház tervpályázat I. díj.
  • 1934. OTBA Budapesti rendelőintézet és kórház tervpályázat I. díj.
  • 1937. Miklós Tibor mauzóleuma. Budapest.
  • 1940. Budapest. Központi városháza bővítése. Tervpályázat
  • 1943. OTI. Budapesti reumakórházának tervpályázata I. díj.
  • 1945. Mátyás templom állagbiztosító helyreállítása. Budapest
  • 1949. A volt Pénzügyminisztérium műemléki átépítése. Budapest, I. Szentháromság tér 6.
  • 1953. Budapest Építőipari Műszaki egyetem tervpályázat. I. díj. (Weichinger Károllyal)

Műemléki épületek helyreállítása[szerkesztés]

  • A volt Invalidus palota kápolnájának átalakítása a Fővárosi Tanács dísztermévé.
  • Fertőd Esterházy kastély helyreállítási és felhasználási terve és a munkálatok vezetése.(1957-től)
  • Eger. A cisztercita templom helyreállítása.(1968-69)
  • Margitszigeti Domonkos zárda romjainak állagbiztosítása.
  • Csákvár Esterházy kastély helyreállítása és tüdőgyógyintézetté való átalakítása.(Országh B.-val. 1960-tól.)
  • Tata. Fellner kápolna helyreállítása.
  • Ráckeve Savoyai kastély helyreállítása.
  • Bélapátfalva. A ciszter apátsági templom külső restaurálása.(1964-66)
  • Eger Szt. Miklós Görögkeleti Szerb templom (1960-79)
  • Fertőboz. A Széchenyi Gloriett helyreállítása. (Gróf Széchényi Ferenc építette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások.)
  • Budapest, I. Batthyány-tér Szent Anna templom külső helyreállítása

Szakirodalmi munkássága[13][szerkesztés]

  • 1924. Budapest városrendezésének története. (Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott előadásából Építőipar – Építőművészet. XLVIII. évf. 10-11. és 15-16. sz.)
  • 1928. Budapest városépítészetének története. (Technika. IX. évf. 10. sz.)
  • 1929. A középkori templomtornyok formai kialakulása a tipust alkotó országokban.
  • 1931. Magyar kastélyok, Ungarische Schlösser. (Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége.)
  • 1932. „A neoklasszicizmus építészete Magyarországon”. (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
  • 1933. „A Szépítő Bizottság hatása Pest város fejlődésére”. (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
  • 1934. Szepességi gót kéthajós templomok. (Technika XV. évf. 4. sz.)
  • 1936. A neoklasszicizmus nagy magyar templomai. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közöny. X. évf. 7-12. sz.)
  • 1938. Magyar oltárok. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.)
  • 1939. Magyar kastélyok. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomd.)
  • 1941. Győr műemlékei. (Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek).
  • 1941. Győr városképének megjavítása. (Győri Szemle. XII. évf.)
  • 1942. Kolozsvári műemlékek. Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek-)
  • 1942. A kolozsvári Szent Mihály templom restaurálása. (Technika, XXIII. évf. 5. sz.)
  • 1942. „A középkori építészet alaktani részletei. (kézirat.)
  • 1943. A klasszicizmus építészete Magyarországon. (Zádor Annával). MTA.
  • 1951. Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata. (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja)
  • 1951. Nagykőrös városképi és műemléki vizsgálata. (Hajnóczi Gyulával. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja.)
  • 1952. Építészeti alaktan. Hajnóczi Gyulával. Kézirat.)
  • 1952. A magyar klasszicista építészet emlékei. (Mérnök Továbbképző Intézet.)
  • 1952. Szekszárd városképi és műemléki vizsgálata. (VÁTI.)
  • 1952. Műemlék-jellegű épület helyreállítása a várban. (Magyar Építőművészet I. évf. 1. sz.)
  • 1952. Műemlékek szerepe a tervezési oktatásban. (Magyar Építőművészet I. évf. 5-6. sz.)
  • 1953. Balassagyarmat városképi és műemléki vizsgálata. (VÁTI.)
  • 1953. A magyar klasszicista építészet hagyományai. (Építőipari Kiadó.)
  • 1954. Kapuvár, Fertőd és környéke városképi s műemléki vizsgálata. (Péczely Bélával. VÁTI.)
  • 1954. A tervezés alapelvei = Budapest városépítészeti kérdései. (Építésügyi Kiadó.)
  • 1954. Műemlékvédelem a Szovjetunióban. (Magyar Építőművészet. III. évf. 10-12. sz.)
  • 1955. Építészettörténeti összefoglalás. (ÉME. Kézirat.)
  • 1955. Siklós városképi és műemléki vizsgálata. (Dercsényi Dezsővel. VÁTI.)
  • 1955. „Budapest sérült műemlékei”. (kézirat)
  • 1956. Műemléki sorfelújítás Kőszegen. (Magyar Építőművészet. V. évf. 7. sz.)
  • 1956. Ják 1256-1956. (Magyar Építőművészet V. évf. 8. sz.)
  • 1958. Hild József Pest nagy építőjének életműve. (Akadémia Kiadó.)
  • 1959. A klasszicizmus építészetének magyarországi helyzete közép-európai vonatkozásban. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. II. kötet. 3-4. sz.)
  • 1960. A zsámbéki templomrom. Möller István 1860-1960. (Magyar Építőművészet. IX. évf. 3. sz.)
  • 1964. Tata. (Műszaki Könyvkiadó. Városképek-műemlékek.)
  • 1965. Ybl Ervin 1890-1965. (Magyar Építőművészet. 1965/5. sz.)
  • 1966. A Nemzeti Színház első állandó otthona. (Magyar Építőművészet. 1966/3. sz.)
  • 1971. Magyar Építészettörténet. (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó.)
  • 1975. Gerlóczy Gedeon. 1895-1975. (Magyar Építőművészet. 1975/5. sz.)
  • 1979. Visszatekintés a műemlékvédelem és városrendezés kapcsolataira különösen annak korai korszakára és a VÁTI tevékenységére. (Területrendezés 1979/1. sz)
  • 1984. Szent Anna templom (Tájak korok Múzeumok Kiskönyvtára, 158).

Képgaléria[szerkesztés]

Műemlékek rekonstrukciója: (Képek a Wikimédia Commonsból: Fertőd, Csákvár, Bélapátfalva, Ráckeve).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Visy Zoltán: Búcsú a professzor úrtól. (Magyar Építőipar. 1992. 3-4. 65-66. Rados Jenőről.)
  • Hofer Miklós: Rados Jenő. 1895-1992 (Magyar Építőművészet 1992/2-3.)
  • Gerő László: Rados Jenő. /1895-1992. (Műemlékvédelem 1992/2.)
  • Hajnóczi Jenő és Gyula: Hagyomány és intuíció. (Építés és építészettudomány. 1991/3-4.)
  • Hajnóczi Gyula: Rados Jenő, a műegyetemi professzor Építés és Építéstudomány 17. évf. 1-2. sz. 1985 5-6. old.)
  • Dragonits Tamás: Rados Jenő a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (mint előző. 7-8. old.)
  • Komárik Dénes: Rados Jenő életpályája (mint előző: 7-10. old.)
  • Rados Jenő irodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája 1924-1979. (mint előző:10-13 old.)
  • Sedlmayr Jánosné: A volt Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren : a helyreállítás tervezője dr. Rados Jenő (mint előző. 15-25. old.)
  • Mendele Ferenc: Dr. Rados Jenő 1895-1992. (Műszaki terezés 1992/1-2.)
  • Rados Jenő születésének centenáriuma. (Műszaki tervezés 1995/3-16.)
  • Kubinszky Mihály: Száz éve született Dr. Rados Jenő professzor. (Magyar építőipar. 1995/1. 28-30.
  • Merényi: 1867-1965 CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. Római Magyar Akadémia 1965. 177. kép.)
  • Művészeti Kislexikon. (Akadémia Kiadó 1973/505. old.)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 253. o. ISBN 963-10-1780-X
  • Ki kicsoda. 1981.(Kossuth Könyvkiadó.)
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 265. o. ISBN 9639257141  
  • Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. De hogy látja Ön, Rados professzor? (TERC Kiadó. 2007. Interjúkötet. Tíz építészportré 1977-1995)

Tallózás az Interneten:

  • Architeca Hungarica. Rados Jenő-emlékérem [1]
  • MŰEMLÉKEM.HU.[2]
  • Balatoni Szövetség története.[3]
  • MSZMP Erzsébetvárosi Szervezete.[4]
  • Budai várnegyed [5]
  • Szent Anna Templom [6]

Források[szerkesztés]

  1. Isonzói csaták
  2. Rados (Raussnitz) Gusztáv
  3. praematurus: kitűnően érettségizett diák
  4. Nemzeti Zenede
  5. Iskola elnevezései: 1879-ben alakult Középipartanoda, 1898-ban létrehozott - 1901-ben a jelenlegi Thököly úti épületbe költözött - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építőipariskola, Állami Felsőépítő Ipariskola, Ybl Miklós Építőipari Technikum, Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, Ybl Miklós Műszaki Főiskola.
  6. Möller István
  7. szobrász: Bory Jenő
  8. Szobrász: Szathmáry Gyöngyi
  9. Idézet: Cifka Anna építészmérnök "Rados Jenő emlékére" cikkből
  10. Fittler-érem: 1914-ben alapította a Magyar Mérnök- és Építész egylet a néhai Fittler Kamil építész, iparművészeti iskola igazgatója emlékére. A „Fittler-érem” az építészi és iparművészeti irodalom terén érdemeket szerzettek, kitüntetését szolgálja.
  11. Czigler Győző emlékére 1905-ben alapította, a Magyar Mérnök és Építész Egylet a Czigler-érmet, hogy ezzel évenként megjutalmazzák a legjobb előadót.
  12. A Magyar Építészek Szövetsége (MÉSZ) néhai rendes tagja, a nemzetközi hírű tudós és több építésznemzedék tanítómestere, Dr. Csonka Pál professzor tiszteletére és emlékezetére hozta alapította meg a CSONKA PÁL érem kitüntetést
  13. Összeállította: Bardoly István
  • a *-gal jelölt képek Förster Tamásné, Rados Márta fotói, a **-gal jelölt archív képek Förster Tamásné, Rados Márta tulajdonában vannak. Engedély a képek vitalapján.
  • Építés- Építészettudomány. (Akadémiai Kiadó, 1985. XVII. kötet. 1-2. szám. Rados Jenő köszöntése. 3-25. old.)
  • Magyar Építőművészet. 1929/XXIX. évf. 6. sz. [7]
  • Rados Jenő Önéletrajza 1949-ből. (Förster Tamásné Rados Márta archívuma.)
  • Rados Jenő szakirodalmi munkáinak jegyzéke.(Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
  • Életrajzi adatok (Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
  • Prohászka László: Rados Jenő építész, építészettörténész ARTPORTAL
  • ÉPÍTÉSZFÓRUM. "Rados Jenő a Műegyetem kertjében" Szoboravatás a központi könyvtárnál.