Rados Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rados Gusztáv
Rados Gusztáv
Rados Gusztáv
Életrajzi adatok
Született 1862. február 22.
Pest
Elhunyt 1942. november 1. (80 évesen)
Budapest
Pályafutása
Akadémiai tagság MTA levelező tagja (1894), rendes tag (1907), tiszteleti tag (1937)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rados Gusztáv témájú médiaállományokat.

Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. február 22.Budapest, 1942. november 1.) matematikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1894, rendes: 1907, tiszteleti: 1937). Rados Ignác öccse.

Életútja[szerkesztés]

Raussnitz Károly és Sonnenscheln Rozália fiaként született. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a budapesti műegyetemen és tudományegyetemen, részben pedig a lipcsei egyetemen végezte. 1885-ben a József-műegyetemen a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891-ben ugyanott rendkívüli tanárrá és 1893-ben rendes tanárrá nevezték ki. 1894. május 4-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. 1896-tól 1933-as nyugdíjba vonulásáig igazgatta a József-műegyetem könyvtárát. 1900-ban a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt. A Matematikai és Fizikai Társulat egyik alapítója, 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bizottságnak is.

1936-ban egy determinánstétel általánosításával kapcsolatos művével (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai kiterjedtek a magasabb fokú kongruenciák gyökeire és egyéb elméleti kérdéseire, a determinánsokra, mátrixokra, kvadratikus alakokra, a körosztásra, a négyzetes maradékokra, valamint algebrai és elliptikus függvényekre.

Szerkesztette a Mathematikai és Physikai Lapok I-III. köteteinek matematikai részét 1892-1894-ben Budapesten Kövesligethy Radóval együtt és a Mathematikai és Természettudományi Értesítőt 1895-től.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A felsőbbfokú kongruencziák elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. I., 1883)
  • Egy, a geometriában jellépő számelméleti probléma (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885)
  • Az algebrai függvények elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885)
  • A determinánsok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886)
  • A szétbontható alakok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886)
  • Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról (MTA Emlékbeszédek, Budapest, 1898)

Források[szerkesztés]