Ugrás a tartalomhoz

Wälder Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wälder Gyula
Született1884. február 25.[1][2][3]
Szombathely[4][3]
Elhunyt1944. június 10. (60 évesen)[1][2][5][3]
Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika[5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKunszt Mária Katalin
(h. 1906–1944)[6]
SzüleiBaumann Anna
Wälder Alajos
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939 – 1944. június 10.)
Iskolái
KitüntetéseiCorvin-koszorú (1930)[3]
Halál okaszívkoszorúér-trombózis[7]
SírhelyeFiumei úti sírkert (35-1-7)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wälder Gyula témájú médiaállományokat.
Budapest, Madách téri bérház (1937–38)
Szombathely, Szent Márton-templom az 1930-as bővítést követően
Szombathely, Domonkos kultúrház

Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja, Wälder Alajos jónevű szombathelyi építész volt, akinek keze nyomát a megyeszékhely számos épülete viseli. A középiskolát 1893 és 1897 között a Szombathelyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban, 1897 és 1901 között a Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait szintén Budapesten, valamint Bécsben, Friedrich Ohmann-nál végezte, 1905-ben szerzett oklevelet a Magyar Királyi József Műegyetemen. Olaszországi tanulmányútja után, az első világháború kezdetéig Ausztriában tanulmányozta a barokk stílus emlékeit. Később Egerben számos műemléki helyreállítást vezetett, melyekben a barokk iránti elkötelezettsége szintén megnyilvánul. A stílus iránti rajongása élete végéig elkísérte.

A Műegyetem ókori építészet tanszékén 1906-tól Nagy Virgil tanársegédje, mellette pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál előadó. 1923-tól haláláig az ókori építészeti tanszék kinevezett egyetemi tanára, 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Oktatói munkásságában a Czigler Győző, majd Nagy Virgil által kijelölt utat folytatta.

Wälder Gyula ugyanezen időben magánirodát is fenntartott ahol számos, később neves építész is dolgozott. Többek között: Lauber László, Nyiri István, id. Rimanóczy Gyula. Aktív építészeti munkásságával és tanulmányaival, értekezéseivel, bírálataival egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a két világháború közötti magyar építészetre.

A fővárosban számos épületével találkozhatunk, amelyek kora építészeti gondolkodásmódja historizáló stílusvonulatának jellemző és jelentős alkotásai. Aktívan részt vett a városrendezési tervpályázatokon is, melyek jórészt megvalósulatlanok maradtak, egy kivétellel: a tervezett Madách Imre sugárút Károly körúti torkolata (Madách Imre tér és környéke), amely mélyen beékelődik a Zsidónegyed évszázados szövetébe, a második világháború kezdetére készült el. A folytatást, de még a tér tágabb környezetének rendezését is elmosta a háború, valamint az azt követő zűrzavaros időszak, később pedig a szocializmus. Épületei, restaurálásai meghatározóan formálták Eger, Balassagyarmat és Gyöngyös belvárosának képét. Számos köz- és magánépülete áll Miskolcon és Szegeden is. Szombathely mai arculatának kialakításához is jelentősen hozzájárult. 1922-ben Warga László egyetemi tanárral közösen első díjat nyertek a város rendezésére kiírt pályázaton. Ez alapján Niesner Aladárral készítette el azt a szabályozási tervet, amelynek hatásai napjainkig érezhetők. Ennek nyomán épült meg az elmúlt években a Brenner Tóbiásról elnevezett szakasszal befejeződő „belső körút”. Megyeszékhelyi tevékenységének további jelentős épületei: a Szent Márton-templom nyugati irányú bővítése és a mellette álló Domonkos kultúrház tervezése.

Az iskolaépítés terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül, 1929-ben a kormányzó a II. oszt. magyar érdemkereszttel jutalmazta.[9] 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

Sajátos, rendszerint könnyen felismerhető építészeti alkotásaiban minduntalan a barokk változatos formavilágához nyúl vissza, melyet a modern építészeti vívmányok szolgálatába próbál állítani. Ezért már kortársai részéről is, a szocializmus időszakában pedig különösen sok támadás érte. A közgondolkodás változását jelzi, hogy a Major Máté által még Budapest arculatán éktelenkedő májfoltnak nevezett Madách téri épületcsoportja időközben műemléki védettséget nyert. Épülettervein a díszítés nem öncélú, általában a funkcionális igények, valamint a takarékosságra törekvés határozza meg.

1944-ben, élete teljében váratlanul ragadta el a halál.

Emlékezete

[szerkesztés]

Hamvait a Fiumei úti sírkert 35-1-7 sz. sírjába helyezték, 1944 júniusában. Ravatalánál Vitéz Becske Károly elnök mondott gyászbeszédet.[10][11] Szombathelyen az Óperint utca 14. sz. ház falán 1970 decembere óta hirdeti emléktábla Wälder Gyula emlékét, aki 1884. február 25-én született itt, Wälder Alajos fiaként.

Művei

[szerkesztés]

Budapesten

[szerkesztés]
Kós Károly tér 9.
  • 1910–12. Budapest, XIX. Kispest Wekerletelep. Lakóház típusok
  • 1912–13. Budapest, XIX. Kós Károly tér tér 6. Lakóház (Kispest, Wekerle-telep)
  • 1925–26. Budapest, VII. Akácfa utca 15–21. Székesfővárosi Közlekedési Rt. Székháza, (neobarokk, ma BKV székház)
  • 1925–26. (?) Budapest, XII. Ugocsa utca 5 (Hertelendy utca 8.) lakóház neobarokk stílusban
  • 1926. Budapest, II. Fillér utca 40–42. lakóépület (ma: brit követségi rezidencia)
  • 1926. Budapest, a Margit-szigeti nagyszálló bővítése
  • 1928–29. Budapest, Himfy utca 9. eredetileg Wälder Gyula családi háza (ma: a Szt. Imre egyházközség tulajdona.) neobarokk stílusban
  • 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 2. (Kislakásos mintatelep Budapest, II. Napraforgó utca 1–19 és 2–22.)
  • 1931. Budapest, Bem rakpart 25/a–b és 26. A háztömb dunai architektúráját Wälder Gyula határozta meg.
  • 1935. A Budapest, VII. Károly körút 15–25. számú házsor homlokzata, a Madách téri bérházzal egységes városkép biztosítása céljából. (Az 1930-ban kiirt tervpályázatot Árkai Aladár nyerte meg)
  • 1936. Budapest, II. Szemlőhegyi út 23/a villa neobarokk stílusban.
  • 1937–38. Fővárosi Közmunkák Tanácsa székháza, Budapest, VII. Madách Imre tér 3–4., (ma több önálló lakó- és irodaház. Műemlék)
  • 1937. Budapest, VII. Károly körút 21–22. Kettős lakóépület üzletekkel
  • 1938. Budapest, VII. Madách Imre út 1. (Szt. Margit sziget Gyógyfürdő Rt. alkalmazottainak nyugdíjpótló egyesülete, hatemeletes bérház)
  • 1936–37. Budapest, VII. Rákóczi út 12. Guttmann-sarokház, emeletein lakásokkal (Először Györgyi Dénes készített tervet a későbbi Verseny áruháznak, ami nem valósult meg.)
  • 1927–29. Budapest, XI. Villányi út 15–27. Ciszterci gimnázium, neobarokk stílusban.
  • 1937–38. Ciszterci Szent Imre templom, neobarokk stílusban (tervezőtárs: Pázmándy István műegyetemi adjunktus)
A Miskolci Zenepalota

Más településeken

[szerkesztés]

Külföldön

[szerkesztés]

Meg nem valósult tervei

[szerkesztés]
  • 1910: Törvényszék és Fogház, Trencsén[12]
  • 1910: Múzeum, Balassagyarmat[12]
  • 1913: erdőigazgatósági székház, Besztercebánya[13]
Mellszobra a székesfehérvári Bory-várban (Mucsy Imre)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17124.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Ferenc Vadas (2017. december 13.). „Wälder, Gyula”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T090408. 
  3. ↑ a b c d A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825–2002, 1395-1396, 3
  4. ↑ Modern építészeti lexikon. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1978. 337–338. o.  
  5. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. június 12.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 432/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. június 12.)
  7. ↑ halotti anyakönyv
  8. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=239&layout=s
  9. ↑ Magyar Építőművészet 1929.(XXIX. évfolyam) 9-10. szám[halott link]
  10. ↑ Magyar Mérnök és Építész Egylet. Közlöny: 18. kötet, 16. szám. 1944. augusztus 6.
  11. ↑ Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  12. ↑ a b https://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm
  13. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMernok_1913/?query=%22Miakits+%C3%A9s+Szab%C3%B3%22&pg=220&layout=s

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Építőművészet 1926/XXVI. évfolyam, 2. szám
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó, 1986, 10., 16., 18., 19., 20., 21., 22., 48., 61., 63., 87., 123., 125., 126., 127., 197., 210., 212., 213. old.)
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között (az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet kiadványa, 1995, 21., 122., 211., 249., 3423., 352., 393., 491. épület)
  • Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (Magyar Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi KHT. 2001. 119., 143. 1-8., 152.1-3., 164.)
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [3]
  • http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/epiteszet/walder.html
  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 5.

Egyéb irodalom

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wälder_Gyula&oldid=28810029”