Zelovich Kornél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zelovich Kornél
Zelovich Kornél emléktáblája dömösi szülőházának falán, 1981 (Csúcs Ferenc alkotása)
Zelovich Kornél emléktáblája dömösi szülőházának falán, 1981 (Csúcs Ferenc alkotása)
Született 1869. március 11.
Dömös
Elhunyt 1935. április 10. (66 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelovich Kornél témájú médiaállományokat.

Zelovich Kornél (Dömös, 1869. március 11.Budapest, 1935. április 10.) mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Mérnöki oklevelét a Műegyetemen szerezte 1891-ben. 1894-től különböző beosztásokban a MÁV-nál dolgozott, 1910-től igazgatóhelyettesként. 914-től a Műegyetemen a közlekedésügy és vasútépítéstan tanára, 19211923 között a Műegyetem rektora volt. 1901-től 1905-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárosa; 1905-től az egyesület főtitkára volt.

Munkássága[szerkesztés]

A közlekedésügy és vasútépítés területén működött. 1903-ban kidolgozta „A vasúti hidak méretezéséről, forgalombahelyezéséről és időszakos vizsgálatáról” szóló szabályrendeletet. 1899. november 18-án a Lánchíd ötvenéves fennállása alkalmából a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ünnepi ülésén javasolta, hogy a hidat Széchenyi lánchídnak nevezzék. Javaslata a híd 19141915. évi felújítása után vált valóra, ettől kezdve nevezték Széchenyi lánchídnak.

A vasúti vashidakban megengedhető igénybevételek tárgyában 1907-ben írt értekezését a Magyar Tudományos Akadémia pályadíjjal jutalmazta. Az 1926. január 38. között Budapesten tartott Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszuson január 6-án a műszaki szakosztály tárgyalásai keretében előterjesztést nyújtott be a magyar technikai múzeum ügyében. Gyakran írt tanulmányt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye számára (melynek 19061908 között szerkesztője volt), így 1907-ben A vasúti vashidakban megengedhető igénybevétel (131-177. p.), 1912-ben a Nagyvasutak gazdaságos üzeme (49-70, 73-87. p.), 1927-ben A tudományos technika úttörői [az MMÉE 60. évfordulóján tartott ünnepi beszéd] (317-326. p.), végül 1935-ben jelent meg az őt búcsúztató nekrológ (157-158. p.). Jelentős szakmai irodalmi munkásságot fejtett ki, számos technikatörténeti mű szerzője.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Középítési vasszerkezetek (Bp., 1896)
  • A budapesti Lánchíd (Bp., 1899)
  • Jelentés a vasúti vashidak méretezése, forgalombahelyezése és időszakos vizsgálata tárgyában (A vonatkozó rendelettervezet megoldása.) Bp., 1903.
  • A vasúti vashidakban megengedhető igénybevétel (Bp., 1907)
  • A vasút (Bp., 1913)
  • Széchenyi mérnöki alkotásai (Bp., 1921)
  • A m. kir. József-műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története (Bp., 1922)
  • Széchenyi és a magyar közlekedésügy (Bp., 1925)
  • A magyar vasutak története (Bp., 1925)
  • A százesztendős vasút (Bp., 1925)
  • A Magyar Tudományos Akadémia hatása a technikai tudományok fejlődésére (Bp., 1928)
  • A jövő energiaforrásai (Bp., 1928)
  • A tudományos technika magyar úttörői. In: Technikai fejlődésünk története 1867-1927. (Bp., 1929.) 13-106.
  • Budapest közlekedése (Bp., 1934)

Irodalom[szerkesztés]

  • Rohringer Sándor: Zelovich Kornél emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1940)
  • Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964)
  • Tisza István: Zelovich Kornél műveinek bibliográfiája. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve, 5 (1979-1980), 569-572.
  • Terplán Zénó: Megemlékezés Zelovich Kornél (1869-1935) professzorról. Technikatörténeti Szemle, 21 (1994-1995), 161-164.

Külső hivatkozások[szerkesztés]