Hültl Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hültl Dezső
Hültl Dezső.jpg

Született 1870. április 6.
Felsőbánya
Elhunyt 1946. július 11. (76 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége magyar
Házastársa Hauszmann Gizella
Iskolái Gyulafehérvári katolikus gimnázium, budapesti piarista gimnázium, Műegyetem
Munkái
Jelentős épületei Pajor Szanatórium (Vas utca), Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetének épülete (Kálvin tér), angolkisasszonyok zugligeti temploma és rendháza, budapesti piarista székház, Kultúrpalota (Komárom), Péterffy Sándor utcai kórház, kecskeméti piarista gimnázium, váci piarista gimnázium
Díjai Ferenc József-rend lovagkeresztje, Corvin-koszorú, Corvin-lánc
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hültl Dezső témájú médiaállományokat.

Hültl Dezső (teljes nevén: Hültl Dezső József Fidél, Felsőbánya, Máramaros megye, 1870. április 6.Budapest, 1946. július 11.) magyar építész, műegyetemi tanár, Hültl Hümér sebészprofesszor öccse.

Élete[szerkesztés]

Apja Hültl József bányahivatalnok volt, aki az 1880-as években a Hunyad megyei Nagyágon dolgozott, majd a Felvidéki Bányakerület igazgatója lett Selmecbányán, édesanyja Scheuchenstuel Anna. Hültl Dezső ezért gimnáziumi tanulmányait magántanulóként kezdte a gyulafehérvári katolikus gimnáziumban. A 2. osztálytól a budapesti piarista gimnáziumban tanult, ahol 1888-ban jelesen érettségizett, majd 1892-ben a József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Professzora, Hauszmann Alajos így írt róla: „nagy szorgalma és tehetsége, valamint szimpatikus egyénisége … felkeltette a figyelmemet. Negyedéves építészi hallgató idejében egy központi templomot tervezett, mely munkája az akkori évfolyamban egyike volt a legjobbaknak.”

Építészi pályáját ezért (a budapesti 4. hadtest tüzérezredénél letöltött egyéves katonai szolgálat és a tiszti vizsga letétele után) Hauszmann mellett kezdte 1893 októberében a budai vár építkezésének művezetőségén. Kapcsolatuk hamarosan még szorosabbá vált, mert 1899. március 21-én a budai Mátyás templomban Hültl feleségül vette főnöke lányát, Hauszmann Gizellát.[1] Apósa megbízásából ő készítette a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotájának részletterveit, és ő vezette az építkezést is. A Várépítő Bizottság megbízásából lett az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar részlegének egyik rendezője, ahol a XII-XV. egyesített főcsoportok előadója volt. 1902-ig dolgozott a várépítő művezetőségen.

1895-ben tanulmányutat tett Olaszországban, ahol az antik és reneszánsz emlékeket tanulmányozta. „Itten lelkét a hatalmas impressziók annyira lebilincselték, hogy ettől fogva egészen a háború kitöréséig minden évben Itáliába lezarándokolt. Főleg Róma vonzotta őt, és itt a pápai műértő gond és hatalom szülte vatikáni művészet állott a látottak focusában”.[2] Részben utazásainak eredménye Giovanni Lorenzo Berniniről 1906-ban írott értekezése, amellyel építészként Magyarországon elsőként nyert doktori címet.

1898-ban Hauszmann mellett a Műegyetem tanársegédje, majd adjunktusa lett a Száraz- mű- és vízépítéstani tanszéken. 1910-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett „lakóházak tervezése” tárgykörben. Hauszmann nyugdíjba vonulásakor, 1911-ben a száraz-, mű- és díszépítéstan, valamint az újkori építészettörténet helyettes tanárává nevezték ki. 1912 szeptemberétől már Hauszmann helyett ő tartotta az előadásokat, majd 1913. július 28-án rendes egyetemi tanári kinevezést kapott, és katedráján egészen 1940-ig tanított. „Közel három évtizeden át hirdette meggyőződéstől átfűtött, fascinálóan színes előadásokkal az architektúra örök igazságait, és előadásai mindig igaz élményt jelentettek hallgatói számára. (…) Hallgatóihoz való viszonyát a meleg közvetlenség jellemezte, de briliáns rajzokkal kísért magas szintű előadásaival megkülönböztetett tekintélyt és tiszteletet tudott önmaga és az egyetem iránt biztosítani” – írta róla Rados Jenő.[3] 1917–1919 között Hültl Dezső a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja, 1930–1932 között pedig az egyetem rektora is volt. A Műegyetem képviselőjeként 1931 és 1939 között tagja volt az országgyűlés felsőházának.

Széles körű közéleti tevékenységet fejtett ki a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben, a Magyar Építőművészek Szövetségében, a Magyar Képzőművészeti Társulatban, az Iparművészeti Társulatban stb. A brit építészek szövetségének (RIBA) tiszteleti tagjává választották. „Tevékenysége és közéleti szereplése következtében az 1920-as években a magyar építésztársadalom egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb tagjává lett, akinek véleménye a különböző egyesületek, tanácsok, tervpályázati bíráló bizottságok útján mértékadóan járulhatott hozzá ebben az évtizedben a hazai építészet arculatának kialakulásához.”[4]

Sírja a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleum hátsó falánál van bátyjával, Hültl Hümér (1868–1940) egyetemi sebészprofesszorral együtt.

Építészi munkássága[szerkesztés]

Fontosabb épületei[szerkesztés]

Külön fejezetet képeznek munkásságában a piarista rend számára tervezett épületek. Három évtizeden át ő irányította a rend szinte minden magyarországi építkezését:

  • budapesti rendház és gimnázium (Váci utca, 1915-1917) – Hauszmann Alajos véleménye szerint „a főváros legsikerültebb alkotásai közé tartozik”. A kápolna Kalazanci Szent Józsefet ábrázoló főoltárképén (1917) a jobb oldalon hátul áll két diákot a festő, Dudits Andor, állítólag Hültl Hümérről és Dezsőről mintázta.
  • nagykanizsai rendház és gimnázium (Frigyes-laktanya átalakítása, 1923–1928)
  • tatai rendház déli (konviktusi) szárnya (1929–1930)
  • kecskeméti gimnázium (1930–1933)
  • váci gimnázium (1940–1941)
  • a piaristák budapesti sírboltja (Kerepesi úti Nemzeti Sírkert, 511/A-512/A. sírbolthely, 1932, 1944-ben lebombázták, 1976-ban módosított formában épült föl)

Stílusa[szerkesztés]

Mindvégig a neoreneszánsz és a neobarokk stílus szellemében tervezett épületeket. Az eklektikus építészetből azonban – sok kortársával ellentétben – nem a dekor átvételét tartotta lényegesnek, hanem a városképi elegancia biztosítását. Kitartott a pesti Belváros eklektikus hangulata mellett. A budapesti piarista székház (1913–1916) például méretében, homlokzatritmusával, üzleteivel szerencsésen illeszkedik a belváros házsorához. Ügyesen vezette át a közúti átjáró felett a nagyszabású épülettömböt, megtartva a Váci utca egységes, zárt képét. Stílusszemléletére jellemző a székház neobarokk kápolnája. Ugyanezt a szemléletet érvényesítette például későbbi, a Rákóczi út és a Károly körút sarkán épült bérház (1936-1940) kompozíciójával és néhány részletével, noha ennek falfelülete sima burkolatú. Hasonlóan értékelhető a Vérmező és a Krisztina körút sarkán az 1937-ben épített bérháza is.

Hültl Dezső életműve mégis különbözik mindazokétól, akik ezekben az években vele együtt a neobarokk eklektikát művelték. Épületei - barokkos hangvételük mellett - kompozíciójukban egyéniek, s a történeti formák kötöttsége ellenére az újítás szelleme valamilyen módon - például a nagyméretü, jó bevilágítást eredményezö ablakokkal - érvényesül rajtuk. Szorosabban a feladathoz igazítította például a Mester utcai felsőkereskedelmi iskola épületét (1912) a nagy ablakokkal és a szerény méretekre korlátozódó díszítéssel. Főleg ipari jellegű alkotásainál, élve a feladatból adódó fokozott lehetőségekkel, törekedett a tisztultabb - kis túlzással a funkcionális - építészet felé.

Hültl Dezső életművének progresszív vonásai három jellemző alkotásának összevetése alapján olvashatók le. Ezek az Első Magyar Részvény Sörfőzde fejtőháza, a Fővárosi Autóbuszgarázs (1930) és a MABI kórház (Péterffy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézeti Központ, 1934). A sörgyári épületén csak a felépítményes, két sarokrizalittal kifejezett szimmetrikus kompozíció és az áttört párkánymellvéd utalnak történeti stílusra. Egyébként az épületet a nagy íves csarnokablakok, a rakodótért védő, acélszerkezetű konzolokon nyugvó, üvegezett előtető és az acélvázas hordószállító berendezések jellemzik. A történeti reminiszcenciák ellenére is a 20. század alkotása. A később, 1929-1930-ban épült fővárosi autóbuszgarázst alaprajzban, szerkezetben és megjelenésben egyaránt a 130 autóbusz befogadására méretezett, 72 méter fesztávolságú és 100 méter hosszú csarnok határozza meg. (Ennek mérnöki munkáit Mihalich Győző tervezte.) Az enyhe hajlású, nyereg alakú, üvegezett bevilágítókkal ellátott tetőt 20 méterenként elhelyezett acél rácsostartók hordják, a közbenső mezők fióktartókon nyugvó kovaföldbeton-lemezből épültek. A csarnok homlokfala tagolt. Ehhez igazodik a csatlakozó előépítmény, melynek kompozícióját a víztorony teszi változatossá. Az épület ablakosztása, enyhén ta¬golt vakolatarchitektúrája mintegy átmenetet képez a négy évvel későbbi kórházépület immár teljesen tisztult architektúrájához. A volt MABI kórháznál (1934) a pavilonos rendszert korszerűbb felváltotta az egy tömbbe foglalás. Épülethomlokzata - viszonylag keskeny, de sűrűn elhelyezett és jól tagolt ablakokkal - már az új építészethez sorolható. Különösen figyelemreméltó a nagyméretű, jó arányú, szinte díszítetlen előcsarnok, s a belsőépítészeti értékét adó galéria előtti, kőburkolatú pillérsor fény-árnyék játéka.

Ezeket az alkotásokat vizsgálva felvetődik a kérdés: Hültl Dezsőnek vajon meggyőződésévé vált-e az új keresése, vagy csak hajlott feléje, s csupán az építtető kívánságának tett eleget, amikor épületét tisztult architektúrával építette fel? A harmincas években készült néhány további mű arról tanúskodik, hogy Hültl mindvégig rokonszenvezett a hagyományos épületkompozíciókkal, még ha be is bizonyította, hogy az „új divat” alkalmazásához is adottak a képességei.

Szakirodalmi művei[szerkesztés]

  • Bernini, Bp., 1906.
  • Újkori építéstörténet, H. D. előadásai alapján összeáll. Kotsis Endre, Bp., 1919. (BME OMIKK)
  • A műszaki pályák, in Életpályák: Előadások, melyeket a Budapesti Piarista Diákszövetségben tartottak, Budapest, 1928, 46-57.
  • Középületek tervezése, H. D. előadásain készült jegyzet, 1930 körül (BME OMIKK)
Hültl Dezső (Bory Jenő portrészobra)

Díjak és tisztségek[szerkesztés]

Számos köztestület és egyesület tagja volt, így az Országos Ösztöndíjtanácsnak, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének (1905-től), a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Országos Felsőoktatási Tanács elnöki tanácsának, az Országos Középítési Tanácsnak (annak alapításától, 1905-től), a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságának, az Országos Lakásügyi Tanácsnak és Bizottságnak, és az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett országos bizottságnak.

Tanár elnöke volt Műegyetemi Atlétikai és Football Clubnak (MAFC), alelnöke a Magyar Mérnök és Építész Egyesületnek (1912-1916), és mint ilyen elnöke a Mérnökegyleti hadikórháznak, elnöke a Magyar Képzőművészek Egyesülete építészi csoportjának (1919-1921), majd utóbb az egész egyesületnek. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének és a londoni Royal Institute of British Architects-nek.

Irodalom[szerkesztés]

  • A Szent István akadémia tagajánlásai 1923, 12-14.
  • Rados Jenő, Dr. Hültl Dezső (1870-1945), in Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955/1956, 88-89.
  • Új magyar építőművészet / szerk. Györgyi Dénes–Hültl Dezső–Kozma Lajos, s. a. rend. Györgyi Dénes, I-II, Bp., 1935–1938 (Magyar művészeti könyvek, 1-2).
  • Szentkirályi Z., Az építészet világtörténete, 2. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980. - ISBN 9633361214
  • Dercsényi Dezső-Zádor Anna, Kis magyar művészettörténet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980. - ISBN 9630532409 és ISBN 9633361281
  • Magyar Művészet 1919-1945. I-II, szerk. Kontha Sándor, Akadémiai Kiadó, Bpudapest, 1985. - ISBN 9630525429 .
  • Pamer Nóra, Magyar építészet a két világháború között. Műszaki Kiadó, Budaspest, 1986. - ISBN 9631065057
  • Hauszmann Alajos Naplója: Építész a századfordulón, Bp., 1997.
  • Ferkai András, Buda építészete a két világháború között: Művészeti emlékek, Budapest, 1995.
  • Pest építészete a két világháború között, szerk. Ferkai András, Budapest, 2001.
  • Hauszmann Alajos szerk. Gerle János, Bp., 2002 (Az építészet mesterei).
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) [CD-ROM], 2005.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 124. o. ISBN 963101780X

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 192/1899. folyószáma alatt.
  2. A Szent István Akadémia tagajánlásai 1923, 13.
  3. Rados Jenő, Dr. Hültl Dezső (1870-1945), in Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955/1956, 88.
  4. Magyar művészet 1919-1945
  5. Forgó Miklós úr dohány utcai bérháza, in Magyar Pályázatok 4(1906):11.
  6. Új magyar építőművészet, szerk. Györgyi Dénes et al., I, Bp., 1935, 67.
  7. Hültl Dezső: Budapest Székesfőváros autóbusz-garázsa, in Magyar Építőművészet 20(1930):10-11.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]